Mindenképp babát szeretnének a down-szindrómás szerelmesek

Mindenképp babát szeretnének a down-szindrómás szerelmesek
Megjelenés: 2016.10.05
Aktuális
Forrás: Nők Lapja Café

Michael és Taylor két éve járnak együtt, tavaly pedig eljegyezték egymást. Azt mondják, készek arra, hogy közös babájuk legyen, még ha ehhez a saját szüleikkel kell is szembemenniük.

Michael Cox és Taylor Anderton hat éve, egy úszótáborban ismerkedett össze, de csak négy évvel később fordult komolyabbra a kapcsolatuk. Tavaly pedig bejelentették, hogy eljegyezték egymást. „Nagy boldogság ez mindkét családnak” – nyilatkozta akkor az ABC amerikai hírcsatornának Taylor édesanyja, Catherine Musk, de hozzátette, örömébe némi aggodalom is vegyül, mert szerinte lánya nem áll még készen az önálló életre.

„Mindennél jobban szeretném, hogy boldog és független életet éljen, de ehhez még időre van szüksége.” A Down-szindrómás fiatalok szülei belátták, ismeretlen terepre tévedtek az eljegyzéssel, amire egyáltalán nem voltak felkészülve. „Mindkettőjüknek segítségre van szüksége a napi ügyek intézéséhez, így az önálló életük komoly szervezést igényel majd.”

Catherine épp ezért meggyőzte lányát, hogy Michaellel halasszák el az esküvőt öt évvel, hogy legyen idejük felkészülni arra, amivel új életük jár majd.

Úgy érzik készek rá, hogy szülők legyenek

Bár a fiatalok beleegyeztek abba, hogy szüleik elhalasszák az esküvőt, arról a tervükről, hogy bővítsék családjukat, nem tettek le. „Négy gyermeket szeretnénk” – mondja Michael az ABC Newsnak, majd hozzáteszi, a legjobban három lánnyal és egy fiúval lenne boldog.

„A gyerekvállalás egyáltalán nem olyan ördöngösség. Tudom, vannak, akik szerint egy gyerek kemény munka, lemondás, de szerintem nem. Egy gyermek nevelése nem a munkáról, hanem a szeretetről és a gondoskodásról szól” – ezt már Taylor mondja, aki ha kell, szülei akaratával is szembemegy, hogy anya lehessen.

„Nem hiszem, hogy valaha készen állnak majd”

Ezt pedig már Michael édesapja, Simon nyilatkozta, aki belegondolni sem szeretne, milyen lehet két Down-szindrómás szülő gyermekeként felnőni. „Nem lesz munkájuk, nem tudnak autót vezetni, vagy a leckében segíteni. Egész életükben mások segítségére szorulnak majd, és lássuk be, mi sem élünk örökké” – mondta az aggódó apa, aki leginkább attól tart, hogy rájuk, nagyszülőkre hárul majd a gyerek nevelésének legnagyobb része.

Mivel Taylor szülei is hasonlóképp gondolkodnak, a két család úgy döntött, egy családterapeuta segítségét kéri. A nagy nyilvánosságot kapott ügyben megszólaltak a fogyatékkal élők jogaiért harcoló szervezetek is: szerintük nem a szülők, hanem a szerelmesek joga eldönteni, készen állnak-e a felelősségre, amit egy baba jelent.

„Az ő testük, az ő döntésük” – foglalta össze röviden a tényállást Michelle O’Flynn ügyvédnő, majd hozzátette, a szülők egyetlen lehetősége, hogy kérvényezik, hogy a gyermekeiket művi úton tegyék meddővé, de ezt az ausztrál bíróság minden bizonnyal elutasítja majd arra hivatkozva, hogy Michael és Taylor képes felelős döntést hozni a saját életével kapcsolatban.

Az eredeti cikk teljes terjedelmében ITT OLVASHATÓ.

Tematikus hírek

Hírdetés