A tüdőrák korai felismerése és korszerű kezelése ma már egyre több beteg számára biztosít hosszabb túlélést és jobb életminőséget. Ennek az egyik kulcsa a modern diagnosztika és a multidiszciplináris szemléletű ellátás, amelynek a fejlesztésében a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája meghatározó szerepet tölt be Magyarországon. A klinika az MSD Magyarországgal partnerségben megrendezett, április 17-én induló preceptorship programja ennek a jegyében nyújt lehetőséget a fiatal szakorvosok számára, hogy elsajátítsák a tüdődaganatok ellátásának legújabb tudományos és klinikai megközelítéseit.
A szakmai napon mintegy harminc fiatal orvos és közel tizenöt felkészült előadó vesz részt azzal a céllal, hogy áttekintsék a tüdődaganatok korszerű ellátásának a kulcsterületeit a diagnosztikától a modern terápiákig. A rendezvény különlegessége, hogy a pulmonológia, az onkológia, a mellkassebészet, a képalkotó diagnosztika, a patológia és a sugárterápia vezető szakemberei – több intézményből – egyetlen program keretében mutatják be a legújabb tudományos és klinikai eredményeket.
A szakmai esemény időzítése egybeesik a rák elleni küzdelem hónapjával, ami minden évben ráirányítja a figyelmet a daganatos betegségek megelőzésére, felismerésére és korszerű kezelésére.
Prof. Dr. Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója tüdőgyógyász, klinikai onkológus és infektológus szakorvos, a Külső Klinikai Tömb orvos-főigazgatója rámutatott: „Az elmúlt évtizedben jelentős előrelépés történt a betegség felismerésében és kezelésében. A korszerű diagnosztikai módszerek, a molekuláris diagnosztika fejlődése, valamint az immunterápiás és a célzott kezelések megjelenése egyre több beteg számára biztosít hosszabb túlélést és jobb életminőséget.”
Hozzátette, a modern diagnosztikai módszerek és az innovatív terápiák alapvetően változtatták meg a betegség kezelésének lehetőségeit. A fiatal szakorvosok képzése ezért kulcsfontosságú ahhoz, hogy a betegek a lehető legkorszerűbb ellátásban részesülhessenek.
A tüdőrák világszerte – így Magyarországon is – a vezető daganatos megbetegedések közé tartozik: hazánkban évente mintegy 9000 új esetet diagnosztizálnak, és közel ugyanennyi beteg hal meg a betegség következtében.3 A tüdőrákban szenvedők 5 éves életkor-standardizált nettó túlélési aránya jelenleg 18,4%, vagyis a diagnózist követő öt év elteltével ötből egy beteg él.4
A tüdőrák kialakulásában többféle kockázati tényező játszhat szerepet. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a betegség kialakulása a dohányzáson túl számos egyéb tényezővel is összefüggésbe hozható. Ilyenek lehetnek többek között a légszennyezés, bizonyos kémiai anyagokkal való expozíció, genetikai eltérések – például egyes molekuláris mutációk –, korábbi fertőzések, hormonális hatások, étrendi tényezők, illetve egyes anyagcsere-betegségek.
A nemzetközi epidemiológiai adatok arra is rámutatnak, hogy a tüdőrák előfordulása a soha nem dohányzó populációban is emelkedést mutat, különösen a nők körében.5
Ugyanakkor a betegség kimenetelében is érdemi változások figyelhetők meg. Az MSD Magyarország adatkutatói által elvégzett magyar NEAK-adatokon alapuló, 2011-2021-ig tartó időszakot felölelő elemzés szerint, jelentős javulás látható a túlélési eredményekben az immunterápia bevezetése után, annak ellenére, hogy a megfigyelési időszak alatt nőtt az idősebb betegek aránya.6 Az előrehaladott NSCLC-vel diagnosztizált, szisztémás daganatellenes kezelésben részesülő betegek halálozási kockázata az elmúlt évtizedben 22–32%-kal csökkent, és a hároméves túlélési arány közel duplája volt azoknál a betegeknél, akiket az immunterápia utáni időszakban diagnosztizáltak, mint azoknál, akiket azelőtt.6
A szakemberek ezért hangsúlyozzák: a betegség korai felismerése kulcsfontosságú a túlélési esélyek szempontjából. A nemzetközi epidemiológiai adatok szerint a tüdődaganatok esetében jelentős különbség figyelhető meg az egyes stádiumok túlélési mutatói között.
A SEER-adatbázis adatai alapján a lokalizált stádiumban diagnosztizált tüdőrák esetében az 5 éves túlélés mintegy 65%, regionális terjedés esetén körülbelül 37%, míg távoli áttétek jelenlétében mindössze mintegy 10%.2 Ezért a szakemberek szerint kiemelt jelentősége van a szűrőprogramoknak és a korszerű diagnosztikai módszereknek, amelyek lehetővé teszik a daganat korai stádiumban történő azonosítását és az akár kuratív célú kezelés megkezdését.
A betegség elleni küzdelemben meghatározó szerepet tölt be a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája, amely a hazai tüdőgyógyászat egyik legfontosabb ellátó központja. Az intézmény évente mintegy 30 ezer járóbeteget lát el, valamint több mint 2000 onkológiai kezelést biztosít, miközben az oktatás és a kutatás területén is meghatározó szerepet vállal.
A klinika az elmúlt időszakban jelentős fejlesztéseket hajtott végre az infrastruktúrája és diagnosztikai kapacitása terén. A járóbeteg-ellátás korszerűsítése során több rendelő és betegellátó helyiség újult meg, valamint egy EBUS (endobronchiális ultrahang) bronchoszkópos rendszer került a bronchológiai műtőbe. Ez a korszerű diagnosztikai technológia teszi lehetővé a mediastinalis nyirokcsomók és a tüdődaganatok pontos mintavételét, ami a molekuláris diagnosztika és a személyre szabott onkológiai kezelés szempontjából kulcsfontosságú.
A Pulmonológiai Klinika emellett számos hazai és nemzetközi klinikai vizsgálatban is részt vesz, amelyek révén a betegek egy része a legkorszerűbb innovatív terápiás készítményekhez is hozzáférhet.7
A Semmelweis Egyetem stratégiai partnere, az MSD Magyarország támogatásával most megvalósuló preceptorship program áttekinti a tüdődaganatok ellátásának teljes spektrumát: a korai és metasztatikus stádiumú nem kissejtes tüdőrák diagnosztikáját, a molekuláris patológiát és biomarker-vizsgálatokat, a korszerű képalkotást, a mellkassebészeti és sugárterápiás megközelítéseket, valamint az immunterápiás kezelések alkalmazását és mellékhatásainak a menedzsmentjét.
„A korszerű onkológiai ellátás egyik alapja a különböző szakterületek együttműködése, a multidiszciplináris megközelítés. A pulmonológus, az onkológus, a mellkassebész, a radiológus és a patológus közös döntései ma már meghatározók a betegek személyre szabott kezelési stratégiájának a kialakításában. A tüdőrák korai és későbbi stádiuma esetén szükséges valamennyi nem-invazív és invazív diagnosztikai beavatkozás rendelkezésre áll a Semmelweis Egyetemen” – fűzte hozzá Prof. Dr. Tamási Lilla, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika igazgatóhelyettese.
Prof. Dr. Holló Péter a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója rávilágított arra, hogy „a 21. századi betegfókuszú megközelítés magában foglalja a korszerű terápiák alkalmazásán túl, a kezeléshez társuló nemkívánatos események kézben tartását, amely az interdiszciplináris együttműködés keretein belül a Semmelweis Egyetem Klinikáin a mindennapi betegellátás része.”
Hivatkozások
- Megújultak a Pulmonológiai Klinika járóbeteg-ellátó helyiségei – Semmelweis Hírek. (Megtekintés dátuma: 2026. április 7.)
- SEER Program – Lung and Bronchus Cancer Survival Statistics. https://seer.cancer.gov/statfacts/html/lungb.html (Megtekintés dátuma: 2026. április 07.)
- Kiss Z, et al. Revising cancer incidence in a Central European country: a Hungarian nationwide study between 2011-2019 based on a health insurance fund database. Supplementary Appendix. Front Oncol. 2024;14:1393132. Published 2024 Oct 1.
- Kiss Z et al. Overall Survival of Hungarian Cancer Patients Diagnosed Between 2011 and 2019, Based on the Health Insurance Fund Database. Cancers 2025, 17, 1670.
- LoPiccolo J, Gusev A, Christiani DC, Jänne PA. Lung cancer in patients who have never smoked – an emerging disease. Nat Rev Clin Oncol. 2024 Feb;21(2):121-146. doi: 10.1038/s41571-023-00844-0. Epub 2024 Jan 9. PMID: 38195910; PMCID: PMC11014425.
- Kiss Z et al. Significant changes in advanced lung cancer survival during the past decade in Hungary: impact of modern immunotherapy and the COVID-19 pandemic. Front Oncol. 2023;13:1207295. doi:10.3389/fonc.2023.1207295
- Gyógyítás – Pulmonológiai Klinika (Megtekintés dátuma: 2026. április 7.)
