A hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatásának egyetlen útja a foglalkoztathatóság javítása, a foglalkoztatás biztosítása, a munkavégzésen keresztüli esélyteremtés – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára kedden Kiskunhalason.
Czibere Károly a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthonában elmondta: a Nő az esély elnevezésű program nyomán az elmúlt három hónapban már 402 roma nő állhatott munkába és a képzésük is megkezdődött.
Kiemelte, a program egzisztenciát is jelent számukra, hiszen nem szociális támogatásokból és segélyekből kell megélniük, hanem a munkájuk után járó jövedelemből. Az előítéletek lebontásának fontos eszköze is az, hogy a szociális szolgáltatások világában kapnak lehetőséget, munkát, amivel a romák és nem romák közötti bizalom is növelhető – tette hozzá az államtitkár.
Mint mondta, a Nő az esély program valójában azt a társadalmi méretű elhatározást és elkötelezettséget szimbolizálja, ami a romák és nem romák közötti falak lerombolását jelenti. A hátrányos helyzetű emberek ugyanakkor szakmát, végzettséget továbbá olyan munkatapasztalatot szereznek, ami egy életre szóló befektetést és beruházást jelenthet számukra.
A program 2015-ben zárult elődjében 1012 roma nő szerzett szakképesítést óvodai dajka, kisgyermekgondozó-nevelő, gyermek- és ifjúsági felügyelő, szociális gondozó és ápoló, valamint szociális asszisztens területen. A képzettek közül 499 nő szociális és gyermekjóléti rendszerben való foglalkoztatása valósult meg.
A jelenlegi Nő az esély programra a kormány 7,5 milliárd forintot fordít és némileg átalakult, hiszen itt foglalkoztatásba ágyazott a képzés, a kettő nem válik el egymástól, és kibővítették a hosszát is.
A támogatás 60 százalékából a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) 1000 fő képzését biztosítja a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, valamint a köznevelési szolgáltatásokat végző intézményeknél történő foglalkoztatás érdekében. A képzéssel párhuzamosan, a program keretében az SZGYF biztosítja 400 fő, 24 hónapos foglalkoztatását, valamint 12 hónapos továbbfoglalkoztatását a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatást nyújtó intézményekben.
A program másik részét pályázati úton hirdették meg. A tájékoztatás szerint a 3,2 milliárd forint keretösszegű programrészben a képzettséget szerzett roma nők foglalkoztatására kaphatnak pályázati támogatást az állami, önkormányzati, civil, egyházi és alapítványi szervezetek. Ezek elsősorban gyermekotthoni asszisztens, pedagógiai felügyelő, házi időszakos gyermekgondozó, gyermek- és ifjúsági felügyelő, gondozó, óvodai dajka, szociális szakgondozó, valamint szociális gondozó és ápoló munkakörökben alkalmazhatják a roma nőket legalább 36 hónapos időtartamra.
Az államtitkár hangsúlyozta, a két programban összesen kétezer roma nő felkészítése és képzése valósult meg, akik szakmát kaptak a kezükbe. Ugyanakkor nagyon fontosnak nevezte a szociális ágazatban dolgozók megbecsültségét is. Ezt szolgálja a munkaszüneti napok számának emelése, valamint az anyagi elismerésük. Ennek érdekében történt meg a minimálbér, valamint az ágazati bérpótlék 9 milliárd forintos emelése. Mint mondta, a szférában 2013-ban számolt 140 ezer forint összegű átlagbérek idén átléphetik a 200 ezer forintot.
Emlékeztetett, 2011-ben, amikor a kormány megalkotta a társadalmi felzárkózási stratégiát az egyik fókuszpontja a gyermek volt. Mint mondta a családoknak minden olyan támogatást meg kell adni, amivel “a nyomor generációkon keresztüli továbbörökítésének ördögi körét meg lehet állítani”. A stratégia másik fókuszpontja szerint a foglalkoztatási esélyek javításával a családok segély helyett munkához juthatnak és így a szociális támogatások helyett jövedelemből élhetnek. Ez pedig a hátrányos helyzetű emberek társadalmi felemelésének az egyik legfontosabb eszköze – fogalmazott.
Czibere Károly elmondta, a KSH Eurostat és az Európai Unió alapjogi ügynöksége is készített egy felmérést a kilenc legtöbb roma népességgel bíró európai ország körében. Mindkét vizsgálat azzal az eredménnyel zárult, hogy Magyarországon a legmagasabb a foglalkoztatási ráta a romák körében.
