Kilátással a jövő Európájára – Jógyakorlatok és kihívások a látássérült gyermekek és fiatalok oktatási inklúziójában címmel nagy érdeklődésre számot tartó, hiánypótló nemzetközi szakmai konferenciát rendezett az MVGYOSZ 2022. március 24-én a budapesti Benczúr Hotelben. A programot plenáris előadások, inspiratív szekcióülések és kiállítás is színesítette.
A rangos szakmai esemény előadásai többek között az oktatási inklúzió aktuális kihívásait, a tankönyvadaptálás hazai és nemzetközi gyakorlatait, a látássérült tanulók köz- és felsőoktatási lehetőségeit és az önálló életre való felkészülés legfontosabb kérdéseit járták körül. Az eseményen köszöntőt mondott dr. Simon Attila István, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára és dr. Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) elnöke.
Dr. Simon Attila István helyettes államtitkár köszöntőjében kiemelte, hogy az elmúlt évtizedekben társadalmi szemléletváltás következett be a fogyatékosságügy terén, valamint komoly előrelépések történtek annak érdekében, hogy a vak és gyengénlátó gyerekek integrált módon vehessenek részt a közoktatás rendszerében. Amennyiben a látássérült tanulók lemaradnak az általános iskolában – mondta a helyettes államtitkár, akkor hátrányaik az évek folyamán hatványozódva jelentkeznek. A külföldi gyakorlatok megismerése nemcsak a fehér foltokra irányítja a figyelmet, hanem ahhoz is hozzájárul, hogy komplex módon lehessen segítséget nyújtani. Beszédében az elemi rehabilitációs szolgáltatások közelmúltban történt törvénybe iktatására, valamint a Távszem szolgáltatás sikerére is felhívta a figyelmet.
Dr. Nagy Sándor elnök köszöntő szavait azzal kezdte, hogy a szövetség mindent megtesz annak érdekében, hogy a vak és gyengénlátó tanulók ugyanolyan oktatásban részesüljenek, mint látó társaik. Ez a cél hívta létre A jövő kilátásai programot, valamint a tankönyvadaptálásra irányuló szolgáltatás bővítését is. Hosszú és többtényezős folyamat részesei vagyunk, melyben egyaránt fontos, hogy megfelelő jogszabályok támogassák az esélyegyenlőség és a tényleges inklúzió megvalósulását, valamint az is, hogy megfelelő források álljanak rendelkezésre – hangsúlyozta az MVGYOSZ elnöke. A pozitívumok között említette, hogy élő párbeszéd van a kormányzat és a szövetség között.
Németh Orsolya, az MVGYOSZ szakmai vezetője vitaindító előadásában többek között bemutatta, hogy a tényleges oktatási inklúzió megvalósulásához mi mindenre lenne szüksége egy látássérült tanulónak, valamint összegezte azokat a szolgáltatásokat, amelyek már részben vagy egészében megfelelően működnek. Ezek között említette az adaptált tananyagok biztosítását, az utazótanári rendszer és az EGYMI-k gyógypedagógusai által nyújtott szolgáltatásokat, az adaptált érettségi feladatok meglétét és a többletidő biztosítását a vizsgákon. Az előadása zárásaként feltett vitaindító kérdések (Elég önmagában a végzettség a sikeres munkaerőpiaci elhelyezkedéshez? Mit eredményez a diplomahalmozás a látássérült fiatalok életében? Mit lehet kezdeni a területi kiegyenlítetlenségekkel? stb.) a következő előadások és szekcióbeszélgetések kiemelt témái voltak.
A magyar példák után nemzetközi kitekintés következett. A vak diákok tananyagokhoz való akadálymentes hozzáférése a közép- és a felsőfokú oktatásban címmel Petr Peňáz, a cseh Masaryk Egyetem speciális szükségletű hallgatóinak támogatására létrehozott központ igazgatója tartott előadást. A prezentációból a résztvevők megismerhették a központ felépítését, főbb szolgáltatásait, kiterjedt informatikai hálózatát. A digitalizáció és az internet térnyerésének köszönhetően a tankönyv fogalma megváltozott – mondta az igazgató, s már nem elég csak az adaptált tankönyvek biztosítása, folyamatosan dolgozni kell azon, hogy a hallgatók megismerjék a legmodernebb rendszereket, alkalmazásokat és elsajátítsák azok használatát.
Dr. Nagyné Berke Mónika, az MVGYOSZ szolgáltatásvezetője interaktív előadásában áttekintette a szövetség tanulást segítő szolgáltatásait, kitért a hangos- és Braille-könyvtár fejlődésére, valamint a látássérült emberek szakképzésének történetéből is példákat hozott. Miközben a résztvevők megtekinthették a nagybetűs, Braille-, illetve hangoskönyveket, ismertette a tankönyvadaptálási folyamat meghatározó lépéseit, az adaptált tankönyvek lehetséges formátumait. A kihívások között említette a képek, szemléltető ábrák leírásainak elkészítését, valamint az adaptált tankönyvek iránt megnövekedett igények határidőre történő kiszolgálását.
A szünetet követően dr. Aáry-Tamás Lajos jogász, az oktatási jogok biztosa élőben jelentkezett be a világ legnagyobb oktatási kiállításáról Londonból. Elmondta, hogy az idei rendezvény fókuszában a tanárok és a diákok jólléte, illetve az élményszerű oktatás megteremtése áll. Érezhető a vásáron az IT megoldások kínálatának bővülése és a kétéves pandémia hatása. Örömmel osztotta meg, hogy a kiállítók között számos magyar cég is szerepelt.
Lantos Éva tiflopedagógus (Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat) előadásában azt járta körül, hogy mi mindent lehet a látássérült tanulókról megtudni egy szakértői véleményből. A konferencia résztvevői tájékoztatást kaptak a szakértői bizottság működéséről, a szakértői vizsgálat lépéseiről, megismerhették a szakértői vélemények felépítését, tematikáját, valamint a komplex állapotfelmérés eredményeit. A szakember a problémák között említette a diagnózis elfogadásának nehézségeit a szülők részéről, a befogadó oktatási intézmény kijelölésével kapcsolatos anomáliákat, a mentesítéssel összefüggő kérdéseket, valamint a tiflopedagógusok jelenlétének területi egyenlőtlenségeit.
Garai Szilvia, a Gyengénlátók Általános Iskolája, EGYMI és Kollégiuma intézményegység-vezetője előadásában az alig- és gyengénlátó tanulók oktatási inklúziójának aktuális kihívásait mutatta be. Ismertette, hogy az intézmény az elmúlt negyven évben milyen segítségnyújtási formákat dolgozott ki, beszélt a nehézségekről és a kihívásokról is. A gyengénlátás nehezen meghatározható fogalom, mivel a látás folyamata összetett – a gyengénlátás rendkívül sokféleképpen nyilvánulhat meg, a különböző látási funkciók sérülése teljesen különböző szükségleteket eredményez – hívta fel a figyelmet a szakember.
Rozsmann Éva, a Vakok Általános Iskolája, Szakiskolája, Készségfejlesztő Iskolája, Kollégiuma, EGYMI és Gyermekotthona utazótanára a látássérült tanulók érettségihez vezető útjáról tartott előadást. Az utazótanári feladatellátásról elmondta, hogy az sokszereplős, soktényezős és együttműködésen alapuló munka, melyben elengedhetetlen a kompetenciaterületek ismerete, a szaktanári kompetenciák tiszteletben tartása. Előadásában a szociális kapcsolatok, az új közösséghez való tartozás kiemelt szerepét hangsúlyozta, majd bemutatta, hogy mely területeken tudják az utazótanárok a pedagógusokat, diákokat és szülőket segíteni.
Nagyné dr. Schiffer Csilla, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának egyetemi docense Látássérült hallgatók a felsőoktatásban: trendek, nehézségek, lehetőségek címmel tartotta meg előadását. Az irányadó jogszabályok ismertetése és a felsőoktatási trendek áttekintése után a nehézségekről beszélt. Olyan témákat érintett, mint a pályaválasztás megalapozottságának hiányosságai, a lemorzsolódás, az épületen belüli akadálymentesítés nehézségei, illetve az egyetemi szintű tankönyvek adaptációjához szükséges módszertani összefoglaló hiánya. Mint mondta, sokat segítene a fogyatékossággal élő jelentkezőknek, ha lennének az egyetemi „életmódra” felkészítő tréningek. Jógyakorlatként említette az ELTE Speciális Hallgatói Ügyeket Támogató Irodáját (SHÜTI), amely ellátja és koordinálja az egyetemen tanuló speciális szükségletű hallgatók esélyegyenlőségét biztosító feladatokat.
Mit ér a végzettség önállóság nélkül? – a látássérült fiatalok elemi rehabilitációja címmel Mikola Gyöngyvér, a BULAKE Szem(l)életmód Rehabilitációs Központ szakmai vezetője tartott prezentációt. Ismertette az elemi rehabilitáció rendszerét és a szolgáltatás legfontosabb moduljait, melyben többek között rehabilitációs felmérés, funkcionális látásvizsgálat, látástréning, tájékozódás és közlekedéstanítás, illetve az életvitelt segítő eszközök használatának megismertetése is szerepel. Mint mondta, minden jószándék mellett csak akkor érhető el hathatós eredmény, ha a szolgáltatásba bevont látássérült fiatal maga is akarja a rehabilitációt. Előadását olyan továbbgondolásra szánt kérdésekkel zárta, minthogy kik jutnak el az elemi rehabilitációs szolgáltatásba, mikor kezdődik az önálló élet, s mennyiben befolyásolja azt a szülői háttér, illetve, hogy a párhuzamos szolgáltatások rendszerét hogyan lehetne átdolgozni.
A plenáris előadások zárásaként Moni Imola, az MVGYOSZ gyógypedagógusa a Jövő kilátásai program céljait és eddigi eredményeit foglalta össze, valamint ismertette az Együtt a jövőnkért online kerekasztal-beszélgetések során megvitatott problémaköröket. Mint mondta egy-egy alkalmon 30-40 fő vesz részt, hogy olyan fontos témákat vitassanak meg, mint a Braille-írás szükségessége, az információhiány, az iskolai közösségi szolgálat lehetőségei, a tananyag-adaptáció kérdései, a nyelvtanulás vagy éppen a középiskolai éveket lezáró érettségi. Az MVGYOSZ munkatársa felhívta a figyelmet a projekt honlapjára, amely a hírek és az aktuális események mellett jógyakorlatok gyűjteményét és módszertani ajánlásokat is tartalmaz.
A résztvevők a legfontosabb témaköröket szekcióbeszélgetések keretében vitatták meg. A Többletpontok, mentesítések, pozitív diszkrimináció – kell-e és lehet-e másképp? szekció vezetője Németh Orsolya, az MVGYOSZ szakmai vezetője, a Látássérült fiatalok a szakképzésben: hogyan csökkenthetjük a szakadékot az érettségi és a diploma között? szekció vezetője Fodor Ágnes, a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének elnöke volt. A már plenáris előadáson is felmerülő kérdést, „Mit ér a végzettség önállóság nélkül?” Moni Imola vezetésével beszélték át a résztvevők, a hazai és nemzetközi példákat pedig dr. Schiffer Csilla, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának egyetemi docense vezetésével ismerték meg a konferencia résztvevői.
A tanácskozás szüneteiben a vak és gyengénlátó diákok oktatási inklúzióját támogató eszközök kiállítása várta az érdeklődőket.
Az esemény az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat részeként, a Miniszterelnökség támogatásával valósult meg.
A konferencia képgalériája az MVGYOSZ Facebook-oldalán itt tekinthető meg.
