Szabó László pontosan tíz éve vezeti elnökként a Magyar Paralimpiai Bizottságot (MPB), az ebből az alkalomból készült interjúban úgy fogalmazott: ez számára nem munka, ez életforma.
„Ha azt nézzük, hogy mennyi mindent kell és lehet még tenni, akkor egyértelműen kevés a tíz év. Mindig van hova fejlődni, mindig van mit csinálni. Rengeteget dolgozunk a kollégáimmal, mégis: ha elégedetten hátradőlnék és azt érezném, hogy +kész, megcsináltunk mindent, nincs más teendő+, akkor nem lennék alkalmas erre a pozícióra. Ez nem munka, ez életforma” – mondta az MPB honlapján a sportvezető.
Az 55 éves Szabó László szerint az elmúlt évtizedben sikerült néhány olyan mérföldkövet letenniük, amely távlatosan fogja segíteni a hazai parasport mozgalom folyamatos fejlődését. Ezek között említette, hogy a Magyar Sportújságírók Szövetségének partnerségével az M4 Sport – Az Év Sportolója Gálán együtt ünneplik az ép és fogyatékossággal élő sportolókat; az Országgyűlés egyhangú döntése alapján 2018 óta minden évben február 22-e a Magyar Parasport Napja; az edzők támogatására elindították a Halassy Olivér Programot; 2017 óta az MPB a Magyar Olimpiai Bizottsággal és immár másik négy sporttestülettel azonos közjogi szinten, köztestületként működik; az MPB-nek 2015 elején 25 tagszervezete volt, a legutóbbi, májusi közgyűlésen pedig már a 42. felvételéről hoztak döntést; tavaly az Aktív Magyarországért felelős államtitkárság támogatásával elindították a Több, mint sport! programot. Kiemelte: a fejlődést a kormány az egyre emelkedő állami támogatással segíti, és köszönet illeti az egyre bővülő támogatói körüket is.
„Szeretem és figyelemmel kisérem az összes fogyatékossági ág sportolóit, ám a legemlékezetesebb pillanatok mégiscsak a paralimpiai sikerekhez köthetők. 2016-ban, Rióban kezdtem a paralimpiai +pályámat+, majd Tokióban, 2021-ben megszületett a Magyar Paralimpiai Aranycsapat, majd a párizsi szereplés már az Aranycsapat Pluszt hozta meg! A téli paralimpiai játékokon ugyan nem nyertek érmet a sportolóink, de a 2018-as phjongcshangi és a 2022-es pekingi paralimpián való részvételük is mély nyomokat hagyott bennem. Ám talán a legemlékezetesebb pillanat az volt, amikor 2016-ban Tauber Zoltánnak, az első magyar paralimpiai bajnoknak visszaadhattam a tőle 1976-ban jogtalanul elvett aranyérmét” – mondta az elnök.
Szabó László arról is beszélt, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a fiatal sportolók karrierjét és igyekeznek nekik minden lehetőséget megadni, hogy ki tudják hozni magukból a maximumot.
Az elnök az interjúban beszélt arról is, hogy szerinte személyes motivációk nélkül nem válhat valaki vezetővé, „sportvezetővé biztosan nem”.
„Tizenhat éves voltam, amikor édesanyám agyvérzést kapott, másfél évet élt utána egy mozdulatlan testben, tökéletesen működő aggyal. Az ő elképesztő életereje és akarata máig példát jelent nekem. Ha valamit tudok adni sportvezetőként a magyar fogyatékos sport közösségnek, akkor ez neki köszönhető” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy az MPB-nek milyen szerepe van a társadalmi szemléletformálásban, az elnök a következőt válaszolta:
„A fogyatékos sportolók közössége egy egységes, biztonságos közösség, és ez a jelenlegi bizonytalan és változó világban ritkaságszámba megy. Rengeteg sportolót képviselünk és segítünk, minden korosztályban. Segítünk lebontani a társadalmi előítéleteket és pozitív példákat állítunk a nemzet elé. A fogyatékossággal élő embereket nem a sajnálat tárgyaként, hanem erős, motiváló személyiségekként mutatjuk be. Kampányaink, programjaink és az ő sikereik hozzájárulnak egy erősebb és megértőbb társadalomhoz.”
Szabó László kiemelte, hogy a 23 paralimpiai sportágból kettőnek magyar a nemzetközi vezetője, kerekesszékes vívásban Szekeres Pál, dzsúdóban Tardos János, míg a paralimpián az erőemelésnek Gyerkó Zita volt a sportigazgatója. Három sportágban a klasszifikációs bizottságban vannak magyar sportszakemberek, az MPB főtitkára, Urr Anita pedig az Európai Paralimpiai Bizottság elnökségi tagja.
Hozzátette: a Siketek Nemzetközi Sportbizottságát elnökként Kósa Ádám vezeti, Berente Judit pedig tagja a Szervátültetett Világjátékok Bizottsága elnökségének. Emellett sikeresen pályáznak nemzetközi versenyekre, az elmúlt évtizedben több világ- és Európa-bajnokságot és világkupát szerveztek.
„Számomra a legfontosabb értékek a méltóság, az egyenlőség, a kitartás és a közösség. Hiszek abban, hogy minden embernek – függetlenül a képességeitől – joga van a sport öröméhez, az önkifejezéshez és ahhoz, hogy kihozza a legtöbbet saját magából. A paralimpikonok nap mint nap bizonyítják, hogy a fizikai korlátok nem szabnak határt az emberi teljesítménynek és elszántságnak. Éppen ezért kiemelten fontosnak tartom az elfogadást, az esélyegyenlőséget és azt, hogy a társadalom minden tagját bevonjuk a sport közösségébe” – fogalmazott Szabó László, aki elárulta: az eddigi munkája során arra a legbüszkébb, hogy „a kishitűséget sikerült félredobni és mindenkivel elhitetni, hogy fontosabb, amit csinálnak, mint gondolnák”.
„Nem is a sportolókkal, inkább a sportvezetőkkel, szakemberekkel, civil szervezetekkel, akik, amelyek küzdöttek becsülettel, de sokszor nem hittek benne, hogy valaki észreveszi őket. Én pedig talán ahhoz értek, ahhoz van tudásom és tapasztalatom, hogyan kell kezelni, felkarolni, menedzselni és a nyilvánosságnak megmutatni ügyeket, programokat és embereket úgy, hogy elkerüljük a buktatókat. Ezt igyekeztem kihasználni és a legjobb tudásom szerint ellátni” – idézte fel.
A jövőre vonatkozóan az elnök céljaként tűzte ki, hogy minél többen rátaláljanak a sportolás örömére.
„A magyar parasportot egy olyan látható és megbecsült rendszerként szeretném látni, amelyben a fogyatékossággal élő sportolók ugyanolyan szakmai, politikai, anyagi és társadalmi támogatást kapnak, mint ép társaik” – fogalmazott.
