Jelentős mérföldkövet ünnepelt a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinikája 2025. június 26-án: sikeresen beültették a 100. WaveWriter Alpha gerincvelő-stimulátort. Ez világszinten is az egyik legmodernebb neuromodulációs eszköz az idegsérülések okozta, gyógyszerrel csillapíthatatlan fájdalmak enyhítésére. A dr. Erőss Loránd klinikaigazgató vezette orvosi csapat azóta további hét, krónikus fájdalom szindrómától szenvedő páciens életminőségét javította jelentősen újabb gerincvelő-stimulátor implantátumok beültetésével.
A századik páciens egy felnőtt beteg volt, akinek a többszörös gerincműtéteit követően csillapíthatatlan, és gyógyszerekre, illetve konzervatív kezelésre nem reagáló, az alsó végtagokban jelentkező krónikus fájdalom szindróma alakult ki. A kezelésnek köszönhetően mostanra jelentősen javult az életminősége – mondta honlapunknak dr. Erőss Loránd, a klinika igazgatója, a beavatkozást végző orvosi csapat vezetője, aki hozzátette: 2021-2025 között összesen mintegy 17 ezer beültetés történt a világban.
Az Európa második legnagyobb funkcionális idegsebészeti centrumának számító klinikán 2019 óta elérhető ez a gerincvelő-stimulációs kezelés, amelyet az országban itt, az intézmény jogelődjében, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben végeztek el először. Mostanra a beavatkozás rutinbeavatkozásnak számít. Az elmúlt években a klinika kiterjedt oktatási tevékenységének köszönhetően már mind a 4 hazai egyetemi klinikán is végeznek ilyen beavatkozást, azonban a sikeres gerincvelő-stimulátor beültetések mintegy 60 százaléka továbbra is a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinikájához kötődik. Az intézmény emellett nemzetközi képzési centrum is nemcsak a fájdalomterápiában, de a robottechnológiában, valamint a mozgászavarok, az epilepszia mélyagyi stimulációs neuromodulációs kezelésében is.
Az orvosi szakirodalom a legalább 3-6 hónapja fennálló, gyógyszerrel és egyéb konzervatív, illetve komplex kezelésekkel csillapíthatatlan fájdalmat tekinti krónikus fájdalomnak, melynek nagyon súlyos eseteiben a páciens akár ágyhoz kötötten, önellátására képtelenül kénytelen élni. Becslések szerint Magyarországon a felnőtt lakosság ötöde, mintegy másfél-kétmillió ember szenvedhet különféle krónikus szervi és pszichés betegségek, traumás sérülések, és az idősödéssel jelentkező mozgásszervi problémák nyomán jelentkező krónikus fájdalmaktól. Az Európai Unióban egy osztrák tanulmány szerint a GDP 4 százalékára tehető a krónikus fájdalom szindróma orvosi kezelési, illetve a kieső munkanapok, korai nyugdíjazás, halálozás miatti össztársadalmi költsége.
Az Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika funkcionális idegsebészeti osztálya részben a neuropátiás fájdalmak, valamint az idegsebészeti szakmához kapcsolódó gerinc-, arcfájdalmak, esetleg különböző sérülésekből származó idegsérülések, vagy stroke nyomán jelentkező fájdalmak kezelésével foglalkozik. A neuromodulációs kezelés azonban nemcsak a gerinc, hanem a csillapíthatatlan térdfájdalmak, vagy akár egy sérvműtét, mellkasi, arcműtétek, fogászati, szájsebészeti, fül-orr-gégészeti műtétek, vagy traumás sérülések után keletkező neuropátiás fájdalmak enyhítésére is alkalmas. Emellett több más mozgásszervi eredetű kórkép esetén is vizsgálják az alkalmazási lehetőségeket.
A fájdalom öl – szögezte le dr. Erőss Loránd. Hozzátette: a daganatos, és több más, az életet veszélyeztető megbetegedésnél is jelentősen csökkenti az életkilátásokat, ha nincs kellő fájdalomcsillapítás. Ezért tartja fontosnak a krónikus fájdalmak megfelelő kezelését, és kutatja folyamatosan, hogyan lehet a leghatékonyabban enyhíteni a páciensek szenvedését.
„A krónikus fájdalom kezelésére több terápia is elérhető – a probléma súlyossága, a kiváltó ok, valamint az egyéni terápiás válasz sajátosságai alapján döntik el az orvosok, melyiket alkalmazzák. Van, akinél a gyógyszeres kezelés más konzervatív eljárással, például fizikoterápiával, pszichoterápiával kombinálva hoz könnyebbséget, de akadnak olyan gerinc eredetű kórképek, amelyeknél minimálinvazív fájdalomcsillapításra van szükség; sor kerülhet a kis ízületek termokoagulációjára (olyan eljárás, mely során rádiófrekvencia, mikrohullámok, vagy áram keltette hőt alkalmaznak szövetek roncsolására, ezzel szüntetve meg a kóros ingertovábbítást) a fájdalom csillapítása érdekében, vagy problémától függően akár gerincműtétre is a biomechanika helyreállítása érdekében. Alapvetően először mindig a kiváltó kórokot szeretnénk megszüntetni, de ha azt nem tudjuk, akkor megpróbáljuk gyógyszeresen eliminálni a fájdalmat, akár kiegészítő pszichoterápiával is – mivel a fájdalom nemcsak fizikai inger, hanem komplexebb pszichés probléma is. Ha mindez nem jár érdemi eredménnyel, akkor lehet neuromodulációs gerincvelő-stimulátor alkalmazásában gondolkodni” – mondta dr. Erőss Loránd hozzáfűzve, hogy utóbbi azonban nem szünteti meg a kiváltó kórokot, „mindössze” a fájdalmat mérsékli.
A gerincvelő-stimulációs terápiák alapvetően azon alapulnak, hogy enyhe elektromos impulzusokat küldenek a gerincvelőbe, hogy megszakítsák az agyba jutó fájdalomjeleket. A paresztézia alapú terápia enyhe bizsergő érzéssel csillapítja a fájdalmat, míg a paresztéziamentes terápia ezen érzés nélkül működik, a betegek nem is érzik a stimulációt. A Boston Scientific által gyártott WaveWriter Alpha gerincvelő-stimulátor (SCS) saját fejlesztésű FAST-terápiája azonnali, paresztéziamentes fájdalomcsillapítást biztosít azáltal, hogy egy új és egyedi gerincvelő-stimulációs hatásmechanizmust céloz meg.
„A beavatkozás maga nem bonyolult, egy órás műtéttel elvégezhető a stimulációt végző elektróda bevezetése a gerincvelő megfelelő szakaszához. Ezután egy 2-4 hetes tesztidőszak következik, amely alatt egy, a testen kívülre kivezetett kábel és egy külső stimulátor segítségével modellezik a későbbi stimulációs folyamatot: lényegében próbálják egyénre szabni a jelerősséget, a frekvenciát, az impulzusszélességet, a stimulációs paradigmát. A WaveWriter Alpha arra is alkalmas, hogy ezt az akár több százmillió variációs lehetőséget automatikusan lefuttassa, és az is beállítható, hogy az egyes stimulációs paradigmákat mennyi ideig alkalmazza, emellett folyamatosan változtatja is ezeket, elkerülendő a hozzászokást. A régebbi, konstans stimulációt biztosító eszközöknél ez ugyanis komoly probléma volt” – jegyezte meg dr. Erőss Loránd.
A beteg fájdalomnaplót vezet ez idő alatt, jelezve, hogy mikor mennyire hozott enyhülést számára az eljárás, és heti rendszerességgel jár kontrollra. Amennyiben a beteg azt mondja, hogy a tesztidőszakban több, mint 50 százalékkal sikerült a fájdalmát csökkenteni, akkor érdemes egy végleges implantátumot beültetni a bőr alá a hasi, vagy ágyéki régióba, vagy a háton derékmagasságban. Ha nem válik be ez a megoldás sem, akkor sem származik hátránya a betegnek a tesztperiódusból, mivel csak az elektródát kell eltávolítani
– mondta dr. Erőss Loránd.
Ilyen esetben, jellemzően nociceptív fájdalmaknál, fájdalomcsillapítóval feltöltött, a szervezetbe beépített gyógyszeradagoló pumpával próbálják enyhíteni a beteg szenvedését. (A nociceptív fájdalom olyan fájdalom, amit a szervezetben lévő szövetkárosodás vagy gyulladás hatására aktiválódó, fájdalmat érzékelő idegvégződések, a nociceptorok váltanak ki annak érdekében, hogy a sérült területet megóvja a további károsodástól, például a mozgás korlátozásával vagy a gyulladásos folyamatok elindításával.)
Jellemzően az 50-70 év közötti korosztály esetében kerül sor a beavatkozásra. Ezért a páciens egyéni élethelyzet függvényében dönthet arról is, hogy kívülről, a bőrön át tölthető, vagy fix energiaellátásos implantátumot ültessenek be neki, utóbbinál azonban az elem lemerülése után a beültetett eszköz cseréjére van szükség.
„Van, akinek mindenképp a kívülről újratölthető verziót javasoljuk, például akinél tágabb a gerincvelő-csatorna, és az elektróda akár 3-4 milliméterre is lehet a gerincvelőtől, emiatt pedig több energia szükséges a megfelelő eredményhez” – mondta dr. Erőss Loránd.
A klinika szakorvosai a neuromodulációs implant-beültetések mellett bekapcsolódtak a kutatás-fejlesztésbe is. Egy német start-up által szervezett nemzetközi kutatócsoport tagjaiként elsősorban a gerincvelő-stimulátorok szoftverfejlesztésében működnek közre.
„Azon dolgozunk, hogy képessé tegyük a stimulátort arra, hogy ha találunk olyan biológiai markereket, elektrofiziológiai jeleket, amelyek a beteg jelzése szerint a legjobb fájdalomcsillapító eredményt adják, akkor ezt az eszköz automatikusan megjegyezze, és onnantól csak a legjobb választ kiváltó stimulációs paradigmákkal dolgozzon” – ismertette a kutatás főbb irányait dr. Erőss Loránd. Az együttműködés célja továbbá, hogy mesterséges intelligencia bevonásával automatikusan lefuttassa a sok százmillió stimulációs variációs lehetőséget, majd alkalomadtán, ha változik a beteg fájdalomérzete, mert például hozzászokott a stimulációs mintához, az eszköz automatikus visszacsatolással újra egyénre szabja a stimulációs ritmust.
