Magyarországon a 19. század legeleje óta intézményes keretek között gondoskodunk a siketek speciális oktatásáról Cházár András kezdeményezésének köszönhetően. A Siketek Világnapja alkalmából e témával kapcsolatos iratokat mutat be a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) honlapja.
A levéltáros munkájában sokszor nagyon fontos: mi áll az irat hátlapján?
A középkori okleveleken gyakran itt találjuk a hiteleshely feljegyzését a parancslevélben foglaltak végrehajtásáról, az adományleveleken utalást a királyi könyvi bejegyzésre, magyar nyelvű tartalmi kivonatot, vagy az oklevél sorsára utaló feljegyzést, korábbi levéltári jelzetet. Sokszor különleges, az irattal össze nem függő adat, önálló tartalom is előkerülhet, hiszen az újrahasznosítás nem mai keletű gyakorlat. A drága és nehezen beszerezhető íróanyag minden négyzetcentiméterét felhasználhatták.
Ilyen újrahasznosítás őrzött meg a számunkra egy, a siketek oktatásával kapcsolatos emléket. Cházár András fennmaradt iratai között (P 1427 törzsszám) a 19. és 112. tétel tartalmaz a siketek ügyével kapcsolatos dokumentumokat. Az utóbbi a magyarországi intézetek épületeiről készült képek gyűjteményét is magába foglalja, mégpedig egyforma méretű papírdarabokra felragasztva. A képek maguk ugyanis különböző méretűek: újságkivágatok, fényképek, képeslapok. A papírlapok sarkában látható lyukak arra utalnak, hogy ezekből egy iskolai „kamarakiállítás” készülhetett tablóra vagy faliújságra.
Cházár (ejtsd: császár) András a felvidéki Jólészen (ma Jovice, Szlovákia) született 1745. június 5-én (a szülőháza falán elhelyezett felirat szerint július 2-án), és Rozsnyón hunyt el 1816. január 28-án (más adat szerint 1815. december 28-án). A 18. század közepére már elszegényedett nemes családjának erdélyi örmény gyökerei vannak. Ő maga evangélikus hitet vallott. Költészeti, retorikai és bölcseleti előtanulmányok után jogot végzett Pozsonyban, majd ügyvédkedett Győrött, Torna vármegyében és Pesten is. II. József német nyelvet kötelezővé tevő perrendtartási rendelete miatt befejezte ügyvédi működését. Ettől kezdve a vármegyei és az egyházi közéletben vett részt és vállalt feladatot, főjegyző, majd táblabíró volt Gömör vármegyében, követutasításokat is szerkesztett, illetve az 1791-es pesti protestáns zsinaton esperesi kerületének követe volt. 1794-től visszavonultan élt, a burgonyatermesztés meghonosításával próbálkozott, és ekkor lett szívügye a siketek oktatása intézményi keretek között.
1790-ben a „szántó-vető polgárság” nevében megfogalmazott írásában szorgalmazta Cházár András az általános és kötelező alapiskoláztatást a fogyatékosok („a vakok, csonkák, bénák stb.”) részére is. Fia nevelője és jó barátja, Magda Pál lelkész biztatására 1799-ben Bécsben felkereste a II. József által 1779-ben megalapított Siketnéma Intézetet. Ez a látogatás adta a hazai siketek oktatását szolgáló iskola létrehozásának ötletét. A kérdés olyannyira foglalkoztatta, hogy a siketek oktathatóságáról értekezést is írt. Az intézmény első otthonának céljára saját rozsnyói házát ajánlotta fel, illetve országos gyűjtést szervezett a szükséges anyagiak előteremtésére.
 |
 |
 |
Gyűjtőív Békés és Pozsony vármegyéből, valamint az ívek borítója.
Jelzet: MNL OL, Chazar András ügyvéd hagyatéka (P 1427), 19. tétel: A siketnéma intézetek megszervezésével összefüggő iratok, p. 11r, 43r és 116v
Az első, a váci intézet 1802-ben nyílt meg – különös módon a kezdeményezőt nem hívták meg az ünnepségre. Ő maga végül 1803-ban kereste fel az iskolát. A 19. században azután országos hálózat épült ki a siket-oktatás céljára.
Ezeknek az épületeknek a képeit láthatjuk felragasztva azokon a bizonyos újrahasznosított kartondarabokon. Már a papír is érdeklődésre tarthat számot a pedagógia-történészeknek. Olyan bordázatot látunk rajta, amely az írni tanuló kicsi gyermek vonalvezetését, betűformálását segíti. Két munkadarab is az első próbálkozásokról tanúskodik.
 |
 |
 |
 |
A budapesti és a kolozsvári intézet képe, a hátoldalon kisiskolás írásgyakorlata.
Jelzet: MNL OL, Chazar András ügyvéd hagyatéka (P 1427), 112. tétel: Képek Chazar András lakóházairól, a siketnéma intézetekről, feljegyzések, p. 16r–v, 18r–v
Ami azonban az igazán érdekes, izgalmas és kedves egyszerre, az a képek hátoldala. Gyermekrajzokat láthatunk rajtuk és egyszerű szavakat. A feladat neve: „Emlékezetből”. Ez talán valamiféle „tollbamondás” lehetett, vagyis a jeleléssel előadott szavakat kellett leírniuk és lerajzolniuk a nebulóknak. A hasonló mozdulatokkal bemutatott szavaknál – úgy tűnik – voltak tévedések, például a hurka és szilva esetében. A hurka és a kifli ábrázolása sem egyértelmű minden esetben, és van olyan is, hogy valakinek a fejében egészen más kép él az adott kézjelről.
 |
 |
 |
 |
Az „Emlékezetből” feladat megoldásai
Jelzet: MNL OL, Chazar András ügyvéd hagyatéka (P 1427), 112. tétel: Képek Chazar András lakóházairól, a siketnéma intézetekről, feljegyzések, p. 19v, 27v, 29v és 32v
Az iratok között megtalálható még a siket ábécé is, vagyis az a kézjel sor, amellyel betűzni lehet a szavakat, ha pontosságra van szükség, például személyes adatok közlésénél.
A Siketek Nemzetközi Szövetségének kezdeményezésére 1958 óta minden év szeptember utolsó vasárnapja – idén szeptember 28. – a hallássérültek: siketek és nagyothallók világnapja. A jeles napok felhívják a figyelmünket arra, hol és hogyan lehetünk segítségére fogyatékkal élő embertársainknak, és arra, hogy legyünk hálásak saját épségünkért.
Az eredeti cikk, illetve a jelzett dokumentumok nagyítható formában az MNL honlapján tekinthetők meg.
