Foglalkoztatási hírekMunka

Növekvő a munkanélküliség, változó összetétel

A munkanélküliek  száma 2023 februárjában 196 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,0 százalék volt – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

A 15-74 éves munkanélküliek száma 2022. december-2023. februári három hónapos időszakban az egy évvel korábbihoz képest 15 ezerrel, 199 ezerre, míg a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal, 4,1 százalékra nőtt.

A férfiak körében a munkanélküliek száma 108 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 4,2 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 91 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,0 százalék volt.

A 15-24 éves munkanélküliek száma 34 ezer, munkanélküliségi rátájuk 11,2 százalék volt. Az összes munkanélküli 17,0 százaléka ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves korosztály 3,7 százalékos munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, míg az 55-74 éveseké 0,2 százalékponttal, 3,2 százalékra emelkedett.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,0 hónap volt, a munkanélküliek 30,7 százaléka legalább egy éve keresett állást – tette hozzá a KSH.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma egy év alatt 2,8 százalékkal, 245 ezerre csökkent február végére.

MTI infografika

Csökkentek a területi különbségek

A legmagasabb foglalkoztatási arány tavaly Győr-Moson-Sopron vármegyét és Budapestet, a legalacsonyabb Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy vármegyét jellemezte, a területi különbségek csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva – állapította meg a KSH Fókuszban a vármegyék, 2022. I-IV. negyedév című friss kiadványában.

A KSH munkaerő-felmérése alapján tavaly a IV. negyedévben az ország 15-64 éves népességének 77,6 százaléka, 4,8 millió ember tartozott a gazdaságilag aktívak közé, országosan 9 ezerrel dolgoztak többen, mint 2021 azonos időszakában – közölte a KSH. Hozzátették: a foglalkoztatási ráta egy év alatt 0,4 százalékponttal 74,5 százalékra nőtt.

A foglalkoztatottak népességen belüli aránya 12 vármegyében emelkedett, 7 vármegyében és a fővárosban pedig csökkent. A legnagyobb csökkenést Vas vármegyében (-4,1 százalékpont), a legnagyobb növekedést pedig Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében mérték.

A foglalkoztatási arány Győr-Moson-Sopron vármegyében 79,2 százalék, Budapesten 79,0 százalék, Komárom-Esztergom vármegyében 77,9 százalék, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 68,1 százalék, Somogyban 68,2, Borsod-Abaúj-Zemplénben pedig 68,8 százalék volt.

A munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbi 3,7-ről 3,9 százalékra nőtt, ezen belül 6 vármegyében és a fővárosban mérséklődött, 12 vármegyében emelkedett, Heves vármegyében stagnált. A legnagyobb csökkenés Baranya vármegyében (-1,8 százalékpont), a legnagyobb növekedés Békés vármegyében (3,1 százalékpont) következett be.

A munkanélküliségi ráta 0,9 és 8,9 százalék között szóródott. A legalacsonyabb (2,0 százalék és az alatti) Veszprém, Komárom-Esztergom, Csongrád-Csanád, Fejér és Vas vármegyékben, a legmagasabb (7,4 százalék és a feletti) Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben volt – közölte a KSH, hozzáfűzve: a területi különbségek a munkanélküliségben is csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Kitértek arra is, hogy a gazdaságilag inaktívak száma az országban 43 ezerrel 1,4 millióra csökkent. Az inaktívak száma 14 vármegyében mérséklődött, legnagyobb mértékben Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Somogy vármegyében (14, illetve 12-12 százalékkal).

December végén 230 ezer álláskeresőt tartottak nyilván az országban, 3,5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban – írták az elemzésben, kiemelve: Borsod-Abaúj-Zemplén kivételével az összes vármegyében és a fővárosban is csökkent az álláskeresők száma, a legjelentősebben (14 százalékkal) Baranyában.

Az álláskeresők legnagyobb hányada (42 százaléka) legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el, arányuk Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legmagasabb (53 százalék), a diplomás álláskeresőké pedig a fővárosban (26 százalék).

Egyre kevesebbet ér a pénzünk – bezuhant a reálkereset

2023 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 528 000, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 363 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,1, a nettó átlagkereset 16,0 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A bruttó átlagkereset az információ és kommunikáció szektorban volt a legmagasabb (867 400 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (349 700 forint).

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 502 900 forintra becsülhető, ez 17,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 505 600, a költségvetésben 489 800, a nonprofit szektorban 513 600 forintot tett ki, ami 18,2, 15,3, illetve 14,0 százalékos emelkedést jelent egy év alatt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 351 100 forintot, a kedvezményeket is figyelembe véve 363 900 forintot ért el, 16,1, illetve 16,0 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

A reálkereset 7,6 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,7 százalékos növekedése mellett.

A bruttó mediánkereset 422 400 forint volt, 17,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 294 500 forintot ért el, 17,0 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél 543 600 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 361 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 374 300 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 16,3, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 16,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Olvasta már?

Exit mobile version
For full functionality of this site it is necessary to enable JavaScript. For full functionality of this site it is necessary to enable JavaScript. For full functionality of this site it is necessary to enable JavaScript.