A gyermekek első két-három életévének fejlődési üteme és minősége jelentős hatással van egész életük alakulására. Szinte nincs még egy olyan életszakasz, amelyben ilyen gyors ütemű változások történnének, mindezek alapjaiban határozzák meg a személyiség fejlődését, későbbi sikerességét. A nyelvi késéről, nyelvi zavarokról Szabó Szilvia mesterlogopédus-gyógypedagógust, a Látogatás könyvek szerzőjét kérdezte a KölökNET.
A szakemberrel a 0-3 éves gyermekek beszédfejlődésének állomásait egy korábbi cikkben részletesen átbeszélték. De mi van akkor, ha arra figyelsz fel, netán anyai ösztönöd azt súgja, hogy: „valami nincs rendben” gyermeked beszédfejlődésének valamely szakaszán.
Ha például 24 hónapos kora körül nem alakul ki a legalább 50 szavas szókincs, elmarad a szókincsrobbanás, vagy a lendületes kezdés után akadályok keletkeznek a beszédfejlődésében.
Nyelvi késés, nyelvi zavar – fogalmi áttekintés
A nemzetközileg elfogadott kritériumok szerint:
nyelvi késést mutat egy gyermek akkor, ha 24 hónapos korában mért szókincse 50 szónál kevesebb, vagy még nem használ többszavas közléseket.
E kettős kritérium tehát egyrészt a szókincs, másrészt a nyelvtani fejlettség 18 hónapos korban átlagosnak tekintett szintjét várja el minimumként a gyermek 24 hónapos korában, a tipikus fejlődésben. Az ez alatti teljesítményt azonosítjuk nyelvi késésként.
Nyelvi zavarról akkor beszélünk, amikor még 4 éves korban is elmaradás mutatkozik a beszédfejlődésben, a szókincsben, a beszédértésben és a grammatikában.
A nyelv elsajátítása minden gyerek esetében hasonló, azonban különböző sebességgel és egyéni variációkkal történik.
Bár a nyelvi késést hivatalosan a logopédus diagnosztizálja az óvoda kiscsoportjában, de már a jelei megmutatkoznak a gyermek 3 éves kora előtt. Ilyen jelek lehetnek például:
- az első szavakat akár 3 évvel később ejtik ki, nem gőgicsél
- a kommunikáció megreked a mutogatás szintjén, szókincsrobbanás elmarad
- szókincsük nagyon szegényes, nem szívesen nyilvánulnak meg verbálisan
- mozgásfejlődésben is elmaradás, késés mutatkozik
- szókészletük lassan gyarapszik, és mindig átlag alatti
- szótanulási nehézség főleg az igéket érinti
- szófajok tekintetében egyoldalúak, főleg kevés főnevet és igét használnak
- elvétve fordulnak elő beszédükben melléknevek és határozószavak
- kifejező beszédük alacsony nyelvtani komplexitásúak, diszgrammatikusak, tőmondatokból állnak, és hiányosak a szerkezetek
A nyelvi késés okai
Sokakban felmerül a kérdés: mi az oka annak, hogy a beszéd, nyelvfejlődésben elmaradó gyermekek száma ilyen drasztikusan nő? Ilyenkor a kommentmezőben gyorsan választ találunk rá: a gyerekek sokat nyomkodják a „digitális kütyüket”.
Ez valóban probléma és a nyelv és idegrendszeri érési folyamatait és beszédfejlődést is hátráltatja, de a válasz nem ilyen egyszerű. Az okok jóval összetettebbek ennél:
- Halláskárosodás
- Értelmi fogyatékosság, értelmi elmaradás
- Genetikai ok, hajlam
- Agyi sérülések, szülési rendellenességek, koraszülöttség, perinatális ártalmak
- Beszédnevelés elhanyagolása és ingerszegény környezet, pszichés tényezők
- Megváltozott családi élet: míg 2-3 évtizede a nagymama otthon volt, az unokájával foglalkozott, ma már sokszor a nagyszülők is dolgoznak, vagy akár a szeretett kisunoka több ezer kilométerre van a nagyitól. Így értelemszerűen kevesebb a személyes unoka- nagyszülő interakció. Ha van is, sokszor digitális formában.
- A digitális környezet hatásai: 15-20 éve is nem fordulhatott elő, hogy legalább egy kis képeskönyv ne legyen a babakocsiban, ez mára szinte teljesen kiveszett. Egy hosszú vonat vagy autóút alatt, várakozás közben is sokszor a legegyszerűbb a telefont odaadni a gyermek kezébe. Természetesen fejlesztő játékot játszani, mi mást. De sajnos 1-4 évesnek nincs ilyen, még ha annak is adják el. Míg a tévés esti mesének volt vége, most bármikor bekapcsolhatsz egy mesecsatornát és végtelen tévézésre ad lehetőséget, akárcsak a videómegosztó oldalak. Bár nem okoseszköz, mégis nagy hiba több órán át a televízióval szórakoztatni a gyermeket.
A nyelvi késő gyermekek felmérése és fejlesztése az óvodában
Az óvodai logopédia foglalkozásokon a nyelvi késő gyermekek ellátása az egyik legfontosabb prioritás. Az óvodába kerülő 3 éves gyermekek nyelvi fejlettségének felmérése első körben szülői kérdőív formájában valósul meg. Bár az óvodapedagógus kollégákkal látjuk, halljuk, hogy melyik kisgyermeknek lehet szüksége terápiás ellátásra, de a valós szülői visszajelzés sokkal hatékonyabbá teszi a gyermek elmaradásainak mihamarabbi feltérképezését.
A lehetőségektől és a gyermek aktuális állapotától függően a logopédus heti rendszerességgel felveszi a gyermeket és elkezdődik a nyelvi késés terápiája.
Szülőként te tudod ilyenkor a legjobban segíteni gyermeked, ha bátorítod, dicséred verbális megnyilvánulásait, a logopédus által kért kis házi feladatokat közösen gyakoroljátok.
És nem a digitális világot hívjuk segítségül nyelvi késő gyermekmegsegítése kapcsán! A 2-4 éves korú gyermeked beszéd és képességeinek a fejlődését a Pöttöm Park óvodásoknak szóló foglalkoztató könyvek segítik eredményesen.
„De hát ő mindent ért, csak nem beszél!” – A beszédértés problémaköre
Sok beszélgetésem szülőkkel, esetleg nagyszülőkkel kezdődik a fenti mondattal: „Ő nagyon okos, mindent megért, de sajnos még nem beszél…”
A beszédértés az a képességünk, hogy halljuk a hangokat, és azokat információvá alakítjuk. Fiatal korunktól kezdve a beszédből és a hallásból tanulunk információkat. Amikor hangokat hallunk, az agy ezeket a hangokat információvá dolgozza fel, majd memóriaként tárolja őket, így amikor újra halljuk ezt a hangot, jelentést tudunk társítani hozzá. Tehát az ismert szavak, szókapcsolatok, mondatok és szöveg egymásutániságának helyes felismerését és értelmezését, vagy a tartalom feldolgozását jelenti.
A beszédértés képessége magától értetődőnek tűnik, nehézsége otthoni helyzetben legtöbbször nem tűnik fel, sőt legtöbbször az iskolában sem azonosítható.
Sokszor a szülők és a pedagógusok egyaránt tévesen figyelmi nehézségnek címkézik, és azt sugallják, hogy a gyermek igyekezetétől függ: „Figyelj jobban órán, hogy megértsd!”.
Valójában a beszédértés, csakúgy, mint a gyermek összes többi képessége, nem az igyekezet függvénye.
A gyermekek utánoznak, szokásainkat megfigyelik és bizony, ha reggelinél azt kérjük tőle, hogy hozza bögréjét, vagy a tányérját, akkor hozni fogja, mert tudja, hogy ezek az eszközök szükségesek a reggelihez. A beszédértés problémáját nagyon jól tudják kompenzálni a gyermekek és iskolás korukra mesteri fokra képesek fejleszteni, ezért sokszor igen nehéz ennek a problémának a feltárása.
Amennyiben egy gyermeknek nehézségei vannak a beszéd megértésével, az nem azt jelenti, hogy gyenge képességű lenne. Inkább arról van szó, hogy ezt a területet fejleszteni kell, hogy megfelelően meg tudja mutatni a világnak a benne rejlő képességeket.
Ne hanyagold el, játsszatok!
A beszédértés játékos otthoni ellenőrzése a következő lehet: kérj szokatlan, vicces dolgokat gyermekedtől: például hozza a plüsskutyát és tegye be a hűtőszekrénybe, vagy tegyen egy cipőt a fürdőkádba. Amennyiben ezeket a humoros kéréseket jól tudja teljesíteni, akkor valószínűleg rendben van a beszédértése. A beszédészlelési, beszédmegértési problémák az életkor előrehaladtával segítség nélkül nem rendeződnek, nem oldódnak meg maguktól.
A fejlesztés elmaradása rengeteg iskolai kudarcot okoz, ez szociális, magatartási problémában csapódik le, és hiába gyakoroltok, gyakoroltok, az eredmények nem fognak jönni.
A nyelvi képességek, a beszédmegértés alapja a későbbi jó szövegértésnek, a tanulásnak, történjen ez iskolában vagy bárhol, ahol szöveget kell értelmezni, megérteni.
