A munkanélküliek száma 2023 februárjában 196 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,0 százalék volt – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH)
A 15-74 éves munkanélküliek száma 2022. december-2023. februári három hónapos időszakban az egy évvel korábbihoz képest 15 ezerrel, 199 ezerre, míg a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal, 4,1 százalékra nőtt.
A férfiak körében a munkanélküliek száma 108 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 4,2 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 91 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,0 százalék volt.
A 15-24 éves munkanélküliek száma 34 ezer, munkanélküliségi rátájuk 11,2 százalék volt. Az összes munkanélküli 17,0 százaléka ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves korosztály 3,7 százalékos munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, míg az 55-74 éveseké 0,2 százalékponttal, 3,2 százalékra emelkedett.
A munkakeresés átlagos időtartama 9,0 hónap volt, a munkanélküliek 30,7 százaléka legalább egy éve keresett állást – tette hozzá a KSH.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma egy év alatt 2,8 százalékkal, 245 ezerre csökkent február végére.
Csökkentek a területi különbségek
A legmagasabb foglalkoztatási arány tavaly Győr-Moson-Sopron vármegyét és Budapestet, a legalacsonyabb Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy vármegyét jellemezte, a területi különbségek csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva – állapította meg a KSH Fókuszban a vármegyék, 2022. I-IV. negyedév című friss kiadványában.
A KSH munkaerő-felmérése alapján tavaly a IV. negyedévben az ország 15-64 éves népességének 77,6 százaléka, 4,8 millió ember tartozott a gazdaságilag aktívak közé, országosan 9 ezerrel dolgoztak többen, mint 2021 azonos időszakában – közölte a KSH. Hozzátették: a foglalkoztatási ráta egy év alatt 0,4 százalékponttal 74,5 százalékra nőtt.
A foglalkoztatottak népességen belüli aránya 12 vármegyében emelkedett, 7 vármegyében és a fővárosban pedig csökkent. A legnagyobb csökkenést Vas vármegyében (-4,1 százalékpont), a legnagyobb növekedést pedig Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében mérték.
A foglalkoztatási arány Győr-Moson-Sopron vármegyében 79,2 százalék, Budapesten 79,0 százalék, Komárom-Esztergom vármegyében 77,9 százalék, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 68,1 százalék, Somogyban 68,2, Borsod-Abaúj-Zemplénben pedig 68,8 százalék volt.
A munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbi 3,7-ről 3,9 százalékra nőtt, ezen belül 6 vármegyében és a fővárosban mérséklődött, 12 vármegyében emelkedett, Heves vármegyében stagnált. A legnagyobb csökkenés Baranya vármegyében (-1,8 százalékpont), a legnagyobb növekedés Békés vármegyében (3,1 százalékpont) következett be.
A munkanélküliségi ráta 0,9 és 8,9 százalék között szóródott. A legalacsonyabb (2,0 százalék és az alatti) Veszprém, Komárom-Esztergom, Csongrád-Csanád, Fejér és Vas vármegyékben, a legmagasabb (7,4 százalék és a feletti) Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben volt – közölte a KSH, hozzáfűzve: a területi különbségek a munkanélküliségben is csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Kitértek arra is, hogy a gazdaságilag inaktívak száma az országban 43 ezerrel 1,4 millióra csökkent. Az inaktívak száma 14 vármegyében mérséklődött, legnagyobb mértékben Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Somogy vármegyében (14, illetve 12-12 százalékkal).
December végén 230 ezer álláskeresőt tartottak nyilván az országban, 3,5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban – írták az elemzésben, kiemelve: Borsod-Abaúj-Zemplén kivételével az összes vármegyében és a fővárosban is csökkent az álláskeresők száma, a legjelentősebben (14 százalékkal) Baranyában.
Az álláskeresők legnagyobb hányada (42 százaléka) legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el, arányuk Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legmagasabb (53 százalék), a diplomás álláskeresőké pedig a fővárosban (26 százalék).
Egyre kevesebbet ér a pénzünk – bezuhant a reálkereset
2023 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 528 000, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 363 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,1, a nettó átlagkereset 16,0 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A bruttó átlagkereset az információ és kommunikáció szektorban volt a legmagasabb (867 400 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (349 700 forint).
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 502 900 forintra becsülhető, ez 17,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 505 600, a költségvetésben 489 800, a nonprofit szektorban 513 600 forintot tett ki, ami 18,2, 15,3, illetve 14,0 százalékos emelkedést jelent egy év alatt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 351 100 forintot, a kedvezményeket is figyelembe véve 363 900 forintot ért el, 16,1, illetve 16,0 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
A reálkereset 7,6 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,7 százalékos növekedése mellett.
A bruttó mediánkereset 422 400 forint volt, 17,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 294 500 forintot ért el, 17,0 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél 543 600 forint volt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 361 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 374 300 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 16,3, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 16,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
