Jelentős változások a foglalkozási rehabilitáció jog- és intézményrendszerében

A 2017-es év jelentősebb változásokat hozott a rehabilitációs foglalkoztatás területén, melyekről már a korábbiakban is beszámoltunk, azonban fontosnak tartjuk ismételten összefoglalni a legjelentősebb módosulásokat.

Átalakul a rehabilitációs foglalkoztatás intézményrendszere

Az intézményrendszer érintő egyik legjelentősebb változás, hogy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: NRSZH) az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről szóló 378/2016. (XII. 2.) Kormányrendelet 10. § (1) bekezdése szerint 2016. december 31. napjával az Áht. 11. § (3b) bekezdés b) pontja alapján beolvadásos különválás útján jogutódlással megszűnt.

Az NRSZH feladatköreiből eredő hatásköreit 2017. január 1-jétől a Budapest Főváros Kormányhivatala, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság látja el.

Többek között a Budapest Főváros Kormányhivatala látja el a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező munkáltatókat leginkább érintő, a foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos hatásköröket országos illetékességgel:

1. jogszabályban nevesített esetekben rehabilitációs hatósági, rehabilitációs szakértői szervi vagy orvosszakértői szervi feladatok, –ahol nem az elsőfokú rehabilitációs hatóság jár el,-
2. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos hatósági ügyekben a másodfokú rehabilitációs hatóságként és felügyeleti szervként ellátott feladatok,
3. megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival összefüggő, uniós tagságból adódó, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények végrehajtása során adódó koordinációs feladatok,
4. szakvéleményt kibocsátása a súlyos fokozatú demens megbetegedésről, valamint a fogyatékos személyek alapvizsgálatához, a rehabilitációs és szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálathoz, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatához,
5. a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók, valamint a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatók akkreditációjával, az akkreditált munkáltatók és az akkreditált szolgáltatók nyilvántartásával, valamint az akkreditált munkáltatók és az akkreditált szolgáltatók ellenőrzésével összefüggő hatósági feladatok,
6. a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokkal, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokkal érintett munkáltatókra és munkavállalókra vonatkozó központi nyilvántartással kapcsolatos feladatok,
7. a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokkal, valamint azok visszakövetelésével kapcsolatos közigazgatási hatósági és végrehajtási ügyek,
8. a védett foglalkoztatókkal kapcsolatos feladatok,
9. a Rehabilitációs Orvosszakértői, a Foglalkozási Rehabilitációs Szakértői, az Országos Szociálpolitikai Szakértői, az Országos Gyermekvédelmi Szakértői, valamint a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékének vezetése,
10. a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására, és az azt elősegítő támogatásokra, szolgáltatásokra vonatkozóan tájékoztatási, információnyújtási feladatok,

 
A Budapest Főváros Kormányhivatala REHABILITÁCIÓS FŐOSZTÁLYA látja el –többek között–, a foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos feladatokat, az alábbi osztályokra tagozódva:

• Rehabilitációs Hatósági Osztály
• Rehabilitációs Szakértői Osztály
• Orvos Szakértői Osztály
• Nyilvántartási Rendszerek Osztálya
• Rehabilitációs Akkreditációs és Ellenőrzési Osztály
• Rehabilitációs Támogatások Osztálya

A struktúraváltozással kapcsolatban figyelmet érdemel, hogy az elsőfokú rehabilitációs igazgatási feladatokat a továbbiakban a megyei kormányhivatalok megyeszékhelyen lévő járási hivatalai megyei illetékességgel, míg a Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Főosztálya, az eddigi gyakorlatnak megfelelően, továbbra is Budapest és Pest megyei illetékességgel gyakorolja hatáskörét. 

Kibővül a rehabilitációs kártya igénylésére jogosultak köre

A lényeges jogszabályi változások között, amelyek érinttették – többek között,– a foglalkozási rehabilitáció területét szabályozó 2011. évi CXCI. törvényt, a 327/2012. (XI.16.) Korm. rendeletet, a 327/2011. (XII.29.) Korm. rendeletet, figyelmet érdemlő módosítása történt meg 2004. évi. CXXIII. törvény 16/A.-16/B.§-ainak, amelyek a rehabilitációs kártyára való jogosultság szabályairól rendelkeznek.

2017.01.01-től Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, aki a rehabilitációs hatóság által végzett hatályos komplex minősítés szerint

• a 2011. évi CXCI. törvény 3. § (2) bekezdés a) pontjában, vagy b) pont ba) vagy bb) alpontjában foglalt – vagyis a B1; B2; C1; C2. – minősítési kategóriába tartozik,
• illetve aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rendszeres szociális járadékban részesült. 

A rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnik, ha a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy az előzőekben részletezett feltétel nem teljesül.                                                     

A rehabilitációs kártyára való jogosulti kör bővülése miatt várhatóan jelentősen növekedni fog a rehabilitációs kártya iránti igényt benyújtó személyek száma, a zavartalanabb és gyorsabb ügyintézés lebonyolítása érdekében, javasolt a munkáltatóknak felvenni a kapcsolatot a területileg illetékes elsőfokú rehabilitációs hatósággal – megyeszékhelyen lévő járási hivatal, ill. a Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala – az igénylőlapok összegyűjtése és együttes benyújtása céljából. Továbbra is csak a jogosult kérelmére indulhat meg az eljárás, aminek a lefolytatásáról az első fokú rehabilitációs hatóság gondoskodik. A kártyát az állami adóhatóság állítja ki és vonja vissza.

Emelkedik a rehabilitációs hozzájárulás összege

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2010 óta változatlanul 964 500 Ft/fő/év volt. Az új szabály értelmében tehát a rehabilitációs hozzájárulás összege a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított minimálbér havi összege kilencszeresének megfelelő mértékére emelkedik, így a 2017 évi összeg havi 127 650 Ft minimálbérrel számolva 1 148 850 Ft/fő/év.

A hozzájárulás összegének változásával egy korábbi cikk részletesebben is foglalkozik.

Új pályázatok, új lehetőségek foglalkoztatók részére

A megváltozott munkaképességű munkavállalók nyílt munkaerő-piaci integrációja egyéb európai uniós forrásokból megvalósuló programokban biztosított forrásokból is támogathatóak.

Adott esetben segítséget nyújthat az EFOP-1.1.1-15 számú, „Megváltozott munkaképességű emberek támogatása” elnevezésű kiemelt projekt is, amely a megváltozott munkaképességű személyek sikeres foglalkozási rehabilitációjának megvalósítása érdekében személyre szabott szolgáltatásokkal, támogatott képzésekkel és munkáltatóknak nyújtott támogatásokkal várja a programba jelentkező ügyfeleket.

Ugyancsak segítséget jelenthet egy másik európai uniós forrásból megvalósuló program a VEKOP-7.1.315-2016-00001számú, „Megváltozott munkaképességű emberek támogatása” elnevezésű kiemelt projekt is.

Mint uniós finanszírozási eszköz rendelkezésre állnak továbbá a TOP-6.8.2-15 Helyi foglalkoztatási együttműködések a megyei jogú város területén és várostérségében, a TOP-5.1.2-15 Helyi foglalkoztatási együttműködések és a GINOP-5.1.1-15 – Út a munkaerőpiacra elnevezésű projektek is.