A jövő héten folytatódnak az egyeztetések a 2021. évi minimálbér és garantált bérminimum emeléséről.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) keddi ülésén a kormányzati oldalt Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára képviselte.
A keddi egyeztetést követően Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke az MTI-nek elmondta, a munkaadók a gazdasági realitás talaján álló jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum-emelésről tudnak megállapodni. Kifejtette, az idei és jövő évet nézve a kormány előrejelzései alapján a két év alatt a GDP mintegy 3 százalékkal, a vállalatok termelékenysége 1,5 százalékkal csökken. A munkaadók 2021 január elsejétől 3 százalékos minimálbér- és ugyanekkora mértékű garantált bérminimum-emelésben hajlandók megegyezni, ezzel lehetne kompenzálni a kormány jövő évre jelzett inflációját. Jelezte, ha a munkáltatói járulék az év során csökkenne, abban partnerek lennének, hogy ez automatikusan további minimálbér emelést jelentsen.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke az MTI-nek elmondta, a keddi egyeztetésen a munkavállalói oldal tartotta a 6,5 százalékos béremelési javaslatát 2021. január elsejétől. Ugyanakkor kétlépcsős emelésben gondolkodnak, olyan konstrukcióban próbálnak megállapodni, amelynek lényege, hogy automatizmussal, úgynevezett bérindexálással korrigálják a minimálbért az infláció és az összevont bruttó hozzáadott érték növekedési mutatóival az év második felében visszamenőlegesen.
A jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emeléséről szóló tárgyalások sikeres lezárásához nagyban hozzájárulna a kormányzati segítség, de az is fontos, hogy a munkáltatói és a munkavállalói oldal béremelési javaslatában vegye figyelembe a gazdaság helyzetét – mondta el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) szerdai ülését követően egy-egy résztvevő a munkavállalói és munkáltatói oldalról az MTI-nek.
A VKF-ülés munkáltatói oldaláról Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, a munkavállalói oldalról pedig Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke is elmondta: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter javasolta, hogy tegyenek kísérletet a megegyezésre januárban, miután az egyeztetésen a munkaadói és a munkavállalói oldal is jelezte, hogy béremelési javaslataikról nem tudnak elmozdulni.
A munkaadók 3 százalékot némileg meghaladó, a szakszervezetek 5 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelést tartanak elfogadhatónak.
Ez úgy alakult ki, hogy a szakszervezetek 10-ről 5 százalékra módosították béremelési igényüket, míg a munkaadók nulláról felmentek 3 százalékra – mondta Kordás László. Hozzátette: a kormánytól érkező konstruktív javaslatokra is szükség van a megállapodáshoz.
Rolek Ferenc úgy vélte, a megegyezéshez a két fél javaslatának tovább kell közelítenie egymáshoz, figyelembe véve a gazdaság helyzetét, hogy mi történt az elmúlt évben, és hogy mi várható. Mindezek mellett pedig egy kis kormányzati segítség is “jól jöhet”.
Az MGYOSZ alelnöke szerint megoldás lenne, ha például a kormány csökkentené a munkáltatói járulékokat, ebben az esetben a munkaadók a jelenlegi béremelési javaslatuknál feljebb mehetnének. Ha pedig a munkavállalói járulékból engednének el, akkor a szakszervezetek vélhetően alacsonyabb béremelést is elfogadnának.
A szakszervezeti oldal (a MASZSZ, a LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége) által az MTI-nek eljuttatott közös közleményben kiemelik, hogy megegyezés hiányában a minimálbérből élők jövedelme az infláció feletti ütemben értéktelenedne el jövőre.
