A hipertónia körülbelül 1,13 milliárd embert érint világszerte. 2025-re ez a szám 1,5 milliárdra is nőhet. A magyar felnőtt lakosságban a betegség előfordulása meghaladja a 35%-ot. 65 év felett pedig már minden második magyar vérnyomás betegséggel küzd, derült ki a Kardioközpont felméréséből. A hipertónia gyakran nem vagy nagyon bizonytalan tüneteket okoz, ezért van szükség a rendszeres vérnyomásmérésre. Kevésbé ismert, ezért is fontos rá felhívni a figyelmet, hogy a betegség akár látáskárosodáshoz vagy veseelégtelenséghez is vezethet.
„Tekintettel arra, hogy a hipertónia leggyakrabban tünetmentes és sok magas vérnyomásos beteg nem tud a betegségéről, sokan vannak, akik nem részesülnek megfelelő kezelésben. A kezelés célja nem csupán a vérnyomás beállítása, hanem a már kialakult szövődmények kezelése, illetve a kialakulásuk megakadályozása. Magyarországon közel egymillió kezeletlen magas-vérnyomásos beteg lehet, pedig a hipertónia az egyik legsúlyosabb rizikófaktora a szív-érrendszeri megbetegedéseknek, és az ebből eredő halálozásnak” – emeli ki Dr. Kapocsi Judit, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.
A Kardioközpont munkatársai a Hipertónia Világnapja alkalmából 500 fős, a magyar lakosságot reprezentáló felmérést készítettek. A Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Intézet bevonásával készült kutatásban a betegség előfordulását és a kapcsolódó ismereteket mérték fel a szakemberek. A hazánkban népbetegségnek számító magas vérnyomás a felmérésben résztvevők harmadát személyesen is érinti. A hipertónia előfordulása a férfiak körében gyakoribb (38 százalék), mint a nők között (24 százalék). Az életkor előrehaladtával a betegség előfordulásának gyakorisága jelentősen növekszik, a felmérés alapján a legidősebbek körében már 58%. A Magyar Hipertónia Társaság vizsgálata szerint a 65 év feletti korosztályban 60%-nál is magasabb lehet az érintettség. A két felmérés adatai közti különbség hátterében az állhat, hogy még az idősebb korosztályban is lehetnek kezeletlen hipertóniások, akik nem tudnak betegségükről. A vizsgálat eredményei szerint a felsőfokú végzettségűek körében az átlagnál nagyobb arányban (44 százaléknál) fordul elő a betegség.
Súlyos szövődmények léphetnek fel
A megkérdezettek többsége tisztában van azzal, hogy a magas vérnyomás nagyon súlyos következményekkel járó betegség, és nem csupán azoknál fordulhat elő, akiknek a családjában már diagnosztizáltak hipertóniás beteget. A magasvérnyomás-betegség legtöbbek által ismert szövődménye a stroke, amelyet a szívelégtelenség és az artériák károsodása követ. Kevésbé köztudott, hogy a magas vérnyomás látáskárosodáshoz (ritka esetben látásvesztéshez) és veseelégtelenséghez is vezethet. A betegség következtében kialakulhat fokozott trombózis készség, demencia és erekciós zavar is.
Tünetmentesen is orvoshoz kell fordulni
A válaszadók többsége, 57 százalék tudja, hogy fejfájás és szédülés is jelezheti a betegséget, de azzal is tisztában van, hogy a betegség látható tünetek nélkül is jelen lehet. A személyesen is érintettek közül a legtöbben fejfájásról számoltak be, mint kísérőtünet, ez jelentősen gyakoribb volt a nők körében (férfiak: 38 százalék, nők 61 százalék). Saját bevallása szerint semmilyen tünetet nem tapasztalt a válaszadók negyede (a férfiak 33 százaléka és a nők 17 százaléka). A megkérdezettek 20 százaléka tévesen úgy gondolja, hogy tünetmentesen nem szükséges orvoshoz fordulni. Egy másik népszerű tévhit, hogy a gyógyszerszedést a vérnyomásértékek rendeződése után abba lehet hagyni. Utóbbi tévhit szignifikánsan népszerűbb a férfiak körében, mint a nők között.
Az életmód és a mérés szerepe
Viszonylag közismert, hogy bizonyos életmódbeli változtatásokkal lehetséges a vérnyomás csökkentése. A rendszeres mozgás szerepét a férfiak 77 százaléka, a nők 68 százaléka említette. A sószegény étrend jelentőségét leginkább a betegségben személyesen érintettek ismerik. A megkérdezettek kétharmada tudja, hogy hipertónia esetén a dietetikus és a mozgásterapeuta is segítségére lehet a vérnyomás csökkentésében. A Kardioközpont kutatása szerint minden 5. személy használ vérnyomásmérésre olyan okoseszközt, ami eltárolja vagy továbbítja a mért eredményeket. Az érintettek mintegy fele (47 százalék) nem szokta feljegyezni a mérés eredményeit, csak a saját memóriájára hagyatkozik.
„Minden magas vérnyomású betegnek megfelelő életmód-változtatás bevezetése javasolt. A célzott életmód-terápia mozgásterápiából és dietetikai iránymutatásból áll. A mozgásterápia lehetőleg minden nap végzett közepes intenzitású kardio mozgásra (intenzív sétára, futásra, kerékpározásra, úszásra) épül. A vérnyomás csökkentése érdekében ajánlott mérsékelni a só- és a transzzsírok, valamint az alkohol fogyasztását. Ezen felül fontos a szervezet általános állapotára ható stresszorok csökkentése, a stressz kezelése. Magas vérnyomás betegeknek különösen fontos a rendszeres vérnyomás ellenőrzés. Nem elég mérni, el kell menteni vagy fel kell jegyezni az értékeket, és elérhetővé kell tenni az adatokat az orvos számára” – dr. Babai László, a Prima Medica Egészséghálózat alapítója.
Május 17. a magas vérnyomás világnapja a Hipertónia Világszervezet kezdeményezésére. A Hipertónia Világnapjának célja az emberek tájékoztatása a szív-érrendszeri megbetegedések megelőzési lehetőségeiről, tüneteiről, illetve kezelési módjairól.
