Az országos tisztifőorvos döntése alapján az érvényben lévő másodfokú hőségriasztás június 28-tól harmadfokúra emelkedik. A tartósan magas nappali és éjszakai hőmérséklet mindenki szervezetét megterheli, bizonyos csoportok számára azonban a hőség nem pusztán kellemetlenséget, hanem komoly egészségügyi kockázatot jelenthet.
- Az idősek fokozott veszélyben vannak
- Mozgáskorlátozottak számára a védekezés is nehezebb lehet
- Gerincvelő-sérüléssel élők esetében sérülhet a hőszabályozás
- Sclerosis multiplex esetén már kis hőmérséklet-emelkedés is problémát okozhat
- Parkinson-kór és egyéb neurológiai betegségek
- Értelmi fogyatékossággal és autizmussal élők esetében a felismerés a probléma
- Látássérültek számára is jelenthet többletkockázatot a hőség
- Hallássérültek esetében a riasztások elérése fontos
- A krónikus betegségek súlyosbíthatják a kockázatot
- A gyógyszerek hatása megváltozhat
- Ellenőrzőlista hozzátartozóknak és segítőknek
- Mikor kell azonnal segítséget kérni?
A fogyatékossággal élő emberek, a megváltozott munkaképességű személyek, az idősek, valamint a krónikus betegséggel élők esetében a szervezet sokszor nehezebben alkalmazkodik a szélsőséges hőterheléshez. Emellett olyan gyakorlati akadályok is jelentkezhetnek – például a mozgáskorlátozottság vagy a segítség hiánya –, amelyek tovább növelik a veszélyt.
A szervezet normál esetben verejtékezéssel és a bőr ereinek tágításával próbálja fenntartani az optimális testhőmérsékletet. Bizonyos betegségek, fogyatékosságok vagy gyógyszerek azonban akadályozhatják ezeket a folyamatokat.
A hőség nem mindenkit érint egyformán. Ami egy egészséges ember számára kellemetlenség, az egy idős, krónikus beteg vagy fogyatékossággal élő ember számára súlyos egészségügyi kockázatot is jelenthet. A hőségriasztás idején egy telefonhívás, egy pohár víz vagy egy rövid látogatás is életmentő segítséget jelenthet.
A hőség hatására kialakulhat:
- kiszáradás,
- vérnyomásesés,
- keringési összeomlás,
- hőkimerülés,
- hőguta,
- krónikus betegségek állapotromlása.
A veszélyt növeli, hogy a túlmelegedés korai tünetei – például a fejfájás, a gyengeség vagy a koncentrációs nehézségek – sokszor könnyen összetéveszthetők más egészségügyi problémákkal.
Az idősek fokozott veszélyben vannak
Az életkor előrehaladtával a szervezet hőszabályozó képessége természetes módon romlik. Az idősebb emberek gyakran kevésbé érzik a szomjúságot, lassabban reagálnak a folyadékvesztésre, és a verejtékezésük is csökkenhet.
Különösen veszélyeztetettek azok, akik:
- egyedül élnek,
- mozgásukban korlátozottak,
- többféle gyógyszert szednek,
- szív- és érrendszeri, légzőszervi vagy vesebetegségben szenvednek.
A kiszáradás időseknél akár zavartság, elesés vagy hirtelen állapotromlás formájában is jelentkezhet.
Mozgáskorlátozottak számára a védekezés is nehezebb lehet
A hőség kockázata nemcsak egészségügyi okokból lehet nagyobb.
A mozgáskorlátozott emberek közül sokan nehezebben:
- jutnak el klimatizált helyiségbe,
- tudnak rendszeresen zuhanyozni,
- tudnak önállóan folyadékot készíteni vagy beszerezni,
- tudják megoldani a lakás megfelelő szellőztetését.
Az egyedül élő emberek esetében különösen fontos, hogy családtagok, szomszédok vagy segítők rendszeresen érdeklődjenek állapotuk felől.
Gerincvelő-sérüléssel élők esetében sérülhet a hőszabályozás
A gerincvelő-sérülés következtében a szervezet verejtékezési és hőleadási képessége részben vagy teljesen károsodhat.
Ez azt jelenti, hogy a test kevésbé képes lehűteni önmagát, ezért a túlmelegedés gyorsabban és súlyosabb formában alakulhat ki.
Figyelmeztető jelek lehetnek:
- szokatlan fáradtság,
- kipirulás,
- fejfájás,
- szédülés,
- koncentrációs nehézségek.
A hűtésről ilyenkor sokszor tudatosan kell gondoskodni, mert a szervezet természetes védekező mechanizmusai nem működnek megfelelően.
Sclerosis multiplex esetén már kis hőmérséklet-emelkedés is problémát okozhat
A sclerosis multiplexszel élők jelentős része hőérzékeny. Már a testhőmérséklet néhány tized fokos emelkedése is átmenetileg felerősítheti a tüneteket.
Jelentkezhet:
- fokozott fáradékonyság,
- bizonytalan járás,
- egyensúlyzavar,
- látásromlás,
- izomgyengeség,
- koncentrációs nehézség.
Fontos tudni, hogy ez általában nem a betegség romlását jelenti, hanem a meglévő tünetek átmeneti felerősödését. A lehűlés után a panaszok rendszerint enyhülnek.
Parkinson-kór és egyéb neurológiai betegségek
A Parkinson-kór, valamint egyes neurológiai betegségek befolyásolhatják a szervezet hőszabályozását és a vérnyomás szabályozását.
A nagy meleg következtében gyakoribb lehet:
- a szédülés,
- az egyensúlyvesztés,
- az elesés,
- a vérnyomás-ingadozás.
A fokozott folyadékbevitel és a túlzott fizikai terhelés kerülése különösen fontos.
Értelmi fogyatékossággal és autizmussal élők esetében a felismerés a probléma
A túlmelegedés nem mindenki számára egyformán könnyen felismerhető.
Előfordulhat, hogy valaki:
- nem érzi megfelelően a szomjúságot,
- nem jelzi a rosszullétet,
- nem ismeri fel a túlmelegedés tüneteit,
- ragaszkodik megszokott napi rutinjához a legnagyobb hőség idején is.
Ezért a családtagok, gondozók és segítők szerepe ilyenkor különösen fontos.
Látássérültek számára is jelenthet többletkockázatot a hőség
A rendkívüli meleg idején megváltozhatnak a közlekedési körülmények, gyakoribbak lehetnek az átmeneti forgalmi változások, a zsúfoltság vagy a kültéri várakozás.
A fehér bottal vagy vakvezető kutyával közlekedők számára külön figyelmet igényel:
- a megfelelő folyadékellátás,
- a hosszabb utak megtervezése,
- a vakvezető kutyák védelme a forró burkolatoktól.
A nyári hőség az állatokat is jelentősen megterheli.
Hallássérültek esetében a riasztások elérése fontos
A hőségriasztással kapcsolatos tájékoztatások sok esetben hangosbemondón, rádióban vagy egyéb hangalapú csatornákon jelennek meg.
Érdemes figyelni arra, hogy a figyelmeztetések mindenki számára hozzáférhető formában is elérhetők legyenek, és a családtagok, segítők szükség esetén továbbadják az információkat.
A krónikus betegségek súlyosbíthatják a kockázatot
Szív- és érrendszeri betegségek
A hőség fokozza a szív terhelését, miközben a szervezet a hőleadás érdekében kitágítja az ereket, ami
- vérnyomásesést,
- szapora szívverést,
- rosszullétet,
- a szívelégtelenség tüneteinek romlását okozhat.
Cukorbetegség
A cukorbetegeknél a folyadékvesztés gyorsabban vezethet állapotromláshoz.
Külön figyelmet érdemel:
- az inzulin megfelelő tárolása,
- a vércukorszint gyakoribb ellenőrzése,
- a kiszáradás megelőzése.
Az inzulint nem szabad autóban, közvetlen napsütésben vagy túlmelegedő helyiségben tárolni.
Légzőszervi betegségek
Az asztmával, COPD-vel vagy más légzőszervi betegséggel élők számára a hőség gyakran rosszabb levegőminőséggel párosul.
A magas ózonszint, a légszennyezettség és a pollenterhelés együttesen fokozhatja a légzési panaszokat.
A gyógyszerek hatása megváltozhat
Kevesen tudják, hogy bizonyos gyógyszerek növelhetik a hőséggel összefüggő egészségügyi kockázatokat.
Ilyenek lehetnek többek között:
- egyes vízhajtók,
- vérnyomáscsökkentők,
- antidepresszánsok,
- antipszichotikumok,
- antihisztaminok,
- Parkinson-kór kezelésére alkalmazott gyógyszerek,
- egyes ADHD-gyógyszerek.
Ezek fokozhatják a kiszáradást, csökkenthetik a verejtékezést vagy megváltoztathatják a szervezet hőszabályozását.
A rendszeresen szedett gyógyszereket ugyanakkor nem szabad önkényesen elhagyni vagy módosítani. Bármilyen kérdés esetén kezelőorvos vagy gyógyszerész tanácsát kell kérni.
Ellenőrzőlista hozzátartozóknak és segítőknek
A tartós hőség idején érdemes naponta legalább egyszer meggyőződni arról, hogy az egyedül élő vagy segítségre szoruló hozzátartozó, szomszéd vagy gondozott biztonságban van.
- Ivott ma elegendő folyadékot?
- Van otthon elegendő ivóvíz vagy más folyadék?
- Működik a ventilátor vagy a klímaberendezés, illetve megoldható a lakás hűtése?
- Nem maradt gyógyszer, inzulin vagy más hőérzékeny eszköz túl meleg helyen?
- Tudott ma árnyékos vagy hűvös helyiségben tartózkodni?
- Nem tapasztalható nála szokatlan fáradtság, zavartság vagy rosszullét?
- Elérhető számára segítség, ha hirtelen rosszul lenne?
- Beszélt vagy találkozott vele ma valaki?
Egy rövid telefonhívás vagy látogatás a hőségriasztás idején nemcsak figyelmesség, hanem akár életmentő segítség is lehet.
Mikor kell azonnal segítséget kérni?
A következő tünetek már súlyos állapotra utalhatnak:
- zavartság,
- eszméletvesztés,
- rendkívül magas testhőmérséklet,
- erős szédülés,
- görcsroham,
- nehézlégzés,
- mellkasi fájdalom.
Ilyen esetben haladéktalanul orvosi segítséget kell kérni vagy mentőt kell hívni.
A hőségriasztás idején a megfelelő folyadékbevitel, az árnyékos vagy klimatizált helyiségek használata és a fizikai megterhelés csökkentése mindenki számára fontos. A fogyatékossággal élő, krónikus betegséggel élő és idős emberek esetében azonban a közösségi odafigyelés is életmentő lehet.
Egy telefonhívás, egy rövid látogatás vagy annak ellenőrzése, hogy van-e elegendő ivóvíz és megfelelően hűvös környezet, sokszor többet jelent, mint gondolnánk.
Források
- Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK)
- Centers for Disease Control and Prevention (CDC): Heat and Medications Guidance for Clinicians
- CDC: Heat and Older Adults
- CDC: Heat and Chronic Conditions
- Heat.gov: People with Disabilities and Extreme Heat
- National Multiple Sclerosis Society: Heat & Temperature Sensitivity
- MS Trust: Temperature Sensitivity
- World Health Organization (WHO): Climate change, heat and health
- NHS: Heatwave – How to cope in hot weather
