Sport

Egy arany világcsúccsal és egy bronz a keddi mérleg Tokióban

Két érmet – egy-egy aranyat és bronzot – nyertek a magyarok kedden, a tokiói paralimpia hetedik versenynapján.

Biztonsági ugrással javított világcsúcsot Ekler Luca

Biztonságinak szánta első kísérletét Ekler Luca, aki saját világcsúcsát kétszer megjavítva nyerte meg a T38-as kategóriában a távolugrást a tokiói paralimpián.

“Az első ugrásom után kicsit meglepődtem, mert biztonságinak szántam, és amikor kiírták a nevem mellé, hogy 5,60, arra gondoltam, hogy rendben, most akkor elkezdhetünk ugrani” – értékelt a vegyes zónában a friss győztes. Elárulta, hogy alig lépett a deszkára, kicsit megzavarta, hogy tapsoltak neki, de utólag nézve, lehet, hogy ez feldobta.

“Nagyon jó első ugrás volt, anyukámnak annak idején meg kellett ígérnem, hogy ne izguljon, elsőre érvényeset és biztonságit ugrok mindig” – folytatta.

Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a távolugráshoz sohasem kell felspannolni őt, mert ez a kedvence, erre készül évek óta.

“Itt és most beteljesült minden, amit szerettem volna”

– jelentette ki.

Mint mondta, a mezőny többi tagját szemmel tartotta, de csak magára figyelt:

“Versenyeztem már ezekkel a lányokkal, és úgy gondoltam, ha a legjobbamat hozom, senkitől nem kell tartanom.”

Az utolsó ugrásnál, amikor már biztos volt, hogy paralimpiai bajnok kicsit elérzékenyült.

“Belegondoltam, hogy itt vagyok és a legnagyobb álmom vált valóra Tokióban. Az utolsó ugrás előtt egyébként nagyon sokat várattak minket, és ezért nem is sikerült jól befejeznem, éreztem, hogy a lábaim kicsit lemerevedtek, de amikor odaálltam, tudtam, már mindegy, hogyan sikerül, paralimpiai bajnok vagyok. Persze szerettem volna mindent beleadni, és egy nagyon jó ugrással lezárni a sorozatot” – folytatta versenye felelevenítését.

Ekler Luca a saját 5,51-es eddigi rekordját az első ugrásával 5,60-ra javította, majd harmadikra 5,63-ig repült. Egyéni csúcsa egyébként 5,87 méter, amit azonban az épek között ért el tavaly nyáron, így az nem számít bele a paraversenyek hivatalos eredményei közé. A folytatást, a további javítások esélyét illetően úgy fogalmazott: azt érezte, hogy most is sokkal több volt benne.

“Kicsit sajnálom, hogy nem jött ki, de az edzőm (Szalma László) azt mondta, az egyik érvénytelen ugrásom hat méter körül lett volna. A cél adott, már csak meg kell csinálni” – mondta.

A rekorddöntésre egyébként nem készült, ez csak bónusz volt.

“Az otthoni versenyeken az 5,60-5,70 stabilan szokott menni. Azért más, ha ellenfelekkel ugrom, itt nem volt, aki tolt, akivel minden centiért meg kellett küzdeni. Ezért szeretek otthon az ép atlétákkal versenyezni, mert ösztönöznek, itt viszont magamat kell ösztönöznöm, most ennyire sikerült.” – fogalmazott.

A TFSE 22 éves atlétája szombaton negyedik lett 100 méteren és pénteken még 400-on indul, melyen elsődleges célja okos futással bejutni a szombati fináléba.

MTI/Koszticsák Szilárd
MTI/Koszticsák Szilárd

Bronzérmes a sportlövő Dávid Krisztina

A P2-es kategória magyar indulója – aki szívműtét közben történt műhiba miatt hatévesen kerekesszékbe került – jól teljesített a 60 lövéses alapversenyben. Különösen az első fele sikerült jól a délelőtti programjának, 96, 97, majd megint 96 körrel zárta a tízes sorozatait. Az alap második felében 93, 94 és megint 94 kör jött össze neki, és az 570 körös teljesítménnyel az 572-vel záró iráni Szareh Dzsavanmardi mögött stabilan a második legjobb volt a 18 fős mezőnyben. A harmadik helyezett török Aysegül Pehlivanlar 564-gyel végzett.

Ugyanakkor a jó teljesítménynek a nyolcas döntőben csak lélektani jelentősége lehetett, mert nulláról kezdtek a lövők. Dávid Krisztina öt lövést követően harmadik, újabb öt után negyedik volt, de közben azért hátrébb is állt egy-egy pontatlanabb célzás miatt. Ezután két lövésenként egy versenyző mindig kiesett, és a 45 éves magyar döntős jól kapaszkodott felfelé. Nyolc lövés után négyen maradtak, akkor egy körrel előzte meg dél-koreai ellenfelét, akit az újabb két kísérlet után is maga mögött tudott tartani: 210,5 körrel harmadik lett, mert az előtte álló Dzsavanmardit és Pehlivanlart nem volt esélye befogni. Az iráni 239,2 körös – világcsúcsot érő – döntős eredménnyel győzött, a török 234,5-tel zárt.

Dávid Krisztina az alapversenyt illetően azt mondta, fogalma sincs, hogyan lőtt a sorozatokban, mindig csak a végén, a hatvanadik lövés után nézi meg számszerűen, mi történt.

“Engem közben csak az érzések foglalkoztatnak, azokra hagyatkozom. Volt, hogy el is kellett engednem a kontrollt, mert tudtam, hogy meglesz, tudom, mire vagyok képes, és azt is, hogy azzal be kell jutnom a döntőbe” – értékelt a vegyes zónában.

A fináléját elemezve elmondta: nem számít, ha becsúszik egy-egy rosszabb lövés, mert mindig van olyan, amelyik nem úgy sikerül, ahogy szeretné.

“Az volt a fontos, hogy a helyzethez mérten nyugodt tudjak maradni, és ha a találat kicsit máshova megy, majd legfeljebb tekerek az irányzékon, jobban figyelek arra, hogy a markolatot hogyan fogom és hogyan sütöm el a pisztolyt”. – fogalmazott.

Elárulta, hogy közben általában nem figyel a helyezésére, most még dúdolt is, hogy ne hallja a műsorközlőt, ugyanakkor hozzátette, hogy ami jó, azt beengedi. Például az utolsó lövéseknél Lenny Kravitz Are You Gonna Go My Way című számát, amely az Aszaka Lőtér döntős termében éppen akkor szólt.

Arra a kérdésre, hogy a zene nem zavarja-e a lövőket, úgy reagált: ez benne a művészet, hogy a zavaró tényezőket hogyan zárja ki az ember.

A kieséses szakasz jelentette plusz teherről úgy vélekedett: mivel ott már tempósabban kell lőni, az előkészítésre érdemes nagyon odafigyelni, mert nincs idő korrigálni.

“Nagyon jót akartam lőni, mert azt azért tudok, de ez nem a Nyuszi-kupa, nem a Háztömb-körüli bajnokság, hanem a paralimpia. Otthon azért már kialakítottam az éremnek egy helyet a vitrinben, és szinte meg voltam őrülve, hogy szerezzek egy olyan melegítőt, amiben kényelmesen érzem magam, mert éreztem, hogy erre szükségem lesz” – válaszolt az előzetes célkitűzésére vonatkozó kérdésre.

Dávid Krisztina, aki 2014-ben vb-második, öt éve, a riói olimpián ötödik, 2018-ban pedig Európa-bajnok volt, a magyar küldöttség nyolcadik érmét – harmadik bronzát – szerezte.

A férfiaknál Gurisatti Gyula (P1) 542 körrel 24. lett az alapversenyben, így nem jutott be a döntőbe a 27 fős mezőnyben. A 55 éves, egykori uszonyos- és búvárúszó, aki tájékozódási búvárúszásban világ- és Európa-bajnok, 1999-ben egy búvárpalack felrobbanása miatt mindkét lábát elveszítette térd alatt.

Olvasta már?