A rendezvény helyszínválasztása nem volt véletlen, ugyanis a budapesti Baross utcában található vendéglátóipari egység Budapest első fogyatékossággal élő emberek által alapított kávézója, ahol maguk a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberek készítik és szolgálják fel az ételeket és az italokat, illetve közreműködnek a programok szervezésében és lebonyolításában.
A rendezvényt a FES Budapesti Irodájának egyik igazgatója, Jörg Bergstermann nyitotta meg, aki elmondta, hogy nagyon örül, hogy részt vehet ezen az eseményen. Ennek több oka is van, de az egyik, hogy a FES–nek – amely egy nemzetközi, de Németországban létrehozott szociáldemokrata alapítvány – az a hitvallása, hogy egy társadalom csak akkor lehet jó társadalom, ha az a tagjainak a szociális szükségleteire érzékenyen nyit. Reményei szerint, mivel a magyar munkaerőpiacon jelenleg hiány van, ez jó esélyt teremt arra, hogy a megváltozott munkaképességű egyének is nagyobb számban elhelyezkedjenek.
Árkovics István, a LIGA Szakszervezetek alelnöke szintén üdvözölte, a mintegy 35 fő szakszervezeti tisztségviselőből a hallgatóságot és elmondta, hogy a LIGA Szakszervezetek az esélyegyenlőséget hirdeti, és a nemek között a munkaerőpiacon tapasztalható különbségek csökkentése mellett a sérült és megváltozott munkaképességű munkavállalók is ebbe a körbe tartoznak.
Az első előadó Végh Miklós, a rehabortal.hu alapítója, főszerkesztője és egyszemélyes mindenese az előadását a saját érintettségével kezdte, és elmesélte, hogy hogyan jött létre a portál ötlete és fejlődött fel a mai szintre az alapítástól eltelt 5 év alatt. A rehabportálon gyakorlatilag minden információ megtalálható, amely a rehabilitációval és foglalkoztatással kapcsolatos – hírek, pályázatok, jogszabályok, tudástár. A kialakításnál fontos szempont volt a szakmaiság megtartása mellett a könnyű, érthető nyelvezet használata és az áttekinthetőség. Előadásában felhívta a figyelmet a társadalom és gyakran a szakemberek körében is szükséges érzékenyítésre, illetve arra a tényre, hogy megváltozott munkaképességűvé – amellett, hogy egészséges – bárkiből válhat átmenetileg vagy tartósan.
A délelőtt zárásaként pár szót Papp Vivien, a Nem Adom Fel Kávézó munkavállalója is szólt arról, hogy mit jelent a számára a kávézó munkavállalójának lenni.
A délután első előadója Vég Katalin, az elsősorban munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Salva Vita Alapítvány ügyvezetője mutatta be az alapítvány három nagyobb programját. A „Neked munka, nekem álom” elnevezésű program az írországi „job shadow day” mintájára indult. A lényege, hogy mentorok közreműködésével különböző vállalatok, cégek megváltozott munkaképességű vagy fogyatékos embereket fogadnak egy napra. A program indítása óta 500 munkáltató országszerte 520 résztvevőt fogadott.
A Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma egy olyan figyelemfelkeltést szolgáló kezdeményezés, amely jelenleg 22 munkáltatót hoz össze. Célja, hogy jobban ráírányítsa a reflektorfényt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztathatóságára, foglalkoztatására a munkáltatók között.
A Segítő Vásárlás pedig egy olyan program, amely keretén belül megváltozott munkaképességű személyek, fogyatékkal élő emberek által készített termékek vásárolhatóak meg a https://www.segitovasarlas.hu/ honlapon elérhető webáruházon keresztül.
Az előadó szintén ismertetett pár adatot. Elmondta, hogy itthon 80.000 ember lakik állami benntlakásos – gyakran monstrumméretű – intézetekben, ebből 15.000 ember különböző fogyatékossággal él. Magyarországon összesen 30 000 alkalmazott dolgozik az úgynevezett védett szociális területen. Szerencsére egyre növekvő számú fogyatékkal élő ember jut munkához, jelenleg kb. 40 % -os a foglalkoztatottsági szint.
A szekció második előadója a munkaadói oldalt világította meg. Balázs-Pécsi Tünde, a Magyar Posta Zrt. humán stratégiai osztályvezetője a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása kapcsán a munkáltatói tapasztalatokat adta át. A Magyar Posta Zrt számos területen foglalkoztat megváltozott munkaképességű munkavállalókat, ezért nem egy rendszert fejlesztettek és programot vezettek be az idők folyamán. Többek között működik a cégnél tranzitfoglalkoztatást célzó mentorprogram, érzékenyítő tréning, rehabilitációs célú üdültetés, jelnyelvi pótlék rendszer és kiépítés alatt áll az esélyegyenlőségi nagyköveti rendszer is. Elmondta, hogy a programok működtetéséhez nemcsak támogatói vállalati környezet, hanem elhivatottság is szükséges.
Az előadásokat követően szakszervezeti stratégiaalkotást célzó munkacsoportokban folytatták a résztvevők a munkát. A jelenlévők két csoportban vitatták meg az előadások alkalmával elhangzottakat, melynek eredményeként mindkét csoport egyetértett abban, hogy a nap folyamán többször említett érzékenyítés nagyon fontos szakszervezeti és össztársadalmi szinten is. Az elhangzott munkáltatói gyakorlat pedig jó példaként szolgálhat hasonló rendszerek kialakításában a jövőben.
