A vak emberek írása feltalálójáról, Louis Braille-ről kapta a nevét, aki a rendszert 1825-ben dolgozta ki a Párizsi Vakok Intézetében egy katonai titkosírás leegyszerűsítésével. A pontírás azóta a világ minden táján elterjedt, a latin-betűs írásmódon túl számos más írásrendszernek is van Braille megfelelője.
Az alábbiakban 10 + 1 hasznos információt és érdekességet osztunk meg a vak emberek írásrendszeréről, így is tisztelegve Louis Braille emléke előtt halálának százhetvenedik évfordulója alkalmából.
1. Louis Braille (1809-1852.) mindössze tizenhat éves volt, amikor a Párizsi Vakok Intézete növendékeként kidolgozta a később róla elnevezett pontírást. Addig a vak diákokat a latin betűk domború változatának segítségével tanították olvasni, ami a pontírásnál lényegesen nehézkesebb volt, önálló írásra pedig szinte egyáltalán nem adott lehetőséget. A pontírás megjelenését az intézet tanárai körében kezdetben hatalmas ellenállás fogadta. Ugyanilyen okok miatt Európa számos országának speciálisan vak gyermekek számára létrehozott tanintézeteiben is csak nagyon lassan terjedhetett el.
2. A Braille-írás nem csak szöveges tartalmak, pl. irodalmi művek, tananyagok, újságok, stb. vak emberek számára történő hozzáférhetővé tételére alkalmas, hanem kották, matematikai és kémiai képletek rögzítésére és értelmezésére is.
3. A Braille-karakter hat pontból áll, amelyek egy álló téglalap alakú cellában, két oszlopban és három sorban helyezkednek el. A pontok különféle kombinációban való kidomborításával összesen 64 fajta karakter hozható létre, ami a közelmúltig többnyire elég volt a betűk és írásjelek megalkotásához.
4. A Braille nem egy külön nyelv, hanem az egyes nyelvek karakterkészletének speciális írásrendszere. Ennek megfelelően a különböző nyelvek Braille-karakterei között is lehetnek eltérések, ezért mindig ügyelni kell arra, hogy pontírásos anyag szerkesztésekor az adott nyelv Braille-ábécéjét használjuk.
5. A magyar Braille-karakterkészletben a kettősbetűket, pl. gy, sz, stb. önálló karakter jelöli, ugyanakkor nincsenek külön-külön kis- és nagybetűk, ez utóbbiakat egy “nagybetűjel” előzi meg. A számjegyeket is betűk jelölik, pl. az a-betű az 1-es, a b a 2-es, stb., ebben az esetben viszont ezeket egy ún. számjel előzi meg.
6. A Braille-karakterek mérete és azon belül a pontok egymástól való távolsága állandó és szabványban rögzített, ami megfelel a tapintó ujjbegy nagyságának a minél hatékonyabb érzékelés érdekében. A Braille-betűket tilos nagyítani vagy kicsinyíteni!
7. A Braille-feliratok információközlő funkciója igen korlátozott, hiszen a normál írott szöveggel ellentétben csak akkor találkozik vele a felhasználó, ha azt tudatosan keresi, vagy ha véletlenül “rátapint”. Éppen ezért nem túl hatékony pontírásos feliratokkal tájékoztatni, pl. ezért nincs értelme Braille-utcanév- vagy irányítótáblákat készíteni.
8. A Braille-írás nagyon helyigényes, így például a pontírásban nyomtatott könyvek mérete többszöröse a sík-nyomtatott változatokénak. Braille-nyomtatásban Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 11, Tolsztoj Háború és békéje pedig 58 vaskos a/4-es formátumú kötetet tesz ki.
9. A pontírás nem csak hagyományos módon, papíron van jelen a mindennapokban. A XXI. századi technológiák számos lehetőséget adnak a Braille-írás használatára, így például léteznek Braille-kijelzők, számítógéphez csatlakoztatható Braille-nyomtatók és egy átlagos okostelefon kijelzőjén is írhatunk majdnem ugyanúgy, mint egy hagyományos Braille-írógépen.
10. A Braille-írással az átlagember a hétköznapokban leggyakrabban a gyógyszeresdobozokon találkozhat, de rábukkanhatunk a liftek kezelőpaneljén, egyes élelmiszerek / higiéniai termékek csomagolásán, illetve tapintható köztéri maketteken is.
+1. A Braille-írás kétszáz évvel a feltalálása után sem tekinthető elavultnak. A vak emberek számára a mai napig a pontírás jelenti a valódi írásbeliséget, aminek ékes bizonyítéka, hogy sokan még ma is ennek segítségével tanulnak idegennyelvet, illetve a helyesírás megtanulásában és szinten tartásában is kiemelkedő a jelentősége annak, hogy valaki használja-e a Braille-t.
(MVGYOSZ – Németh Orsolya, szakmai vezető)
Érdekességek az MVGYOSZ Louis Braille-könyvtáráról
A szövetség Braille könyvtárának alapját a vak munkások önképző körében 1903-ban lemásolt 23 verseskötet jelentette, melyet a tagok maguknak készítettek el tanulásra, olvasásra. Ezt az évet tekinthetjük a könyvtár alapítási évének, amely azóta bővül, gyarapodik.
A technika fejlődésével ugyan a látássérült olvasók már nemcsak Braille-írással érhetik el a számukra fontos műveket, ezek hangzóanyagként, később online is hozzáférhetővé váltak, de a magyarországi Braille-kultúra legnagyobb gyűjteményét máig az MVGYOSZ könyvtára adja.
A könyvtár jelenlegi állománya 1246 könyv, mely 11 ezer 243 kötetben érhető el. A gyűjtemény több mint fele a klasszikus és kortárs szerzők műveit öleli fel. Emellett nagy választékban érhetőek el történelmi, életrajzi könyvek, akció- és kalandregények, valamint szép számmal találunk az állományban verset és drámát is. Az ifjúság számára közel 300 könyvet kínálunk, a legkisebbektől a kamaszokig mindenki találhat kedvére valót mesét, regényt vagy ismeretterjesztő irodalmat.
A könyvtár állományának nagy részét kézi másolású könyvek alkotják. Ezeket a könyveket Braille táblával vagy Picht-írógéppel írták. Az 1910-es években másolt könyvek ma már múzeumi példányok. Persze van kivétel, Henryk Sienkiewicz Quo vadis? című sikerkönyve, aminek Braille-változata 1909-ben készült el, a mai napig kölcsönözhető. A legnagyobb terjedelmű könyv Alexandre Dumas Monte Cristo grófja című műve 59 kötet, mégis az egyik legnépszerűbb, leggyakrabban kölcsönzött könyv.
A költözés óta a Braille könyvtári állomány sokat változott. Némely könyv fizikai állapota nem tette lehetővé a további kölcsönzést, vagy nagy rövidírással készült, amit nem ismernek az olvasók, vagy tartalmában avult el, ezért az elmúlt két évben 150 könyv került selejtezésre.
Leválogatásra kerültek a több példányban nyomtatott könyvek is, ezeket honlapunkon ingyenesen ajánlottuk fel olvasóinknak.
Újdonság, hogy 13 angol nyelvű könyvet is lehet igényelni, ezek könnyített olvasmányok, melyek a nyelvet tanulóknak lehetnek segítségére.
A személyes kölcsönzésre a könyvek mérete, súlya, a pandémia, de főleg a kötetszám miatt egyre kevesebben vállalkoznak, hiszen nem mindenki tudja gurulós bőrönddel vagy hátizsákkal elszállítani magának az olvasnivalót. J. K. Rowling népszerű ifjúsági regénye, A Harry Potter és a halál ereklyéi Braille-írásban például 13 kötetből áll, így nem meglepő, hogy 2021-ben is sokan inkább a kényelmes postázást választották.
Összességében elmondhatjuk, hogy 2021-ben 471 zsák könyvet postáztunk, 1 zsákban általában 4 kötet fér el, tehát nagyjából 1884 kötetet csomagoltunk be és küldtünk el postai úton az olvasóknak.
(MVGYOSZ – Szilágyi Ildikó, könyvtáros)
A PTE szerint fontosak az időben elkezdett szemészeti vizsgálatok
A fejlett társadalmakban az időskori látásromlás egyik vezető oka az úgynevezett szemfenéki meszesedés, orvosi kifejezéssel makula-degeneráció, ezért fontos, hogy a kialakuló torzlátás, foltlátás esetén a betegek mielőbb jelentkezzenek szemészeti vizsgálatra – figyelmeztet a Braille-írás világnapja alkalmából kiadott közleményében a Pécsi Tudományegyetem (PTE).
Az MTI-hez eljuttatott közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a lakosság átlagéletkorának növekedésével a vakok és gyengénlátók száma is folyamatosan emelkedik és a fejlett világban vakság vezető oka az időskori szemfenéki meszesedés (AMD).
Az AMD az éleslátás helyét érintő ideghártya betegsége, és olyan hétköznapi tevékenységek elvégzésében akadályozza a betegeket, mint például az olvasás, a képernyő előtti munkavégzés és az autóvezetés.
A gyakoribb, úgynevezett száraz AMD-betegség vitaminpótlással és megfelelő táplálkozással lassítható, de gyógymódja még nem létezik. A nedves AMD a ritkább forma, amely a súlyos látásromlások 80-90 százalékáért felelős. Fő jellemzője, hogy kóros erek nőnek az érhártya felől a látóhártya alá – írták.
Kezelés nélkül a nedves AMD a látás maradandó elvesztéséhez vezet – figyelmeztetett az egyetem.
A PTE Klinikai Központjához tartozó megközelítőleg 600 nedves makuladegenerációs beteget gondozó Szemészeti Klinika vezetőjét, Csutak Adriennét idézve kiemelték: fontos, hogy újonnan kialakuló torzlátás, foltlátás esetén a betegek mielőbb jelentkezzenek szemészeti vizsgálatra, hogy az időben elkezdett kezeléssel a lehető legjobb látóélességet érhessék el, továbbá a betegség megelőzése érdekében az antioxidánsokban gazdag táplálkozás, illetve a dohányzás mellőzése javasolt.
(MTI)