A Vakok és Gyengénlátók Jász -Nagykun – Szolnok Megyei Egyesülete csütörtökön délelőtt 10 órától egy konferenciát tartott, a szolnoki Aba-Novák Agórában, amely középpontjában a látássérült személyek elemi rehabilitációja és az életminőségük javítása állt.
„SERLOK” – Segédeszközök és Elemi Rehabilitáció a Látássérültekért Országos Konferencián a szakmai előadásokon túl segédeszköz bemutató és vásár is volt. A program minden érdeklődő számára nyitott és ingyenes volt. A konferencia egyúttal egy regionális ágazatközi találkozó célját is szolgálta.
– A találkozó célja volt segédeszköz bemutató és vásár, tájékoztató, valamint párbeszéd fenntartása a látássérültek elemi rehabilitációs szolgáltatásáról, valamint új kliensek felkutatása – mondta Pesti Zoltánné, a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete elnöke.
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Dr. Kállai Mária, a térség országgyűlési képviselője és Dr. Nagy Sándor a Vakok és Gyengénlátok Országos Szövetségének elnöke is. A Slachta Margit Nemzeti
Szociálpolitikai Intézet pályázati igazgatója Daczi Péter, Veress Éva Ilona a módszertani központ vezetője, Nemes-Nagy Tünde a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete elnöke, Ádász István a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete elnöke és Barnóczki Gábor a Vakok és Gyengénlátók Borsod-Abaúj -Zemplén Megyei Egyesülete elnöke is.
– Mivel sokszor nincs lehetőség helyreállítani a látást, ezért fontos a fejlesztés és a rehabilitáció. A cél az, hogy a vakok képessé váljanak az önálló életre, tudjanak például önállóan közlekedni az utcán a fehérbot szakszerű használatával, önállóan ellátni a háztartást, használni a számítógépet. A látássérültségét tényét pszichikailag is segítenek feldolgozni. Egyesületünk kiemelt feladata a látássérült sorstársaink életminőségének javítása és önálló életvitelük elősegítése – tette hozzá az egyesület elnöke.
A látássérült gyerekeket a vakok iskolájában készítették fel az önálló életre. A felnőttek elemi rehabilitációja egészen 1980-ig megoldatlan probléma maradt. Ekkor a Vakok Állami Intézetében megalakult a Vakok Elemi Rehabilitációs Csoportja, ahol egy bentlakásos tanfolyamon sajátíthatták el a legfontosabbakat. Az ezred forduló környékén kezdték kialakítani a jelenlegi rendszert. A 2010-es évek második felétől egy országos hálózatot alkotnak az elemi rehabilitációs központok. Az elemi rehabilitációs szolgáltatást 16. életévét betöltött látássérült, siketvak vagy halmozottan sérült személy veheti igénybe. Egyebek mellett ezekről is szó esett Veress Éva Ilona, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet Fogyatékosügyi Igazgatóság Elemi Rehabilitációs Központ módszertani vezetőjétől. Az elemei rehabilitáció Magyarországon a látássérült emberek számára térítésmentes.
Az egyesület 2017 óta tartja fenn a JNSZMVAKOK Elemi Rehabilitációs Központot. Az elemi rehabilitációs szolgáltatás sok lépésből álló folyamat, amelynek megvalósításához széles spektrumú, eltérő speciális szaktudással rendelkező szakemberek együttes, összehangolt munkája szükséges a látássérült klienssel. Nagy Zsuzsanna, a JNSZMVAKOK Elemi Rehabilitációs Központ szakmai vezetője kiemelte a szolgáltatásaik emberközpontú, humánus szemléletét, valamint a különböző szakemberek csapatmunkáját, amely a látássérült személyek jobb életminőségét segíti elő a hétköznapokban. A konferencián érdekes előadásokat halhattak a résztvevők a központ szolgáltatásairól néhány személyes történettel is fűszerezve.
A rendezvény az LSER2024-4050 kódszámú, „Látássérült személyek számára biztosított elemi rehabilitációs szolgáltatás 2024-2027 (LSER2024) elnevezésű pályázat keretében valósult meg a Belügyminisztérium és a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet támogatásával
