Mi garantálja a fogyatékossággal élő emberek jogainak érvényesülését? Mit tehet az Európai Unió azért, hogy az elméletben létező jogok a gyakorlatban is elősegítsék az érintettek esélyegyenlőségét?
„A fogyatékossággal élő személyeknek joguk van a jó munkahelyi körülményekhez, az önálló élethez, az esélyegyenlőséghez, valamint ahhoz, hogy teljes mértékben részt vehessenek közösségük életében. Mindenkinek joga van a korlátok nélküli élethez. Közösségként pedig kötelességünk, hogy másokéval azonos alapon biztosítsuk a társadalomban való teljes körű részvételüket.”
(Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke)
Az Európai Unió új, 2030-ig szóló fogyatékosságügyi stratégiáját bemutató cikksorozatunk előző hat részében áttekintettük az EU jelenlegi szociális rendszerének vívmányait és annak hiányosságait az egyes tagállamokban. A stratégia azonban ezek feltárása mellett azt is vizsgálja, hogy mi garantálja elméletben ezeknek a jogoknak a sikeres érvényesítését, és hogy a gyakorlatban mit kell tenni, hogy mindezek megvalósuljanak. Most ezeket a törekvéseket tekintjük át.
A világ népességének hozzávetőlegesen 15%-a tekinthető fogyatékossággal élőnek, ezen személyek 80%-a különösen rossz körülmények között, fejlődő országokban él. A fejlődő országokban élő érintettek nagy része sem az alapvető inkluzív és támogató szolgáltatásokhoz, sem az információkhoz nem fér hozzá, ami – kiegészítve az intézményesült szegregációval – tovább növeli a köztük és a többségi társadalom között meglévő szakadékot. Az érintett gyerekek gyakran szembesülnek azzal, hogy az oktatási rendszerek egyáltalán nincsenek felkészítve speciális igényeik kielégítésére, így örülnek, ha az általános iskola befejezéséig eljuthatnak. Ráadásul egy humanitárius válság esetén sokkal nagyobb kockázatnak lesznek kitéve, mint a fogyatékossággal nem élő gyerekek.
Az Európai Unió ezzel a stratégiával tovább kívánja erősíteni a humanitárius segítségnyújtás érdekében tett erőfeszítéseket, és – összhangban a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményben (CRPD) foglaltakkal – inspirálni kívánja a jövőbeni reformok sikeres végrehajtását. Az Európai Unió a humanitárius elvekkel összhangban továbbra is biztosítani fogja a humanitárius segítségnyújtást és a szükségleteken alapuló védelmet.
Alapvető fontosságú, hogy a 2030-ig tartó menetrend keretében a külső tevékenységek során tiszteletben tartsák és végrehajtsák a CRPD elveket, a jobb hozzáférhetőség érdekében érvényesüljön általánosan az egyetemes tervezésen alapuló megközelítés, és valamennyi tevékenység esetében biztosított legyen az észszerű alkalmazkodás.
Az Európai Unió arra törekszik, hogy külső tevékenységeiben célzottan fellépjen a fogyatékosság és a fogyatékossággal kapcsolatos szempontok általános érvényesítése terén. Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, 2020–2024 közötti uniós cselekvési terv és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. cselekvési terv (2021–2025) központi célként határozza meg a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet.
Mindezek mellett az Európai Unió az uniós finanszírozású humanitárius segítségnyújtás keretében megerősíti a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos adatgyűjtést, például a washingtoni rövid kérdéssor használatának előmozdítása révén. Ezenkívül az általános vámkedvezmény-rendszerről szóló rendeletének (GSP+) felülvizsgálata során a CRPD-re való hivatkozás is bekerül a rendeletbe, amely ösztönzi a kereskedelmi partnereket annak betartására.
Az Európai Unió továbbá törekszik arra, hogy fokozza és megszilárdítsa a részes államokkal és az aláíró felekkel folytatott együttműködését, előmozdítsa a CRPD ratifikálását és végrehajtását, valamint, hogy növelje a vezető szerepet a CRPD részes államainak éves konferenciájával összefüggésben.
Az Európai Unió továbbra is támogatja a civil társadalom szervezeteit annak érdekében, hogy az EU és a partnerországok esetében, valamint nemzetközi szinten is konkrét, inkluzív és strukturált párbeszédeken keresztül vehessenek részt a fogyatékossággal élő személyek képviselői valamennyi vonatkozó folyamatban, és megoszthassák egymás közt a kapcsolódó jó gyakorlatokat.
Az Európai Unió a CRPD átlátható és hatékony végrehajtásának elősegítése érdekében megosztja a CRPD végrehajtására vonatkozó stratégiáit és gyakorlatait az ENSZ multilaterális fórumain, például az Emberi Jogi Tanácsban, a nők helyzetével foglalkozó bizottságban vagy a társadalmi fejlődés bizottságában, valamint a regionális integrációs szervezetekkel, így az Afrikai Unióval, az ASEAN-nal vagy az USAN-nal. Végül pedig tervben van az is, hogy az Európai Unió egy választott jelölttel képviseltesse magát a CRPD végrehajtását felügyelő állandó bizottságban annak érdekében, hogy a felmerülő problémákat rövidebb idő alatt és hatékonyabban tudja jelezni az ENSZ érintett szervezetének.
Az Európai Bizottság és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője/a Bizottság alelnöke:
- 2021-ben aktualizálni fogja az uniós fejlesztési együttműködésre vonatkozó valamennyi emberi jogot felölelő, illetve a jogokon alapuló megközelítéssel kapcsolatos eszköztárat, hogy a külső tevékenységek során az összes egyenlőtlenséget kezelje, beleértve a fogyatékossággal élő személyekkel szembeni megkülönböztetést is;
- biztosítja, hogy az uniós küldöttségek aktívabb szerepet játsszanak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásának támogatásában és a globális ratifikálás előmozdításában;
- szisztematikusan használja az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának (DAC) fogyatékossági mutatóját a fogyatékossággal kapcsolatos inkluzív beruházások nyomon követésére és az uniós finanszírozás célzott figyelemmel kísérése érdekében;
- a tagállamokkal együtt technikai segítséget nyújt a partnerországok kormányzataival közösen megvalósuló programjaik és eszközeik révén;
- rendszeres strukturált párbeszédeket szervez a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény részes államainak éves konferenciáján és további többoldalú fórumokon, valamint fokozza az együttműködést, különös tekintettel az akadálymentességre és a foglalkoztatásra.
