A 2025-ös év több szempontból is kiemelt jelentőségű a látássérült emberek számára. Mind a Braille-írás, mind a vak gyerekek oktatásának kétszáz éves évfordulóját ünnepeljük. A kettős jubileumra tekintettel az idei fehérbot napi ünnepséget a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) és a Vakok Iskolája közösen rendezte meg 2025. október 15-én az MVGYOSZ Hermina úti székházában.
Az esemény résztvevőit Habsburg Eilika fővédnökként köszöntötte. Beszédében háláját fejezte ki a 200 éve fennálló Vakok Iskolája pedagógusainak, akik megtanítják a látássérült gyerekeket írni, olvasni, kritikusan gondolkodni. Senki nem tökéletes – szoktuk mondani –, de ha valaki egy látható fogyatékossággal él együtt, sok nehézséggel kell megküzdenie. A belső értékek és a tiszta szív az, ami a legfontosabb ahhoz, hogy jó dolgok születhessenek, és a bolygónkon szebb legyen az élet.
A vakok magyarországi oktatásának 200 évvel ezelőtti elindítása alkalmából a Magyar Nemzeti Bank 20 000 forint névértékű ezüst és 3 000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki. Somorjai Ágnes főigazgató Habsburg Eilika fővédnök köszöntőjét követően egy emlékérmét ajándékozott Eilika asszony számára – emlékezve arra, hogy az első 200 forintot József nádor, I. Ferenc osztrák császár és magyar király öccse, Magyarország nádora adományozta a Vakok Iskolája megalapítására.
Dr. Kósa Ádám, a Belügyminisztérium fogyatékosságügyi államtitkára örömmel üdvözölte a két szervezet közös rendezvényét, majd így folytatta: „a fehérbot az önállóság, a biztonság és a közösségi felelősségvállalás jelképe, amely naponta emlékeztet minket, hogy a valódi akadálymentesség nem csupán rámpákból és szoftverekből áll, legfontosabb az egymás iránti figyelem és tisztelet. Beszédében a Braille-emlékérem és a Hangomat adom díj kitüntetettjeihez is szólt: „a minőségi oktatás az esélyteremtés legerősebb eszköze, amelyben a vak diákot oktató pedagógusoknak óriási szerepük van. A Hangomat adom díjazottak pedig hangjuk kölcsönzésével teszik elérhetővé a vak emberek, diákok számára a könyveket és a tananyagokat. Az ő szolgálatuk egyszerre emberi és kulturális misszió” – mondta az államtitkár. A fehérbot nemzetközi napján idén nemcsak bicentenáriumot ünnepelünk, felhívás arra is, hogy 2025 legyen a tapintható, hallható világ éve, amikor a Braille-pontok és az emberi hang találkoznak.
Dr. Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnöke nyitóbeszédében a bicentenárium jelentőségét méltatva kifejtette, hogy a Braille-írás feltalálása és a vak gyerekek intézményesített oktatása gyökeresen megváltoztatta a látássérült emberek életét, a két innováció megalapozta a tanuláshoz, kultúrához való hozzáférés lehetőségeit. A fehérbot nemzetközi napja minden évben kiemelt ünnep a vak és gyengénlátó emberek számára, azonban az idei év – a 200 éves évfordulók közös ünneplése miatt – mindkét szervezet számára kiemelt jelentőséggel bír.
A bicentenárium alkalmából a Braille-emlékérem idei díjazottjai olyan személyek voltak, akik több évtizedes elkötelezett munkájukkal járultak hozzá a látássérült diákok oktatásához, neveléséhez. 2025-ben Braille-emlékérmet vehetett át Göllesz Zoltán, Kurtz Mária, Magyar Csaba, Somogyi Veronika és Szilágyi Veronika.
Az ünnepségen a Louis Braille-emlékérmeken túl az önkéntes felolvasók munkáját elismerő Hangomat adom díjak átadására is sor került. A Hangomat adom díjat és a hozzá járó üvegmikrofont azok az önkéntes felolvasók kaphatják meg, akik 500 órát meghaladóan olvastak fel a Bodor Tibor Hangoskönyvtár számára. A rangos elismerést idén Árvai Bori, Juhászné Gyurka Ildikó, Kanyó Etelka, Petrozsényi Eszter és Vinnai Anikó vehette át.
A Hangomat adom díjakat Puskás Kata Szidónia, a Bodor Tibor Kulturális Egyesület (BTKE) elnöke és dr. Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnöke adta át a díjazott felolvasóknak. Puskás Kata Szidónia beszédében az önkéntes felolvasók emberfeletti teljesítményére hívta fel a figyelmet. „500 óra… ha elosztjuk nyolccal – egy munkanappal – ez több mint három hónapnyi teljes munkaidős munkát jelent. Három hónap, amelyet ezek az önkéntesek mások örömére, a hangoskönyvek szeretetéért adtak” – mondta a BTKE elnöke.
A díjátadások között a Vakok Iskolája diákjai léptek fel zenei produkciókkal. Onódy Péter-William 5. osztályos tanuló Schubert: Impromptu Op. 90. művét játszotta zongorán, majd a 4-5. osztályos tanulók (Tóth Izabella, Berta Milán, Pusztai Áron) vidám zenei összeállítással kedveskedtek a közönségnek.
Az elismerések átadását követően a Vakok Iskolája szakmai konferencián mutatta be a vak gyerekek oktatásának történetét és aktuális helyzetét, valamint a Vakok Iskolája intézményegységeit. A bemutatkozó prezentációkat Somorjai Ágnes főigazgató előadása vezette fel, kitérve azon személyekre is, akik kiemelkedően sokat tettek az elmúlt kétszáz évben a Vakok Iskolája létrejöttéért, bővítéséért, működéséért és fejlesztéséért. Munkatársai az óvoda, az általános iskola, a szakiskola, a fejlesztő nevelés-oktatás, valamint az integráció, rehabilitáció folyamatát mutatták be előadásaikban a konferencia résztvevőinek.
Dr. habil. Papp Gabriella, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar dékánja a gyógypedagógus-képzés történeti áttekintése után a képzés aktualitásaira és a nemzetközi kapcsolatok jelentőségére is kitért.
A konferencia végén Prónay Beáta, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar nyugalmazott főiskolai docense mutatta be dr. Gombás Judit Az önálló élet kulcsa – A látássérült emberek önkiszolgálásának adaptált módszerei és eszközei címmel megjelent könyvét, amely az MVGYOSZ gondozásában síknyomtatásban jelent meg, de a fehérbot napján hangoskönyvként is elérhetővé vált a Bodor Tibor Hangoskönyvtárban.
Az esemény kiegészítő programeleme egy szabadtéri fotókiállítás volt, amely húsz tablón mutatta be a Vakok Iskolája történetét.
A fehérbot napi ünnepség és az azt követő szakmai konferencia visszanézhető ezen a linken.
Az esemény fényképgalériáját az MVGYOSZ Facebook-oldalán tekintheti meg.
