Komplex minősítés

A megváltozott munkaképességű emberek ellátását igénylő személyek egészségi állapotának, önellátási képességének, valamint rehabilitálhatóságának orvosi, foglakozási és szociális szempontú vizsgálata. A vizsgálat során a kérelmező egészségi állapotának, a rehabilitálhatóságnak, a rehabilitáció lehetséges irányának, a rehabilitációs szükségleteknek, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamnak a megállapítása.

A komplex minősítés során olyan személyre szabott és több szakterület értékelési szempontjait figyelembe vevő komplex szakértői bizottsági vélemény kialakítása a cél, mely az érintett személy egészségi állapotát, az ebből származó kizáró és korlátozó tényezőket, egészségkárosodásának jellegét, munkaerő-piaci helyzetét, foglalkoztatási előzményeit, adottságait és korlátait, valamint a fennálló orvosi, foglalkozási és szociális szükségleteit is egyaránt vizsgálja.

A komplex minősítés időbeli hatálya

A komplex minősítés időbeli hatálya azon közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntést követő naptól kezdődik, amely során a komplex minősítést elvégezték.

A komplex minősítés időbeli hatálya

  • végleges egészségi állapotú, valamint az Mmtv. 5. § (2) bekezdése, a 19. § (1a) bekezdése vagy a 38/C. § alapján a felülvizsgálat alól mentesülő személy esetén a megváltozott munkaképességű személy haláláig,
  • amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot nem kell meghatározni, és az ügyfél részére rokkantsági ellátás került megállapításra, úgy a döntésben előírt felülvizsgálat alapján indult közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltéig,
  • amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot nem kell meghatározni, és az ügyfél részére rokkantsági ellátás nem került megállapításra, vagy ellátás került megállapításra, de az a felülvizsgálat döntésben meghatározott időpontját megelőzően megszüntetésre került, úgy az előírt felülvizsgálat hónapjának utolsó napjáig tart.

Ettől eltérően a komplex minősítés időbeli hatálya az ismételt komplex minősítés alapján hozott döntés keltéig tart, ha az érintett újabb komplex minősítésére a fentebb említett időtartamon belül kerül sor.

Mely esetekben kerül sor komplex vizsgálatra?

  • megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak, tehát a rehabilitációs és a rokkantsági ellátásnak megállapítására irányuló igénybejelentés esetén,
  • az ellátásban már részesülő személyek felülvizsgálatakor,
  • az érintett megváltozott munkaképesség minősítésének kérelmekor (hatósági bizonyítvány),
  • kiemelet ápolási díj megállapítása céljából az ápolt személy egészségi állapotának minősítése (hatósági bizonyítvány) esetén,
  • bírósági eljárást követően, a megismételt eljárás során (új komplex minősítés elvégzésére való bírósági kötelezés esetén).

Hol történik az orvosi vizsgálat?

A szakértői vizsgálat történhet a szakértői bizottság kijelölt vizsgálati helyszínén, iratok alapján, valamint különleges esetben az igénylő lakóhelyén, tartózkodási helyén.

A komplex minősítést alapesetben a szakértői bizottság hivatali vizsgálóhelyén kell elvégezni.  A személyes vizsgálat alkalmával nagyon fontos, hogy az igénylő magával hozza az összes egészségügyi dokumentációját, különös tekintettel a korábban be nem küldött, vagy időközben készült zárójelentéseket, szakorvosi leleteket, illetőleg a személyazonosításra szolgáló okmányait (személyazonosítására alkalmas arcképes okmányt, lakcímet igazoló hatósági igazolványt, és a TAJ kártyát).

Irat alapú véleményezésre a kérelmező külön ilyen irányú kérése esetén van lehetőség (pl. intézeti, kórházi, vagy állandó otthoni ápolásra szoruló fekvőbeteg esetén). Az irat alapján történő véleményezés alapja csak a formai és tartalmi szempontból is megfelelő dokumentáció lehet.

Kizárólag rendkívül indokolt esetben, amikor a minősítéshez az érintett személy környezetének, önellátási vagy önkiszolgálási képességének megismerése szükséges, vagy a háziorvos és/vagy kezelőorvos igazolja, hogy az igénylő nem tud a szakértői vizsgálaton állapota, vagy betegsége miatt megjelenni, a szakértői vizsgálatokra az igénylő lakóhelyén, vagy tartózkodási helyén is sor kerülhet. 

A fenti lehetőség szükségességéről, indokoltságáról a rendelkezésre álló iratok alapján a bizottság elnöke dönt. Megalapozottság hiányában a helyszíni vizsgálat elutasítható a bizottság részéről.
Mely szakértői szerv végzi el a komplex vizsgálatot?

A komplex minősítést a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala, illetve Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala végzi el.

Hogyan történik a komplex minősítés?

Az orvosszakértő értékeli a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentumokat, iratokat, elvégzi a személy orvosszakértői vizsgálatát, majd az orvosi vélemény kapcsán meghatározza az egészségi állapot mértékét, javaslatot tesz az orvosi rehabilitációra, a rehabilitációhoz szükséges időtartamra.

A kérelmező orvosszakértői vizsgálatát követően foglalkozási rehabilitációs szakértői és szociális szakértői interjúra kerül sor.

A foglalkozási rehabilitációs szakértői és szociális szakértői interjú elvégzéséhez lehetőség szerint minél pontosabban kitöltött „Nyilatkozat a szakértői minősítéshez” elnevezésű nyomtatvány szükséges, amit az igénylő a megváltozott munkaképességű ellátások iránti kérelemmel együtt nyújt be.

Mit vizsgál a foglalkozási rehabilitációs szakértő?

Feladata a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú vizsgálata. Rehabilitálhatóság fennállásakor javaslatot tesz a rehabilitáció lehetséges irányára, a rehabilitációs szükségletekre, és a rehabilitációshoz szükséges időtartamra.

A foglalkozási szakértői vélemény 15 értékelési szempont mentén készül el:

  • Foglalkoztatási előzmények értékelése
  • Képzettség, tanulmányi előzmények értékelése
  • Személyes érdeklődésének összhangja a foglalkoztatási lehetőségekkel
  • Életpálya karaktere, munkára szocializáltsága, életútjának értékelése
  • Életkora
  • Mobilitási képessége, lehetősége, lakóhely-munkahely
  • Speciális foglalkoztatási feltételek szükségessége
  • Munkahelyi terhelhetőség
  • Egyéb hátrányos helyzetű csoporthoz tartozás
  • Életmód
  • Egyéb akadályozó tényezők
  • Meglévő, felajánlható foglalkozás munkaerő-piaci pozíciója
  • Foglalkoztatási lehetőségek, munkáltatók
  • Térség foglalkoztatási helyzete, perspektívák
  • Foglalkoztatás esetén igénybe vehető kedvezmények, támogatások

Mit vizsgál a szociális szakértő?

A komplex minősítés során elvégzi a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálatát. Az interjú alkalmával felméri az ellátást igénylő személy szociális szükségleteit, feltárja azokat a problémákat, amelyek a foglalkozási rehabilitáció folyamatát befolyásolják. Rehabilitálhatóság fennállásakor javaslatot tesz a rehabilitációs szükségletekre és időtartamra.
A szociális szakértő az alábbi szempontok alapján értékeli az interjú során elhangzottakat:

  • Önellátás, önkiszolgálás
  • Napi feladatok ellátása
  • Kommunikáció
  • Motiváltság
  • Életvezetés, önálló életvitel
  • Probléma megoldási képesség
  • Mobilitás
  • Érzelmi kapcsolatok
  • Családi, közösségi kapcsolatok
  • Családtagok ellátása

Hogyan készül el a bizottsági döntés?

Miután minden szakértő elkészíti rész-szakvéleményét, a szakértők közötti szakmai konzultáció eredményeképpen születik meg a komplex bizottsági döntés.

A szakértők a komplex minősítést minden esetben a jogszabályoknak illetve a szakmai sztenderdeknek megfelelően készítik el és indokolják.

Amennyiben a komplex minősítés megállapítja, hogy a kérelmező egészségi állapotának mértéke 60 százalékos vagy kisebb mértékű, megváltozott munkaképességű személynek minősül.

A megváltozott munkaképességű személy az egészségi állapota alapján a 2011. évi CXCI. törvény 3. § (2) bekezdése és a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: NEFMI rendelet) szerint minősítési kategóriákba sorolható.

Milyen minősítési kategóriák lehetségesek?

  • B1 – foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (51-60% közötti egészségi állapot).
  • B2 – egészségi állapota alapján rehabilitálható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (51-60% közötti egészségi állapot).
  • C1 – tartós foglalkozási rehabilitációt igénylő személy (31-50% közötti egészségi állapot).
  • C2 – egészségi állapota alapján tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (31-50% közötti egészségi állapot).
  • D – csak folyamatos támogatással foglalkoztatható megváltozott munkaképességű munkavállaló (1-30% közötti egészségi állapot).
  • E  – egészségkárosodása jelentős, önellátásra részben, vagy egyáltalán nem képes.

A minősítési kategóriák függvényében azok minősülnek megváltozott munkaképességű személynek, akik rendelkeznek a megállapításhoz szükséges feltétekkel, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra válhatnak jogosulttá. Az ellátás típusát az egészségi állapot mellett az érintett személy rehabilitálhatósága is befolyásolja.

Rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás?

Rokkantsági ellátásra lehetnek jogosultak, ha a NEFMI rendeletben meghatározott egyéb körülményeik miatt foglalkozási rehabilitációjuk nem javasolt, ez B2, C2, D és E minősítési kategória.

Rehabilitációs ellátásra az válhat jogosulttá, akinek a foglalkozási rehabilitációja javasolt, ezen belül foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, ez a B1 és C1 minősítési kategória.

Hogyan kell felkészülni a szakértői komplex vizsgálatra?

A kormányhivatal ügyintézője intézkedik a komplex vizsgálat elrendeléséről. Az érintett ügyfelet végzés formájában értesíti a komplex vizsgálat időpontjáról, helyszínéről, illetve közli a vizsgálat lefolytatásához szükséges dokumentumok körét.

Az idéző végzésnek legkésőbb a vizsgálat előtt 5 nappal meg kell érkeznie az érintett lakcímére, vagy a levelezési címére.

Amennyiben az érintett az idéző végzésen jelzett időpontban a vizsgálaton nem tud megjelenni (pl. kórházi kezelés, utazás stb.), igazolási kérelmet terjeszthet elő. Ha a személyes megjelenésnek önhibájából nem tesz eleget, és igazolási kérelemmel nem él, azt úgy kell tekinteni, hogy a kérelmét visszavonta, és az eljárást a rehabilitációs hatóság megszünteti.

A személyes vizsgálathoz szükséges dokumentumok:

  • személyi adatainak igazolására szolgáló érvényes fényképes okmányát,
  • a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ) igazoló kártyáját,
  • lakcímét igazoló hatósági igazolványát (lakcímkártya),
  • gépjármű vezetői engedélyét.

Személyazonosság igazolására alkalmas fényképes igazolvány hiányában a vizsgálat lefolytatására nem kerül sor.

Nagyon lényeges, hogy a komplex minősítést megelőzően a kérelmező a megfelelő szakrendeléseken a panaszait kivizsgáltassa, az eredményekről az orvosi papírokat (leleteket, ambuláns kezelőlapokat) időben beszerezze. Ha a vizsgálatok kapcsán bármilyen új lelet, szakvélemény, zárójelentés születik, annak eredeti példányát, – vagy annak másolatát – a komplex vizsgálatra vigye magával, a friss orvosi dokumentumok mutatnak csak valós képest az érintett egészségi állapotáról.

Ha a szakértői bizottság előtt történő megjelenéshez utazási költségtérítést igényel, úgy vizsgálaton történő megjelenést megelőzően jelezze ezen igényét a háziorvosának, aki az „utazási utalvány” nyomtatványt kiállítja és átadja Önnek további felhasználásra. Az utazási utalványon a vizsgáló orvosszakértő igazolja a szakértői bizottság előtt történt megjelenést. Ennek hiányában nincs lehetőség a költségtérítés igénybevételére.