Nemzetközi együttműködés garantálja a fogyatékos emberek intézményiférőhely-kiváltási programjának minőségét, tehát azt, hogy olyan új otthonokat és szolgáltatási környezetet alakítanak ki, ahol az emberek esélyt kaphatnak az önálló életre – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára pénteken.
Czibere Károly azt hangoztatta, mindenkit szövetségesként várnak, aki elkötelezett a kiváltási program eredményességében, és aki tud segíteni abban, hogy a szocializmus idejéről öröklött rossz intézményi rendszerből kiszabadítsák a fogyatékos embereket.
Az államtitkár annak apropóján beszélt erről, hogy együttműködési megállapodást kötött a magyar kiváltási program koordinálásáért felelős szervezet és a területen szolgáltatást nyújtó nemzetközi ernyőszervezet pénteken Budapesten. Az Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft (FSZK) és a European Association of Service Providers for Persons with Disabilities (EASPD) közötti megállapodást a kormányzat képviseletében az államtitkár is aláírta.
Az EASPD és az FSZK közötti együttműködésben előbbi egyebek mellett tapasztalatcserét garantál, elsősorban más uniós tagországi gyakorlatok folyamatos megosztásával, konzultációt biztosít mind a minisztérium szakmai döntéshozói, mind az kiváltás módszertani hátterét nyújtó FSZK számára – áll a kiadott ismertetőben.
Az államtitkár azt hangoztatta, a fogyatékos emberek élete nem lehet egyirányú utca, ezért a kormány elkötelezett a kiváltási program folytatásában. Emlékeztetett, 2016 elején már 660 fogyatékos ember tudott kiköltözni korszerű lakhatási körülmények közé, ahol megkapták a teljesebb élet lehetőségét.
Közölte, 2018 végéig további 2500, míg 2023 végéig pedig újabb 7500 férőhelyet váltanak majd ki, és erre a kormány mintegy 80 milliárd forintot biztosít. Ez azt jelenti, hogy 2023 végéig a nagy, zsúfolt tömegintézmények felét lebontják, és 10 ezren tudnak majd “a helyi közösségekbe ágyazottan” élni.
Arra hívta fel a figyelmet, a kiváltásra fel kell készíteni a lakókat, az őket segítő, gondozó szakembereket, valamint a befogadó helyi közösségeket, hiszen utóbbiak nélkül nem lehet hosszú távon fenntarthatóvá tenni a programot. Szerinte ebben lehet fontos szerepe az EASPD-nek, mert módszereket, jó nemzetközi példákat tanulhatnak tőlük.
Luk Zelderloo, a húsz éve alapított, 15 ezer tagot számláló ernyőszervezet, az EASPD igazgatója arról beszélt, munkájuk alapja a fogyatékos emberek jogairól szóló ENSZ egyezmény. Hozzátette: a dokumentum lényege a gyakorlatban az, hogy ne az embereket vigyék az ellátó intézményekbe, hanem hozzájuk vigyék a személyre szabott ellátást.
Cél, hogy olyan feltételeket kapjanak, melyekkel ugyanolyan életük lehet, mint másoknak – mondta. A fogyatékkal élő gyerekek helyzetét emelte ki, szerinte nekik minőségi oktatásra van szükségük, hogy később munkát tudjanak vállalni.
Szerinte a kiváltási program célja az, hogy igazi otthonokat teremtsenek, melyek a társas élet színterei lehetnek, ahová a fogyatékos emberek áthívhatják a barátaikat, vagy ahol szívesen megölelnék a kedvesüket. Giflo H. Péter, az FSZK ügyvezetője is azt hangoztatta, hogy a szakmapolitika a kiváltást nem csupán lakhatási kérdésként kezeli, hanem attól az egész szolgáltatási rendszer megújulását várja.
