Minden második szociális intézményben élő fogyatékos ember családiasabb környezetbe, közösségi otthonba, vagy lakásba költözhet a kormány 2023 végéig tartó, 77 milliárd forintos kiváltási programjában, melyet már európai szinten is elismernek – közölte a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos.
Szekeres Pál pénteken az MTI-nek az észtországi Tallinból telefonon nyilatkozott, ahol a témában rendezett nemzetközi konferencián tartott előadást a sikeres magyar kitagolási programról.
Ismertetése szerint 2016 elejéig 660 ember hagyhatta el a nagy szociális intézményeket, az idén indult második körben – 23,77 milliárd forintból – további 2500 fogyatékos ember előtt nyílik meg a teljesebb élet lehetősége 2019 elejéig. 2023 végéig pedig további 7500 fogyatékos ember költözhet ki 53,52 milliárd forintból – fűzte hozzá.
Elmondta, ma Magyarországon 19 624 fogyatékos ember él, jórészt a települések szolgáltatási hálójától, közösségi életétől távoli, régi nagy intézményekben. Közölte, a cél az, hogy alapvetően nagytelepülési, városias, vagy városközeli otthonokban, a szolgáltatásokhoz közel alakítsanak ki számukra 10-12 személyes lakóotthonokat, vagy 2-5 férőhelyes lakásokat, ahol így kisebb közösségekben, szobánként akár párok is, élhetnek. A lakókat a háttér asszisztencia segíti, hogy ezek a kisközösségek ne szigetelődjenek el.
Közölte, a támogatott lakhatási program fontos eleme még a foglalkoztatás, hogy a korábban szegregátumban élő emberek valóban vissza tudjanak integrálódni a társadalomba, és a közösség értékes tagjaivá válhassanak.
Szekeres Pál felhívta a figyelmet, hogy önmagában a nagy intézmények lebontása és a lakók kisebbekbe költöztetése még nem jelent integrációt. Azt mondta, nem csak a fogyatékos embereket kell felkészíteni az önálló életvitelre, hanem a velük foglalkozó szakembereket, valamint a befogadó közösséget, települést is, továbbá szolgáltatási gyűrűt is ki kell építeni köréjük.
A programhoz kapcsolódik még a 2,5 milliárd forintos Társ projekt is, melyben szakemberek műhelymunkában ellenőrzik és felügyelik a kitagolási folyamatot.
Elmondta, a magyar modellről tartott tallini előadása után megerősítéseket, pozitív visszajelzéseket kaptak. Utalt ugyanakkor arra, hogy az európai és amerikai országoknak más és más a fogyatékos emberekkel kapcsolatos történelmi öröksége.
Így amikor a nyugat-európai országokban már az 1950-es években társadalmi integrációról beszéltek, akkor nálunk még teljes szegregáció volt; zárt intézményekben, elkülönítve a többségi társadalomtól kellett leélni az életüket a fogyatékos embereknek – mondta a miniszteri biztos. Generációk nőttek fel úgy, hogy nem láttak fogyatékos embert maguk körül, sem iskolákban, sem a munkahelyeken. Ezért társadalmi szemléletváltásra van szükség, és fel kell készíteni a közösségeket a fogyatékos emberek integrációjára, annak támogatására – mondta Szekeres Pál.
