Fogyatékossággal élők, az őket segítő civil szervezetek, valamint az önkormányzat témával foglalkozó szakemberei vettek részt azon az Esélykör által szervezett csütörtöki szakmai napon, amelyen az akadálymentes élet témakörében készített kutatás eredményeit ismertették a szakemberek.
Az Öreghegyi Közösségi Házban megjelenteket Farnady Judit, az EsélyKör Hálózat szakmai vezetőségének tagja köszöntötte, felidézve, hogy a Silver Age Factory Nonprofit Kft. és a Budapesti Corvinus Egyetem szakértőinek bevonásával – a Fehérvár Travel Alapítvány támogatásával – 2025 tavaszán kezdték a kutatást, amelyhez hasonló talán még soha nem készült Székesfehérváron.
Interjúk, fókuszcsoportos felmérések és kérdőívek segítségével tárták fel a fogyatékossággal élők által tapasztalt nehézségeket, akadályokat, valamint az érintettek igényeit és eddig rejtve maradt szempontjaikat, különösen a fizikai környezet, a digitális szolgáltatások és a közszolgáltatások, valamint ezek kommunikációja területén.
„Az ilyen rendezvények sokat segítenek abban, hogy a többségi társadalom befogadjon minket, illetve, hogy mi, együtt közösen, összefogva tudjunk tenni az esélyegyenlőségért.” – mutatott rá megnyitójában Lengyel Zsófia, Székesfehérvár Önkormányzatának esélyegyenlőségi referense, aki az önkormányzati munkája során és a Mindenki Képes Egyesületben is azért igyekszik tenni, hogy egy kicsit esélyegyenlőbb legyen a környezetünk, és így könnyebb legyen a fogyatékossággal élők helyzete.
Hangsúlyozta, kifejezetten sikeres az Önkormányzat és a városi civil szervezetek által 2017-ben életre hívott Székesfehérvári Érzékenyítő Program.
A mentális szemléletformálásért felelős előadások a város szinte összes általános és középiskolájába eljutottak már. „A fizikai akadálymentesítés területén az elmúlt tíz évben sok minden történt, számos helyen taktilis jelek, sávok épültek ki, hangos jelzőlámpák és laposabb járdaszegélyek segítik a közlekedést, a buszok többsége is alacsonypadlós már. Székesfehérvár polgármestere minden akadálymentes kezdeményezésre nyitott, amennyiben az önkormányzati vagy az állami lehetőségek azt engedik.” – tette hozzá Lengyel Zsófia.
Amint Katona Márton, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa elmondta, a kutatás egyik legfontosabb része egy olyan kérdőíves felmérés volt, amelynek során egyrészt az érintetteket kérdezték meg, másrészt arra voltak kíváncsiak, hogy a helyi lakosság milyen attitűddel viseltetik a fogyatékossággal élők irányában. A legfontosabb konklúzió, hogy az informáltságon szükséges javítani: habár az érintettek közül toronymagasan a Viktória Rehabilitációs Központot ismerik a legtöbben, tíz százalék viszont egyetlen ilyen segítő intézményről sem hallott. A valamilyen fogyatékossággal élő megkérdezettek közel fele a számukra elérhető szolgáltatások egyikét sem vesz igénybe, és nem azért, mert ezek nem jó lehetőségek, hanem azért, mert az érintettek nem ismerik ezeket.
A szakmai napon a civil szervezetek képviselőin túl a Polgármesteri Hivatal témában érintett szakemberei, illetve Békési Ferencné családügyi tanácsnok is részt vett.
Elhangzott az is, hogy a kérdőív kitöltőinek húsz százaléka napi, ötven százaléka heti szinten találkozik fizikai akadályokkal, ezért az akadálymentesítés folytatása szükséges. Jó ötletként merült fel például egy olyan lépcsőjáró program elindítása, amelynek keretében a rászorulók ilyen szerkezeteket bérelhetnének vagy kaphatnának megfizethető módon használatba, ugyanis vannak, akik évek óta ki sem tudtak a lakásukból mozdulni, mert lift híján nem tudnak lejutni az emeletes házból. Felmerült egy olyan egységes közterületi akadálymentes adatbázis kialakítása is, ami a városban való mozgás megtervezését segítené.
„Amikor a többségi társadalom tagjait kérdeztük, az volt szembetűnő, hogy sokan nem tudják, hogyan kell viszonyulni a fogyatékossággal élőkhöz. Ugyanakkor a megkérdezettek többsége úgy véli, Székesfehérvár alapvetően egy jó hely az érintettek életminősége szempontjából. A legfontosabb tehát az információ áramlásának javítása, illetve olyan projektek kidolgozása, ami a szolgáltatásokat tudja javítani. A célunk egy olyan „laboratórium” elindítása, ahol a szolgáltatástervezés kapcsán az érintettek, a helyi civil szervezetek és az önkormányzat bevonásával közösen dolgozunk ki akadálymentesítési projekteket, s veszünk át jógyakorlatokat.” – tette hozzá Katona Márton.
