Kedden ünnepli 90. születésnapját Weltner Györgyné Ivánkay Mária nyolcszoros siketlimpiai bajnok asztaliteniszező, a Nemzet Sportolója.
Ivánkay Mária Banán született 1934. február 6-án, és a család kilenc gyermeke közül az öt siketen világra jött egyike volt. A fogyatékkal született gyerekek taníttatása miatt a család 1949-ben a fővárosba költözött, Mária a Siketek Sport Clubjában kezdett el sportolni. Kezdetben kipróbálta az úszást, kerékpározott és röplabdázott is, majd a szintén siket Weltner György csábítására az asztaliteniszt választotta. A két sportember találkozásából nemcsak edző-tanítványi viszony, hanem magánéleti kapcsolat és 1956-ban házasság lett.
Ivánkay Mária első siketlimpiai sikerét 1957-ben Milánóban érte el, ahol női és vegyes párosban arany-, egyéniben pedig ezüstérmes lett. Siketlimpiákon összesen nyolc arany-, három ezüst- és négy bronzérem került a gyűjteményébe.
Visszavonulása után 1981 és 1984 között a Siketek SC asztalitenisz szakosztályának igazgatója volt, majd 1995-ben megalapította a siket sportolók érdekképviseleti szervezetét, a Magyar Siket Sportérmesek Klubját. Érdekesség, hogy az első siket volt, aki autóvezetői jogosítványt szerzett, elnöke volt a Hallássérültek Autóklubjának, sőt, gépjárművezető-oktatóként is tevékenykedett, és részt vett külföldi autós ügyességi versenyeken. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségében végzett tevékenységéért megkapta a Cházár András-emlékérem ezüst- és aranyfokozatát is.
Az Országgyűlés által 2004-ben alapított Nemzet Sportolója elismerés első kitüntetettjei között volt, egyedüli fogyatékos sportolóként. Húga, a szintén asztaliteniszező Ivánkay Teréz hatszoros siketlimpiai bajnok.
Bámulatos eredménylistáját annak is köszönheti, hogy versenyzőként többször gyakorolhatott a korszak kiválóságaival, Magos Judittal és Kisházi Beával. Büszke arra, hogy hasznos tanácsokat kapott a legendás kapitánytól, Berczik Zoltántól, akivel a férje együtt végezte az edzőképzőt.
„Minden fogyatékkal élő embertől, parasportolótól nagy dolognak tartom, hogy sportol. Életcélt ad, közösséget teremt nekik a sportolás. Ők is ugyanúgy küzdenek, akarnak, meg akarják mutatni a tudásukat, mint az ép versenyzők. Le a kalappal előttük! Én 52 évet töltöttem az asztalitenisszel, huszonötöt versenyzőként, huszonhetet edzőként. A Marczibányi téri csarnokban is gyakran készültek mozgássérült sportolók, láttam, milyen odaadással edzenek. Mária az elsők között mutatott példát társainak, hogy fogyatékkal élve is lehet sportolni, versenyezni, sikereket elérni”
– mondta az MTI-nek Kisházi Beatrix háromszoros Európa-bajnok asztaliteniszező, Edzői Életműdíjas edző.
