Az európai fogyatékosságügyi szervezetek közös fellépésben fordultak az Európai Bizottsághoz annak érdekében, hogy érdemi előrelépés történjen a fogyatékossággal élő emberek munkaerőpiaci helyzetének javításában. Több mint száz szervezet együttesen szorgalmazza egy úgynevezett uniós „Foglalkoztatási és Készségfejlesztési Garancia” bevezetését, amely rendszerszintű megoldást kínálna a jelenlegi egyenlőtlenségekre.
Tartós lemaradás a munkaerőpiacon
Az adatok régóta jelzik, hogy a fogyatékossággal élő emberek jelentős hátrányban vannak a foglalkoztatás terén. Az Európai Unióban mindössze körülbelül a felük dolgozik, míg a nem fogyatékos emberek esetében ez az arány jóval magasabb. A különbség különösen nagy a nők és a fiatalok esetében, akik még nehezebben jutnak be a nyílt munkaerőpiacra.
A problémát tovább súlyosbítja, hogy a foglalkoztatottak között is jelentős bérkülönbség figyelhető meg, és sokan nem kapják meg azokat a szükséges támogatásokat – például akadálymentesítést vagy megfelelő munkakörnyezetet –, amelyek lehetővé tennék számukra a teljes értékű munkavégzést.
Egy új uniós garancia szükségessége
A civil és szakmai szervezetek szerint a jelenlegi eszközök nem elegendőek, ezért egy új, célzott uniós garanciára van szükség. Az elképzelés alapja egy már működő uniós program, az ifjúsági garancia mintája, amely fiatalok millióinak segített munkához vagy képzéshez jutni.
Az új kezdeményezés célja, hogy a fogyatékossággal élő emberek számára is biztosított legyen:
- a hozzáférés a nyílt munkaerőpiaci állásokhoz, nem elkülönített foglalkoztatási formákban
- a képzésekhez és készségfejlesztési lehetőségekhez való egyenlő hozzáférés
- a munkáltatók támogatása a szükséges alkalmazkodások biztosításában
- a megszerzett készségek hivatalos elismerése és tanúsítása
Fontos szempont az is, hogy a munkavállalás ne járjon a meglévő szociális ellátások elvesztésével, hiszen ez jelenleg sokakat visszatart a munkába állástól.
Nemcsak szociális, hanem gazdasági kérdés is
A kezdeményezés hangsúlyozza, hogy a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatása nem pusztán esélyegyenlőségi kérdés. Egy befogadó munkaerőpiac gazdasági szempontból is előnyös: növeli az aktív dolgozók számát, csökkenti a szociális kiadásokat, és hozzájárul egy igazságosabb, versenyképesebb Európa kialakításához.
A szervezetek szerint az Európai Uniónak jogi és erkölcsi kötelezettsége is fellépni, hiszen a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény is kimondja a munkához való egyenlő hozzáférés fontosságát.
Most dőlhet el a következő évek iránya
A javasolt garancia az Európai Unió készülő, megújított fogyatékosságügyi stratégiájának egyik kulcseleme lehet. A döntéshozók előtt álló időszak ezért meghatározó: most van lehetőség arra, hogy a foglalkoztatási egyenlőtlenségek csökkentése valódi prioritássá váljon.
A civil szervezetek üzenete egyértelmű: a fogyatékossággal élő emberek nem passzív ellátottként, hanem aktív, értékteremtő szereplőként szeretnének jelen lenni a munka világában – ehhez azonban rendszerszintű támogatásra van szükség.
