A kisgyermekes nők munkaerőpiaci helyzetéről, az őket segítő támogatásokról, valamint a magyar családpolitika eredményeiről szól a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) nőnap alkalmából kiadott legújabb kisfilmje – közölte az intézmény hétfőn az MTI-vel.
A nők helyzete a munkaerő-piacon
A közlemény szerint Magyarországon az elmúlt évtizedben egyre több segítséget kaptak a nők annak érdekében, hogy össze tudják egyeztetni a családi és a munkahelyi feladataikat.
A 2010-et megelőző időszakban a 20 és 64 év közötti nőknek csak valamivel több mint a fele dolgozott, és a munkanélküliségi rátájuk két és félszer magasabb volt a mostaninál, 2021-re már háromnegyedük foglalkoztatott volt, meghaladva az uniós átlagot – írták.
Kiemelték, hogy az utóbbi tíz évben legnagyobb mértékben a három vagy több gyermeket nevelő nők foglalkoztatása nőtt, és jelentős volt az emelkedés a hat év alatti gyermeket nevelő nők körében is. Az iskolás gyermeket nevelők foglalkoztatottsága pedig ma már a 90 százalékhoz közelít.
A kisgyermekes nőknek a munka és a család összeegyeztetésében jelentős támogatást nyújt a gyermekgondozási ellátások rugalmas rendszere, a GYED extra, amely lehetővé teszi a gyermekgondozás melletti munkavégzést. A csecsemőgondozási díj, a CSED ma már a fizetés 100 százaléka, nettó összege magasabb, mint a korábbi fizetés. A gyermekgondozási díj, a GYED maximális összege pedig 2010 óta a minimálbér emelésének következtében több mint két és félszeresére nőtt, 102 ezer forintról 280 ezer forintra – olvasható a közleményben.
Írtak arról is, hogy a hároméves kortól minden gyermek számára biztosított óvodai nevelés, valamint a bölcsődék megújult és egyre bővülő hálózata is segíti a nők munkavállalását. A bölcsődei ellátást biztosító férőhelyek száma az utóbbi évtizedben 70 százalékkal növekedett, ma már az egy és három év közötti gyermekek harmada tudja igénybe venni a szolgáltatást.
Magyarország családbarát ország, ahol a nők számára könnyebbé vált a család és a munka egyensúlyának megteremtése, ennek köszönhetően pedig egyszerre emelkedik a magyar nők körében a munkavállalás és a gyermekvállalási kedv is – zárul a közlemény.
Szöveg és ábrák: MTI
Megváltozott munkaképességű nők munkavállalási esélyei
Az EFOP-1.1.1-15, „Megváltozott munkaképességű emberek támogatása” elnevezésű projekt a megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-kínálatának és az őket foglalkoztatni kívánó munkaadók munkaerő-keresletének összehangolását elősegítő, Európai Uniós forrásokból működő, Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet által működtetett kiemelt projekt.
A projekt több éves, hatékony működése során megállapítottuk, hogy a megváltozott munkaképességű személyek körében a fenti arányok sok esetben fordítva jelentkeznek. Az eredményeket vizsgálva látható, hogy a bevont, közel 20.000 fő 56%-a,- valamint a közel 15.000 sikeres elhelyezés esetében a munkahelyen elhelyezettek 57%-a nő. (További statisztikákért és adatokért keresse fel az Érték Vagy! Portál statisztika oldalát)
A kiemelten megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetével is foglalkozó Rehabportál által végzett elemzés azt mutatja, hogy az olvasók 72,5%-a nő, ezen belül 74,19% az aktív munkavállalói életkorban lévő (25-64 éves) személy. Ezek a számok alátámasztják az EFOP projektben is tapasztalható arányokat, mint látható a női olvasók fokozottan figyelik az őket érintő információkat, változásokat, ezáltal könnyebben helyezkednek el és nagyobb eredményességgel vonhatók be munkaerő-piaci programokba.
