A Senpai díjat 2018-ban egy autista fiatalember, Egle Botond kezdeményezésére alapította az Autisták Országos Szövetsége. Létrehozásának célja, hogy figyelmet és elismerést kapjanak olyan személyek és szervezetek, akik alapvető emberi értékeikkel és különleges, kiemelkedő támogatásukkal meghatározták legalább egy autista személy életét. Emberi hozzáállásukkal és önzetlen, őszinte támogatásukkal olyan segítséget nyújtottak, mely autista társunk életét hosszú távon pozitívan befolyásolta, hitet és képességet adott számára a társadalmi részvételéhez és beilleszkedéséhez.
A Senpai díj ötletgazdája és alapítója
A díj ötletgazdája Egle Botond egyetemi hallgató, autista aktivista, vlogger, akinek pályafutását meghatározta shinkendo mestere. A mester nem csak az edzéseken és a versenyeken támogatta tanítványát, hanem az érettségi vizsgákon is végig mellette volt. A senpai szó jelentése – elöljáró, oktató, feljebbvaló.
Az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) közel 100 szervezetet tömörítő országos érdekvédelmi ernyőszervezet. Fő tevékenységei közé tartozik a szülősegítés, az országos közösség építése és támogatása, érdekvédelem, képzések szervezése és a szemléletformálás.
Senpai díjban részesültek
SZABÓ TAMÁS, klinikai és mentálhigiéniai gyermek-és ifjúsági szakpszichológus a szolnoki Hetényi Géza Megyei Kórház és Rendelőintézet gyermekpszichiátriai osztályának munkatársa. 2018 óta havonta tart autizmusban érintett hozzátartozóknak csoportos foglalkozást, illetve autizmusban érintett fiatalokat segít ugyancsak csoport szinten. Felismerte, hogy ezek a foglalkozások hiánypótlók, ugyanis a szülőknek és a gyerekeknek is szüksége van arra, hogy találkozzanak sorstársakkal, megosszák gondjaikat, tapasztalataikat és örömüket.
„ Az autizmus egy pervazív zavar, ez azt jelenti, hogy áthatja az autista személy életének minden területét. Nagyon sok helyen jelentkezhet olyan probléma, amivel nem könnyű megküzdeni, mert nem csak az autista személy nem tud beilleszkedni, hanem a környezete sem tud feltétlenül mit kezdeni vele. Például a szülő nem érti, hogy miért ragaszkodik autista gyermeke ahhoz, hogy így vagy úgy történjenek a dolgok. Csak akkor eredményes a diagnózis, ha megérti a szülő, hogy miért, miképp és hogyan működik a gyermeke. Ahol igazából elkezdtem ezzel foglalkozni, az egy pszichiátriára volt, egy felnőtt pszichiátriára, ahol a betegek hozzátartozójával is foglalkoztunk. Itt gondoltam arra, hogy autizmusban érintett hozzátartozókkal is elkezdek csoportokat tartani. Erre azért van szükség, mert a környezet segítsége nélkül nem érhetünk el javulást, vagyis, ha a környezet nem változik, akkor a fennálló problémák megmaradnak, sőt, még fokozódhatnak is. A pszichiátrián nagyon szépen lehetett látni, hogy az autizmusban érintett fiatal nem bírja elviselni azt, hogy nem bírja elviselni a környezetét, és egyre rosszabb állapotba került. Miközben szerintem az egészet meg lehet érteni. Ha megértjük a problémát, akkor lehet változtatni. Van, amiben nem tud változtatni a fiatal, akkor ott a környezetének kell alkalmazkodnia, de amiben tud, abban ő alkalmazkodjon. Ez egy mindig változó mintázat, ezzel lehet dolgozni, ezért kezdtem nem csak autizmusban érintett fiataloknak, hanem szülőknek is rendszeresen csoportokat tartani, melyek ingyenesek.„
A szolnoki VERSEGHY FERENC KÖNYVTÁR és Közművelődési Intézmény és tagintézményei autista társaink és hozzátartozóik társasági életének fontos helyszíne.
A szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár 6 fiókkönyvtárral működik. Ezek egyikében, a Hild Viktor fiókkönyvtárban alakították ki a Kék Sarkot, ahol autizmussal kapcsolatos szakirodalom várja az érdeklődőket. A mintegy 350 kötetes szakgyűjteményben – szakkönyvek, gyerekkönyvek és szépirodalom található. A környezetet úgy alakították ki, hogy az autizmusban érintett gyermekeket is le tudják kötni. Emellett AOSZ kártyával ingyenes a beiratkozás, valamint itt működik az Autistákért Szolnokon Civil Társaság, melynek önkéntesei különböző programokat, előadásokat, sorstársi közösséget, családi napokat szereznek az érintetteknek.
Czakóné Gacov Katalin, a Verseghy Könyvtár igazgatója: „Szeretnénk, ha minél több érintett szülő, gyógypedagógus, óvodapedagógus és tanár keresné fel a könyvtárat azért, hogy bővítse ismereteit az autizmussal kapcsolatban, illetve, hogy felvegyék a kapcsolatot a szervezettel.”
Senpai különdíjban részesült
CSETE MARGIT, a bajai Judo Club edzője 2019-ben kezdett autizmusban, valamint egyéb fogyatékosságban érintett gyermekekkel foglalkozni, akik azóta is integráltan sportolnak az egyesületben.
„Négy tanítványom diagnosztizált, ebből három autista, de szerintem többen vannak, csak sok szülő szégyelli és nem mondja meg, hogy a gyermeke SNI-s. Az első gyermek után jöttek a többiek, akik most már integráltan járnak edzésre. Igazából a szívemre hallgattam, amikor 4 évvel ezelőtt befogadtam az első kisfiút, Bencét. Egy versenyen voltam, ahol speciális igényű gyermekek versenyeztek, és akkor döntöttem el, hogy nekem ez lesz az utam. Először nehezen fogadták el egymást a gyerekek, csakis azért, mert mindenki új helyzetbe került. Például, az első kisfiú, akivel elkezdtem foglalkozni, nem követte a szabályokat, és nem szerette, ha megöleltük. Másfél év volt mire megtanulta ezt kezelni, a csoport pedig elfogadni, hogy ő másként áll a dolgokhoz. Mára már semmi probléma nincs, jól tudnak együtt dolgozni mindenkivel, sokkal jobban, mint a kívülállók gondolják. Ehhez persze fontos, hogy a gyerekek értsék, hogy mindenről tudnom kell, mert csak akkor tudok segíteni.” Csete Margit
