Tapolczai Gergely fideszes előterjesztő elmondta: két törvényt változtatna meg. A fogyatékossággal élők jogairól szóló módosítása a vakvezető kutyák képzését segíti. Európában több mint száz éve képeznek vakvezető kutyákat, Magyarországon azonban csak 1978-ban indult el ez a képzés. Azóta csaknem ezer kutyát képeztek ki, jelenleg mintegy nyolcvanan veszik igénybe az állatok segítségét – ismertette.
A jelnyelvi törvény változtatásának célja, hogy a miniszter rendeletben állapítsa meg a jelnyelvi tolmácsok képzésének speciális követelményeit, ugyanis az új szakképzési struktúrában csak a megfelelő szabályozással lehet ezt garantálni.
Javaslatokat tett az igénybe vehető jeltolmácsolási keretek növelésére az óvodáktól az egyetemekig, de akár a munkavállalók számára is. Mint mondta, ez elősegítené a hallássérültek iskolázottabbá válását.
Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára felidézte a jelnyelvi törvény születését és fejlődését. Elmondta azt is, hogy a tavalyi módosítás egyik legfontosabb eleme volt, hogy már államilag elismert nyelvvizsga tehető a jelnyelvből.
Most a kommunikációs jogok széles körű biztosítását teremtené meg a változtatás. Elősegíti, hogy a siketek már kisiskolás koruktól ne szenvedjenek hátrányt – ismertette.
Tapolczai Gergely (Fidesz) kiemelte: sok tennivaló van még a területen, de az eredményekből folyamatos fejlődés, előrelépés látszik. A fogyatékosságügy számíthat a Fideszre – jelentette ki, megerősítve, hogy a nagyobbik kormánypárt frakciója támogatja az előterjesztést.
Brenner Koloman (Jobbik) üdvözölte, hogy a törvényjavaslat szakaszosan megnöveli azokat az óraszámokat, amikor a jelnyelvi tolmácsolást biztosítani kell.
Ezt a képviselő fontos lépésnek nevezte annak érdekében, hogy a jelnyelvet használók közössége még jobban tudjon integrálódni, majd a Jobbik frakció támogatásáról biztosította az előterjesztést.
Harrach Péter (KDNP) a szolidaritás dokumentumának nevezte a javaslatot. A módosítás a jelnyelven kommunikáló nyelvi kisebbség jogainak érvényesítését és társadalmi kapcsolataik erősítését szolgálja – hangsúlyozta.
Jelezte: a KDNP frakciója támogatja a javaslatot.
Varga László (MSZP) is képviselőcsoportjuk számára támogatandónak nevezte a törvénymódosítást, mellyel tovább bővülnek a fogyatékkal élők számára biztosított szolgáltatások.
Megjegyezte: a kormány korábban is cselekedhetett volna. A képviselő fontosnak tartja, hogy a kormány komolyan vegye a fogyatékkal élő embereket, és minél előbb vezesse be az intézkedéseket. Ezért egyes rendelkezések 2022-es és 2023-as hatálybalépésének előrehozását javasolta.
Sebián-Petrovszki László (DK) hangsúlyozta: kormányzati feladat az esélyegyenlőség megteremtése és növelése, a törvényjavaslatot jó irányba tett jó lépésnek, egy támogatható előterjesztésnek nevezte.
Felvetette, hogy az érintett gyermekek szüleinek ingyenes jelnyelvi képzést nyújthatna a kormány, valamint a rokkantnyugdíjasokat például hozva azt mondta: más típusú fogyatékkal élőknek is szüksége lenne segítségre.
A vita lezárása előtt zárszavában Tapolczai Gergely köszönetet mondott az összes frakció elhangzott támogatásáért. Az ellenzéki javaslatokra reagálva közölte: a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége most is biztosít ingyenes jelnyelvi tanfolyamot az érintett gyermekek szüleinek, a hatályba lépés pedig az érdekvédelmi szervezetekkel közösen lett meghatározva a jelnyelvi tolmács képzéshez igazítva.
