A keddi ünnepségen a 62 magyar hallássérült sportoló nevét tartalmazó falat Balogh-Madár Emese, az V. kerület alpolgármestere, Tapolczai Gergely, a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének elnöke és Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke leplezték le.
Balogh-Madár Emese kiemelte: a park igazi közösségi tér, ahol mindenki megtalálja a szabadideje eltöltéséhez megfelelő helyszínt, ugyanakkor emlékpark is egyben.
„Mi, belvárosiak büszkék vagyunk arra, hogy sikerült egy olyan emlékhelyet létrehozni, amely a magyar sportsikerek, olimpikonok, paralimpikonok és immár siketlimpikonok teljesítménye előtt is tiszteleg. Az emléktáblára egytől-egyig olyan sportolók nevei kerülnek fel, akik bebizonyították: hittel, elhivatottsággal, lélekkel küzdve bármilyen cél elérhető. A tehetség, a kitartás, az emberi nagyság, az akaraterő és a küzdelem példaképei ők” – fejtette ki az alpolgármester.
Tapolczai Gergely hangsúlyozta: régóta várt erre a pillanatra a siketsport-társadalom. Felidézte, minden év június másodika a Magyar Siketsport Napja, az 1924 óta megrendezett siketlimpiákon 1928-ban született meg az első magyar arany, azóta hat sportágban összesen 53 aranyérmet nyertek a magyar sportolók.
„Hatvankét hallássérült sportoló neve áll a falon, aki dicsőséget szerzett Magyarországnak az aranyérmes ép- és parasportolók mellett. Bízom benne, hogy a közeljövőben, az elkövetkező évtizedekben mindhárom fal névsora hosszabb és hosszabb lesz” – szögezte le a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének elnöke. Rámutatott: két hete ért véget a 24. siketlimpia a brazíliai Caxias do Sulban, ahol nyolc éremmel zárt a magyar küldöttség: a négy-négy ezüst- és bronzéremmel a dobogós helyek tekintetében ez volt a legeredményesebb szereplés az 1973-as malmői játékok óta, akkor 12 éremmel tért haza a küldöttség.
Brazíliában a sportlövő Biatovszki Míra bizonyult a csapat legeredményesebb sportolójának egy ezüst- és két bronzéremmel, rajta kívül a kerékpározó Földi Bence, a teniszező Máthé Gábor és a Mihályi Ferenc, Boros Imre, Bojtor Szabolcs összeállítású tájfutó váltó lett második, míg a cselgáncsozó Ötvös Patrik és az úszó Zsilinszki Orsolya harmadikként zárt számában.
A hallássérültek globális seregszemléjét négyévente rendezik meg.
Kövér László az Országházban fogadta a siketlimpián nyolc érmet nyert magyar küldöttséget.
„Ebben a házban a legszebb és leghálásabb találkozások azok, amelyek során elismerésünket fejezhetjük ki az élet különböző területein kifejtett mindazon teljesítményekért, amelyek tehetségből, akaraterőből és alkotóerőből születnek, legyenek azok akár szellemi, akár fizikai teljesítmények” – hangsúlyozta a Vadászteremben tartott csütörtöki ünnepségen az Országgyűlés elnöke.
Kövér László kiemelte: a siketlimpikonok sportteljesítményei előtt háromszor is kalapot emelhetünk.
„Egyrészt, mert nemzetközi porondon érték el, másrészt, mert nemcsak versenytársaikat, hanem önmagukat is legyőzve nyújtották ezeket. Harmadrészt pedig azért, mert ismét bebizonyították: az emberi lélek ereje a sportban is felülkerekedhet a test korlátain” – fejtette ki a házelnök.
A Magyar Siketsport Napján Kövér László úgy fogalmazott: a sport segítségével példát nyújtanak a siket fiataloknak egy teljesebb élet megélésére, önmaguk szüntelen fejlesztésére és tökéletesítésére.
„Ennek a küldetésnek a teljesítése olyan eredmény, amely túlmutat az önök szűkebb közösségén és az egész nemzet számára semmivel sem helyettesíthető értékes szolgálatot jelent. Magyarországnak arra van szüksége, hogy minden fiatal megálmodhassa az álmait, megtalálja a hozzájuk vezető utat és meg is valósíthassa azokat. Különösen igaz ez fogyatékkal élő honfitársainkra” – fűzte hozzá.
Schmidt Ádám először szólalt fel nyilvánosan sportért felelős államtitkárként. Hansúlyozta: minden erejével a magyar sport, a magyar sportban élők érdekeit igyekszik majd szolgálni.
„Siketként egy nehezített pályán kell helytállni, de az a kitartás, alázat, erő és szorgalom, amelyet siket sportolóink mutattak a felkészülés és a siketlimpiai játékokon való szereplés során, mindannyiunk számára példaértékű” – mondta az államtitkár.
„A törekvéseik erőt kell, hogy adjanak mindenkinek, akik különböző nehézségekkel küzdenek naponta” – mutatott rá Schmidt Ádám. Megemlítette: a siket emberek kapcsán a hiányosságok helyett a meglévő képességekre kellene helyezni a hangsúlyt.
Tapolczai Gergely, a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének elnöke az elmúlt ötven év legsikeresebb siketlimpiai szereplését „minden elvárást messze felülmúló eredménynek” nevezte. A háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinkát idézve elmondta: „a sport és az olimpia sokkal több, mint az érmek és ez életforma.” Hozzáfűzte: szenvedély is.
Emlékeztetett: két nappal ezelőtt avatták fel a Siketlimpiai Bajnokok Falát a Parlament szomszédságában lévő Olimpia Parkban.
Az első ízben átadott Kollár László-díjat a 88 esztendős egykori asztaliteniszező Löwenstein Pál vehette át, aki nyolc siketlimpián öt aranyérmet és összesen húsz siketlimpiai érmet gyűjtött.
A siketlimpikonokat felkészítő edzőknek adható Vasák Iván-díjat Király Belián érdemelte ki.
A 24. siketlimpia két hete ért véget a brazíliai Caxias do Sulban, a négy-négy ezüst- és bronzéremmel a dobogós helyek tekintetében ez volt a legeredményesebb magyar szereplés az 1973-as malmői játékok óta, akkor 12 éremmel tért haza a küldöttség.
Brazíliában a sportlövő Biatovszki Míra bizonyult a csapat legeredményesebb sportolójának egy ezüst- és két bronzéremmel, rajta kívül a kerékpározó Földi Bence, a teniszező Máthé Gábor és a Mihályi Ferenc, Boros Imre, Bojtor Szabolcs összeállítású tájfutó váltó lett második, míg a cselgáncsozó Ötvös Patrik és az úszó Zsilinszki Orsolya harmadikként zárt számában.
A hallássérültek globális seregszemléjét négyévente rendezik meg.
