Mivel a kormány 3 milliárd forintos gyorssegélye csak a jelenleg hiánycikknek számító gyógyászati segédeszközök (gyse) újbóli piacra kerülését segíti, az egyedi készítésű eszközök eltűnhetnek a kínálatból.
A jelenleg alkalmazott támogatási kulcsok és a társadalombiztosítás által elismert közfinanszírozott fogyasztói árak emelésével lehetne stabilizálni a gyse-piacon jelenlévő, jellemzően hazai kis- és középvállalkozói körbe tartozó cégek helyzetét – hangzott el a szereplőket képviselő szervezetek csütörtöki háttérbeszélgetésén, ahol az egyedi készítésű gyse-k gyártóit képviselő szervezetek – Ortopéd Cipőkészítők Szövetsége (OCSZ), Ortopedikusok Magyarországi Ipartestülete (OMI), Ortetika, Protetika, Rehabilitáció Szövetség (OPRA) – azt is bejelentették, tavasztól leállhat a működésük, amennyiben nem kapnak ők is segítséget a kormánytól.
Bár a segédeszközökhöz való hozzáférést már a 2006-ban elfogadott Gyftv. is erősen erodálta, az elmúlt három évben nem sikerült kimeríteni a költségvetésben erre a területre szánt előirányzatot sem, amiben nem csak a koronavírus-járvány játszott szerepet – emlékeztetett összefoglalójában Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára.
A gyse piac főbb termékcsoportjaiban 2020-ban jelentősen visszaesett a támogatáskiáramlás, a jelenleg 3500 féle terméket tartalmazó tb-listán a jelenlegi finanszírozási árak közel húsz éve szinte változatlanok, miközben a piaci kereskedelmi árrést nem rögzíti a döntéshozó. Így a gyártó annyiért adhatja a terméket a forgalmazónak, amennyiért neki megéri, miközben a forgalmazó a rögzített áron köteles kiszolgálni a vevőit.
Míg a költségvetés szempontjából „dúskál az ágazat a pénzben”, a gyártói oldalon a minimálbéremelés és a forintárfolyam romlása lehetetlen helyzetbe hozza a szereplőket, akik egyre több beteget szolgálnak ki – fogalmazott a rendezvényen Róka László, a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) főtitkára. – A tb-listán szereplő eszközök közül jelenleg közel 400 termékkel van súlyos probléma, amelyek így nem, vagy csak korlátozott számban forgalmazhatók. A kritikus árrésű termékek száma tavaly tavasszal 70 volt, mára 387-re emelkedett, 41 eszköz pedig negatív árrésbe csúszott. A billegő eszközök bővülő köréből további termékhiány alakulhat ki, ha ennek orvoslására nem kaptak ígéretet.
Megfizethetetlen?
A betegek többet szeretnének, a szakma pedig tudna a mostaninál jobb minőségű ellátást biztosítani – hívta fel a figyelmet az OMI elnöke, Záros Gábor, aki szerint érezhetően növekedett a belső feszültség a szakmán belül. Az egyedi gyártású termékekre ugyanis nem jut abból a 3 milliárd forintból, amelyet a kormányzat a gyse piacról eltűnő eszközök miatt tűzoltásként elkülönített az idei költségvetésből, pedig ebben a körben jutnak például protetikai pótláshoz végtag vesztet emberek. Közel hatvan éves a technológia, ami alapján a tb-finanszírozott eszközök készülhetnek, a jóval drágább, minőségi eszközökhöz csak egyedi méltányosság útján juthatnak hozzá a betegek.
Az ortetika és protetika területén dolgozó szakemberek egészségügyi szolgáltatást nyújtanak, a páciensek kiszolgálása többszöri betegtalálkozót jelent, a méretvételtől a próbán át az igazításig. Számos import alapanyagot használnak, és hightech technológiát alkalmaznak a gyártás során, ami drágítja azt, a költségeket tovább növelik a bér-, járulék-, és rezsiköltség-emelések. Mindezek nyomán a kézműves egészségügyi szolgáltató iparban jelen lévő cégek – amelyek 100 százalékban kis- és középvállalkozások – veszteségesen működnek. A szakmát terhelő nehézségek között az OMI elnöke megemlítette azt is, hogy Magyarországon második éve szünetel az ortopédiai műszerész képzés.
Preventív eszköz az ortopédcipő, amellyel évekkel megelőzhető egy műtét vagy amputáció, a beteg aktív marad, adót fizet és képes az öngondoskodásra – vázolta egy kifejezetten kézműves egészségügyi szolgáltatás, az ortopédcipő készítés hasznait Rozsnyai Sándor, az OCSZ elnöke, aki azt is elmondta, a stabilizáló, járássegítő protézisek importból nem megoldható, egyedi készítésű eszközök, amelyekhez az alapanyagok viszont csak külföldről szerezhetőek be a hazai háttéripar hiányában.
A mostani árak háromszorosa lenne elfogadható a gyártók számára – folytatta az elnök, példaként megemlítve, hogy Németországban 1500-3000 EUR az ortopédcipők ára, nálunk ennek az ötöde-tizede. A tb-támogatás mellett a magyar betegek itthon 24500 forintot fizettek tavaly egy-egy ortopédcipőért – ami a tartozékokkal együtt elérheti a 30 ezer forintot is –, ugyanez a tétel egy német páciensnek 76 EUR. Az elmúlt időszakban mintegy 13 ezer beteg szorult ki az ellátásból, mert anyagilag nem engedhette meg magának, hogy a számára nélkülözhetetlen segédeszközt megvásárolja.
Nem szervezett akció, gazdasági kényszerűség
A virtuális vészharangot többször megkongatták a szereplők, ám kormányzati részről az elmúlt két évtizedben csak tűzoltás történt, közép- és hosszú távú megoldás nem született. Bár az elmúlt időszakban sikerült egy tárgyalóasztal mellé ülni az Emberi Erőforrások Minisztériumával és a pénzügyi tárcával, érdemi eredmény most sem született. A húsz éve halogatott beavatkozások nyomán mára már nemcsak az európai országok vannak előrébb a gyse finanszírozásban, de a Visegrádi Négyek is messze elhagyták hazánkat. Míg a kilencvenes években a kasszamaradványból visszatérítettek a forgalmazóknak, vagy árindexálással próbálták csökkenteni a gyse-k árát, már ez megszűnt, holott például az elmúlt négy évben összességében 23 milliárd forintnyi kasszamaradvány volt a gyse-soron, amit vissza lehetet volna adni a forgalmazóknak kompenzációként.
Az elmúlt időszakban sok be nem váltott vény keletkezett, csökkent az orvos-beteg találkozások száma, a páciensek nem jutottak eszközökhöz, és ennek nem csupán a Covid-járvány volt az oka, hanem a magas térítési díjak is, amelyeket még 27 százalékos forgalmi adó is terhel. Így érthető, hogy az egészségügyi kormányzat úgy akarja orvosolni a problémákat, hogy a betegek költségei ne növekedjenek, amivel a gyártók és forgalmazók képviselői is egyetértenek.
Az árakat rendezni kell – fogalmazott Margitai Barnabás, a FESZ elnöke, aki szerint az árindexálás biztosítaná, hogy követhessék az inflációt és az alapanyagárakat. Megjegyezte azt is, felül kellene vizsgálni a termékpalettát, hiszen nincsenek innovatív termékeink, pedig ez alapfeltétele egy olyan fenntartható rendszernek, amelyben a beteg hozzájut a számára szükséges eszközhöz.
Az egyedi gyártású termékek forgalmazói egyébként tavaly decemberben áremelési kérelmet nyújtottak be az illetékes tárcához és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz, ám azt a választ kapták, hogy a rendezésre nincs forrás. Bár szervezett akcióra az egyedi gyse gyártók sem készülnek, ám azt jelezték, ha nem kapnak mentőövet, cégek fognak bezárni, gazdasági kényszerűségből.
Így kellene emelni a támogatási kulcsokat
A NEAK által a jelenleginél magasabb támogatási összegek folyósítása akkor valósítható meg a betegterhek növekedése nélkül, ha a kormány megemeli a jelenleg alkalmazott támogatási kulcsokat és ezzel párhuzamosan növeli a NEAK által elismert közfinanszírozott fogyasztói árakat is.
Amennyiben a kormány a sorozatgyártott eszközök támogatási kulcsait 70-ről 80, 80-ról 90, 90-ről 95, 95-ről 98, illetve 98-ról 99 százalékra emeli, akkor a közfinanszírozott fogyasztói árak eltérő mértékben, akár a jelenlegi közfinanszírozott fogyasztói árak kétszeresére (kivéve hallókészülékek: „csak” másfélszeres) növelhetőek a betegteher növekedése nélkül
A szakértői számítások szerint a pandémia olyan mértékben csökkentette az orvos-beteg találkozókat és a sorozatgyártott gyógyászati segédeszközök forgalmát, hogy az intézkedés 2022 év eleji bevezetése esetén sem haladná meg az éves támogatás a 2021. évi költségvetési törvényben elfogadott „Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás és kölcsönzés támogatása” költségvetési sor összegét. Azaz a már említett, „önmagunknak megteremtett mozgástéren” belül rendezhető lenne a probléma – vélik a terület szakmai képviseletei.
