A 2011-es népszámlálás adatai szerint Magyarországon több mint tizenötezer siketvak ember él. Egy világnapi alkalom mindig segít abban, hogy felhívjuk a társadalom figyelmét élethelyzetükre.
“Fordítsd az arcodat a nap felé, és minden árnyék mögéd kerül” – Helen Keller
A Siketvakok Országos Egyesülete írásának – a pozitív életszemlélet közvetítése mellett – fő célja is ez. Kiderül majd, miért is tekintenek e gondolat szerzőjére példaként. Életútján keresztül rámutatnak arra is, hogy a hazánkban élő siketvak emberekben milyen értékek csillognak, s ezek kiteljesedéséhez, illetve az alapvető emberi méltósággal élhető élethez milyen segítségre van mindenképp szükségük.
Szolgáljon ez a cikk bátorításul is, akiknek erőre, lendületre van szükségük ahhoz, hogy legyőzzék fizikai korlátaikat, vagy a társadalmi sztereotípiák által beszűkült világot!
Helen Keller születésének napja a világnap dátuma
1880. június 27-én született. Betegség következtében kisgyermek korában egyidejűleg vesztette el a látását és hallását. Mindennek ellenére egy kiváló életpályát futott be. Kitartó szorgalma és kiváló egyéni képességei révén felsőfokú képzettséget szerzett, a fogyatékos emberek szószólója is lett. Élete során 39 országban járt, számos könyvet írt, számos kitüntetést is kapott az amerikai világhírű írónő. Tevékenységei elismeréseként lett az ő születésnapja a Siketvakság Nemzetközi világnapja. Milyen volt az út, ami idáig vezetett? Helen Keller gondolatait korábban már csokorba gyűjtötték, most valóban inspiráló életútját mutatják be részletesebben.
A nehéz kezdet
Még csak 19 hónapos volt, amikor hirtelen elveszítette egyszerre a látását és a hallását is. Képzeljük csak el! Már-már lassan elkezdett volna beszélni az a pici gyermek. Még éppen hogy csak elkezdte felfedezni a környezetét, s egyszeriben megszűnt körülötte a sok inger. Ahelyett, hogy egyre inkább kinyílt volna a világ számára, két “ablak” is becsukódott hirtelen. Mi maradt neki az érzékeléshez? Még nem tudott beszélni, hogyan tudta jelezni, ha valamit szeretett volna kérni, közölni? A világ felfedezése hogyan volt ez után lehetséges?
Egy film az áttörésről
A Youtube-on is fellelhető az a film, ami Helen Keller életének azon szakaszát mutatja be, hogy ki és milyen módszerrel segített a családnak. Jó szívvel ajánljuk megtekintésre, címe: A kis madár. (Felirat sajnos nem áll rendelkezésre a videóhoz). Egy kis ismertető a port.hu alapján:
Helen Keller (Hallie Kate Eisenberg)egy siketvak kislány, akit kezelhetetlen állapota miatt szülei teljesen elzárnak a külvilágtól. Helen csupán dührohamaival képes kommunikálni és ezért szülei már az intézeti elhelyezésén gondolkoznak. Ekkor lép be az életükbe Anne Sullivan (Alison Elliott), a gyengén látó tanárnő, akiben megvan a beleérző képesség és a türelem kellő elegye, hogy Helent visszahozza ebbe a világba. A szülők eleinte ellenzik a tanárnő módszereit, ám hamarosan meglepve tapasztalják a bámulatos eredményt.
“A kis madár” szárnyalni kezd
1890-ben a tízéves Helen Keller megismerte egy norvég siketvak kislány, Ragnhild Kåta történetét, aki megtanult beszélni. Kåta sikerén felbuzdulva Keller is meg akart tanulni beszélni. Sullivan (a gyengénlátó tanítónője) a Tadoma-módszerrel tanította kis diákját. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor a siketvak személy ujjai a beszélő arcának meghatározott pontjain vannak, ezáltal érti amit mondanak neki. Ez egy nagyon ritkán használt módszer, mert kevesen képesek elsajátítani, azonkívül az arc érintése mindkét fél számára kellemetlen lehet.
Emellett tanítónője még két eszközzel egészítette ezt ki. Egyrészt Helen megérintette a beszélők ajkait és torkát, másrészt Sullivan ujjaival betűzött a kislány kezén. Később Keller megtanulta a Braille-írás használatát, aminek segítségével nemcsak angol, hanem francia, német, görög, és latin műveket is olvasott.
Ő volt az első siketvak ember, aki bölcsész diplomát szerzett
1888-ban Keller a Royal Institute For the Blind (Vakok Királyi Intézete) tanulója lett. 1894-ben Helen Keller és Anne Sullivan New Yorkba költöztek, ahol a Wright-Humason School for the Deaf (Wright-Humason-féle Siketek Iskolája) és Horace Mann School for the Deaf (Horace Mann Siketek Iskolája) intézményeibe jártak. 1896-ban visszatértek Massachusetts-be, és Helen beiratkozott a The Cambridge School for Young Ladies (Ifjú Hölgyek Cambridge Iskolája) intézetbe, majd 1900-ban felvételt nyert a Radcliffe Főiskolára.
Csodálója, Mark Twain bemutatta őt a Standard Oil mágnásának, Henry H. Rogers-nek, aki a feleségével együtt anyagi támogatást biztosított Keller tanulmányaihoz. 1904. június 28-án 24 évesen, Keller magna cum laude kitüntetéssel diplomázott. Járt még a Harvard Egyetemre is.
Mit adhatnak nekünk Helen Keller elismerései a hétköznapokban?
Az ő személyén, élettörténetén keresztül felfigyelhet a társadalom a siketvak emberek élethelyzetére. Mi az, amire képes lehet az ember ebben az állapotban, ha a megfelelő adottságai megvannak hozzá, s a segítsége is. Mire van mindenképp szüksége a hétköznapi boldoguláshoz.
Helen Keller képességeit arra használta többek között ugye, hogy szószólója legyen a fogyatékos embereknek. Ha valaki eredményeket ér el, annak szavára inkább odafigyelnek, mert mindenki kíváncsi a titokra. Ő ebben is példát nyújt mindannyiunknak, ahogyan kiemelkedő képességeit szolgálatba állította mások érdekében.
Neki sem ment segítség nélkül, de kapott
Helen Keller mellett folyamatosan jelen volt egykori tanítónője, majd annak halála után mások álltak mellé a mindennapokban. Egyetemi tanulmányaihoz is támogatásra volt szüksége annak idején, mégpedig a személyes segítség mellett anyagi támogatásra is többek között, ahogyan ezt már fentebb is olvashattuk.
A SVOE szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a Magyarországon élő siketvak személyekben is sok-sok érték, képesség rejtőzik. Ennek ékes bizonyítékául szolgálhat a saját interjúik gyűjteménye, melyben a legtöbb beszélgetés az egyesület tagjaival készült.
Emberi méltósággal élhető élet
Szükség van a fejlesztésekre, az oktatáson belüli támogatásokra, pl. megfelelő óraszámban jeltolmácsolásra. Személyi segítőkre, rehabilitációra, munkahelyi foglalkoztatásra, pszichés támogatásra, családjaik támogatására, közösségi élményekre és sorolhatnánk még tovább.
Ezen tevékenységek központi támogatása elengedhetetlen a siketvak emberek boldogulásához, emberi méltósággal élhető életükhöz! Ha ezek megvannak, a következő lépés, hogy ki-ki a saját adottságaiban kiteljesedve a társadalom hasznos tagjának is tudhatja magát.
Jó kívánságok
“A siketvakság nemzetközi világnapja alkalmából szeretnénk siketvak embertársainknak sok erőt, bátorságot és lehetőséget kívánni a hétköznapok tartalmas megéléséhez. Egyesületünk igyekszik tevékenységeivel segíteni ebben. Helen Keller példaképünk, s ha a mi életünk más is, ugyanúgy értékkel bír. A bennünk lévő értékeket lehetőségünk is lesz megosztani egy világnapi rendezvény keretei között egyesületünkben. Várjuk a találkozást! Motiváló előadásokra, vidám együttlétre számíthat az, aki eljön. Az esemény után beszámolóval is jelentkezünk.”
Borítókép forrása: Los Angeles Times; restored by User:Rhododendrites, CC BY 4.0, via Wikimedia Commons
