A siketsport közösségépítő ereje, nemzetközi sikerei és társadalmi küldetése egyformán bizonyítást nyert az elmúlt bő egy évszázad alatt – véli az 1912-ben alapított Siketek Sport Klubja történelmi jelentőségéről Tapolczai Gergely, a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének elnöke, aki a fiatal sportolók támogatásáról, a felmerülő akadályokról, valamint a célokról is beszélt a fogyatékossággal élő emberek számára információkat nyújtó eselyunk.hu oldalon megjelent interjúban.
„A Siketek Sport Klubja – ahogy mi egymás között nevezzük: SSC – megalapítása nemcsak nekem, hanem a siket és nagyothalló közösség egészének is különleges jelentőséggel bír. Ez ugyanis azt mutatja, hogy a fogyatékosságügy területén nemcsak érdekvédelmi szervezetet alapítottunk elsőként, hanem sportegyesületet is – utalt a Cházár András Országos Siketnéma Otthon, mai nevén Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége 1907-es létrejöttére. – Ennek is köszönhető, hogy 1924-ben, a Siketek Nemzetközi Sportbizottságának megalakulásakor Magyarország az alapító tagok között volt.”
Kiemelte: az SSC 113 éves története azt üzeni, hogy a közösség, az összetartás a mai napig kiemelt jelentőségű a hallássérültek életében, és bár a klub több válságot is túlélt, a nyolcvanas években társadalmi összefogással, a sportolóik társadalmi munkájával felépült az Emszt Kálmánné Sportcsarnok, amely ma is működik.
Az Országgyűlés 2017-es határozata óta június 2-a a magyar siketsport hivatalos napja, ugyanakkor a társadalmi elfogadottság erősítését illetően vannak még teendők.
„Gyakran mondjuk, hogy mi, hallássérültek +láthatatlan fogyatékosok+ vagyunk, hiszen első pillantásra nem látszik rajtunk semmilyen fogyatékosság. A legnagyobb kihívást számunkra a kommunikáció, az infokommunikáció és az információhoz való hozzáférés jelenti, különösen az oktatásban, a mindennapi ügyintézésben, de még a sportban is. Sportolóink jelentős része az épek versenyrendszerében edz és versenyez, miközben külön nemzetközi versenyrendszer is működik számunkra, ilyenek a siketlimpiák, valamint a hallássérültek Európa- és világbajnokságai.”
„Kiemelt célunk most, hogy növeljük a hallássérült sportolók számát, és ezzel együtt a társadalmi elfogadottságukat is, ehhez erőteljesebb kommunikációs kampányokra van szükség” – véli az elnök.
A szövetség elsősorban állami támogatásból működik, ebből biztosítja sportolói felkészülését, versenyeztetését. Az idén öt világversenyen vesznek vagy vettek részt a magyar siket sportolók, férfi futsal Európa-bajnoki selejtezőn, sakk Európa-bajnokságon, curling világbajnokságon, jégkorong-világbajnokságon, női futsal-világbajnokság, ezek mellett pedig novemberben Tokióban kerül sor a XXV. nyári siketlimpiára.
„Ezek természetesen komoly kiadásokkal járnak, így az állami támogatás mellett külső forrásokra, szponzorokra is szükségünk van. Az FTC például a jégkorongozóink világbajnoki részvételét támogatta, a Prohuman Zrt. pedig a siketlimpiai felkészülést segíti. Fontos cél a fiatal, tehetséges sportolók mellett azok felkutatása is, akik jelenleg az épek sportegyesületeiben versenyeznek, de hallássérültek, és eddig nem kerültek a látókörünkbe” – mondta Tapolczai Gergely, aki a sikereket sorolva kiemelte a hagyományosan jól szereplő asztaliteniszezőket, vízilabdázókat és úszókat, illetve megjegyezte, hogy az utóbbi években új sportágakban, sportlövészetben, teniszben, atlétikában és hegyikerékpárban is jól szerepelnek a magyarok.
„A legfrissebb sikerek közül kiemelném a női curlingcsapat ezüstérmét a 2024-es téli siketlimpiáról, a női sakkozók bronzérmét ugyanerről az eseményről, valamint Földi Bence két világbajnoki aranyát a tavaly Zemplénben rendezett MTB-világbajnokságról” – folytatta.
Legfontosabb célként az utánpótlás biztosítását,a sportolói létszám növelését jelölte meg, ennek érdekében igyekeznek elérni azokat a hallássérült sportolókat, akik az épek versenyrendszerében sportolnak. Nemzetközi szinten változás, hogy a Nemzetközi Siketlimpiai Bizottság vezetésével fokozatosan áttérnek egy teljes körű kvalifikációs rendszerre.
Kiemelte, a kormányzattal folyamatos az együttműködés, az állami támogatás stabil, civil oldalon a legfontosabb partner a Magyar Paralimpiai Bizottság – amelynek a hallássérültek sportszövetsége is tagja -, valamint a különböző tagszervezetek, melyeknél hallássérült sportolók versenyeznek.
„Emellett szorosan együttműködünk a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével is, kölcsönösen támogatva egymás céljait” – hangsúlyozta.
