Akarja-e Ön, hogy a 2017-2020 között történő budapesti M3-as metróvonal felújításával egyidejűleg valósuljon meg ezen metróvonal valamennyi megállójának teljes értékű akadálymentesítése, az 1997. évi LXXVIII. törvény 2.§-ának 1. pontjában meghatározottak szerint?
Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordul az M3-as metró ügyében a MEOSZ
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége úgy ítéli meg, hogy az M3-as metró fővároson túlmutató, országos jelentőségű beruházása kapcsán olyan szemlélet bontakozik ki, mely szerint az emberi jogokat, a fogyatékos emberek jogos igényeit megelőzik a gazdasági szempontok. A szövetség több alkalommal jelezte, hogy az akadálymentesítés követelményének figyelmen kívül hagyása hazai és nemzetközi jogszabályokat, vállalásokat sért. A projekt ráadásul uniós forrásból valósul meg, ahol szintén meg kell felelni a hozzáférhetőségi követelményeknek, a részleges akadálymentesség nem elfogadható. A jogszabályi kötelezettségek betartatásában a kormánynak mint a végrehajtó hatalomnak felelőssége van.
Az M3-as metró ügye országos jelentőségű, hiszen a mozgássérült emberek ellátása Budapest-központú, számos szolgáltatást – például az egészségügy, a rehabilitáció, az oktatás területén – kizárólag itt tudnak igénybe venni. De a teljes körű akadálymentesítés a külföldről idelátogató turisták közlekedését is nagymértékben megkönnyíti. A jelenlegi tervek szerint a húszból nyolc állomás a felújítás után sem lesz akadálymentes. A kimaradó megállók jelentős közlekedési csomópontokban, fontos egészségügyi intézményeknél, lakótelepeknél találhatók, többségük a belvárosban, ezért sem engedhető meg, hogy a következő 30-40 évben az utasok jelentős része ne érhesse el ezeket metróval. A MEOSZ többször jelezte azt is, hogy az akadálymentesítés nemcsak a mozgássérült emberek miatt szükséges, hanem a kisgyermekes, babakocsival közlekedő családok és a nehezen mozgó idős emberek miatt is.
A probléma megoldása érdekében a szövetség október 30-ára megbeszélésre hívta az érintett feleket, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, a Főpolgármesteri Hivatalt, a BKV Zrt. metró felújításért felelős projektigazgatóságát, az érintett kerületek polgármestereit, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalát. Az egyeztetés résztvevői egyöntetűen támogatták az M3-as metró teljes körű akadálymentesítését, de elhangzott, hogy a beruházásra rendelkezésre álló jelenlegi források erre nem elegendőek. A tanácskozáson a MEOSZ javaslatot tett egy munkacsoport felállításra, melynek feladata lenne, hogy állomásról állomásra megvizsgálja, milyen műszaki megoldásokkal lehet akadálymentesíteni a most kimaradó megállókat, gondoskodik arról, hogy elkészüljenek a részletes tervek, és ezek alapján ismertek legyenek a pontos költségek is. A munkacsoportot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Főpolgármesteri Hivatal, a BKV Zrt., az érintett kerületi önkormányzatok, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Egyenlő Bánásmód Hatóság és a MEOSZ delegáltjai alkotnák. Kezdeményezésünket az egyeztetés résztvevői egyöntetűen támogatták.
A szövetség november 16-án levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Tarlós István főpolgármesterhez, amelyben kérte, támogassák a munkacsoport megalakulását. Emellett arra is kérte Magyarország miniszterelnökét, biztosítsa az M3-as metró teljes körű akadálymentesítéséhez hiányzó forrást, hogy a magyar állam eleget tudjon tenni vállalt kötelezettségeinek, és a mozgássérült, az idős emberek, a kisgyermekes családok a többi állampolgárhoz hasonlóan haszonélvezői lehessenek ennek a jelentős közösségi beruházásnak. Budapest főpolgármesterétől pedig azt kérte, tegyen meg minden szükséges intézkedést az akadálymentesítés hiánytalan megvalósítása érdekében. (…)
Kilenc ellenzéki párt összefogott és közösen gyűjti az aláírásokat azért, hogy a budapestiek népszavazáson dönthessenek a 3-as metró teljes akadálymentesítéséről – közölte az MSZP fővárosi képviselője szerdán Budapesten sajtótájékoztatón
Horváth Csaba, aki november közepén kezdeményezett népszavazást a metró akadálymentesítéséről, elmondta, 138 ezer érvényes aláírást kell összegyűjteniük. Az aláírásgyűjtés a jogorvoslati határidők lejárta után várhatóan január 3-án indulhat és február 3-ig tarthat – tette hozzá. Az ellenzéki politikus szerint a 3-as metró teljes akadálymentesítése 20 milliárd forintba kerülne, ekkora összeget fizetnek be a budapestiek adó formájában naponta az államkasszába. Nem fordulhat elő, hogy a fővárosiak harmincévente ne kaphassák vissza egynapi adóbefizetésüket – hangoztatta. Horváth Csaba azt mondta, itt az ideje, hogy a budapestiek megmutassák az erejüket, mert Tarlós István főpolgármester és a fideszes kormányzat csak az erőből él.
Élő Norbert, a Demokratikus Koalíció budapesti koordinációs tanácsának tagja úgy értékelte: az Orbán-rendszer leváltható, mert a pártok félretették minden nézeteltérésüket és együttműködnek. Szerinte arról nem lehet alku, hogy minden budapestinek egyenlő jogot kell biztosítani a közlekedéshez. Tarlós István ne hülyítsen bennünket, midibuszokkal ezt a kérdést nem lehet megoldani! – hangoztatta.
Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke emlékeztetett arra, hogy pártja fővárosi képviselői az akadálymentesítés érdekében már elindítottak egy petíciót. Hozzátette: az akadálymentesítés mindenkinek kényelmet jelent, de a mozgáskorlátozottaknak ennél többet, a társadalomba való beilleszkedésük elősegítését.
Szabadai Viktor, a Magyar Liberális Párt budapesti választmányának elnöke egy közvélemény-kutatásra hivatkozva azt mondta, a fővárosiak 92 százaléka egyetért a 3-as metró akadálymentesítésével. Szerinte senkit sem képvisel Tarlós István azzal a véleményével, hogy akadálymentesítés nélkül is fel lehet újítani a metrót.
Csárdi Antal, az LMP fővárosi közgyűlési képviselője politikán felüli ügynek nevezte az akadálymentesítést és arra hívta fel a figyelmet, Budapest deklarálta, hogy képes megszervezni egy olimpiát. Ha arra lett volna 3000-4000 ezer milliárd forint, akkor a teljes körű akadálymentesítésre is jutna 20-30 milliárd forint – közölte.
Bartha Péter, a Modern Magyarországért Mozgalom elnökségi tagja elképzelhetetlennek nevezte, hogy a közösségi terek felújítása úgy történjen meg, hogy kirekesztenek annak használatából csoportokat.
Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom elnökségi tagja nem csak a Fidesz, hanem az elmúlt 27 év politikai elitje felelősségének tartotta, hogy ez a kérdés 2017-ben még napirenden van. Hozzátette: politikai generációváltásra van szükség, hogy ne kelljen minden fontos ügyről népszavazást tartani.
V. Naszályi Márta, a Párbeszéd elnökségi tagja szerint az akadálymentesítés nem kegy, hanem alapvető szolgáltatás. A mozgásukban korlátozottakra, a családosokra, az idősekre – az utazók egyhatodára – nem problémaként kellene tekinteni, ők is az utazóközönséghez tartoznak, nekik is szolgáltatást kell nyújtani – mutatott rá.
Székely Sándor, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke szerint végre olyan ügyről van szó, ami valamiért van, nem valami ellen, és azzal nem a társadalom egy kiemelt rétegének akarnak segíteni.
Horváth Csaba kérdése így hangzik: “Akarja-e Ön, hogy a 2017-2020 között történő budapesti M3-as metróvonal felújításával egyidejűleg valósuljon meg ezen metróvonal valamennyi megállójának teljes értékű akadálymentesítése, az 1997. évi LXXVIII. törvény 2.§-ának 1. pontjában meghatározottak szerint?”.
A főpolgármester szerint a 3-as metró akadálymentesítéséről népszavazásra feltett kérdés pontatlan és értelmetlen
Tarlós István az M1 aktuális csatornán csütörtökön azt mondta: a népszavazási kezdeményezés egy 1997-es törvényre hivatkozik, amely érvényben volt 2007-ben is, amikor befejeződött a 2-es metró felújítása, és most “az az ember kezdeményezte” a referendumot, aki az egyik városvezető volt, amikor a 2-es metró felújításánál összesen egyetlen liftet építtettek és egyetlen állomást akadálymentesítettek. A főpolgármester úgy fogalmazott: ezt nem érzi túl ízlésesnek. “Borzasztó állapotú” a 3-as metró, amely nagyobb utasforgalmat bonyolít egy nap, mint a MÁV, és évtizedekig senki sem foglalkozott vele. A főváros sem kezdhetett bele a felújításba 2015-ig, akkor vállalta át a kormány a BKV-nál 2010 előtt felhalmozódott adósságot – tette hozzá.
A városvezető közölte: az akadálymentesítéssel összefüggésben nem a szándék hiányzik, nagyon sokat “harcoltak” ezért a felújításért, és rengeteg pénzbe kerül. Munkatársaival mérlegelni fogják, hogy a Dózsa György útnál nem lehetne-e építeni egy liftet, ami hozzávetőleg egymilliárd forintba kerülne.
Tarlós István hangsúlyozta: nem akadályozza a népszavazást, mert a vonatkozó, 1997-es törvényből nem derül ki, hogy lifteket kellene építeni, ezért még ha érvényes és eredményes is lenne a referendum, akkor sem következne belőle, hogy ezt kell tenni. Nem is egy műszaki megoldás létezik arra, hogy a fogyatékos emberek jogairól és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló 1998-as törvénynek megfelelően megvalósítsák a metrófelújítást – mondta.
Kitért arra is, hogy Londonban 270 metróállomás van és 71 akadálymentesített, Párizsban 302 és kilenc akadálymentesített, New Yorkban a metróállomások 20 százaléka felel meg ennek a kitételnek, ehhez képest a főváros eredeti elképzelése 40 százalékról – amely még nőhet – “nem szégyellnivaló” – vélekedett.
