Utólagos akadálymentesítés helyett Egyetemes Tervezés

Utólagos akadálymentesítés helyett Egyetemes Tervezés
Megjelenés: 2016.11.21
Aktuális
Forrás: Rehabportál
Végh Miklós

Az Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpontot (ETIKK) a Mozgássérültek Budapesti Egyesülete (MBE) hozta létre abból a célból, hogy úttörő módon kezdje el terjeszteni és meghonosítani hazánkban az egyetemes tervezés eszméjét.

A Központ Budapest IX. kerületében a Lurdy ház harmadik emeletén található, autóval vagy akár tömegközlekedéssel vendégeink könnyedén elérhetik. Sajátos működésű Központ ez: különböző fogyatékossággal élő - mozgáskorlátozott, látás és hallássérült - munkatársak rehabilitációs szakmérnök szakmai vezetésével dolgoznak együtt a különböző projekteken, így a „semmit rólunk nélkülünk” gondolatát teljes mértékben követve a munkafolyamatok minden eleme a célcsoport és szakértők bevonásában zajlik.

A Központ feladatiról, terveiről és célkitűzéseiről Földesi Erzsébettel, az MBE elnökével és Fördős-Hódy Erzsébettel, az ETIKK szakmai vezetőjével beszélgettünk.

Mi az elv lényege? Miben látják kiemelt jelentőségét?

A fogalom lényegében azt jelenti, hogy a minket körülvevő épített és mesterséges környezetet nem átalakítani szükséges a fogyatékossággal élő személyek szükségletei szerint, hanem eleve úgy kell azt megtervezni, hogy az számukra is hozzáférhető és használható legyen.

Az egyetemes tervezés nem más, mint az a tervezési mód, amely az emberi különbözőségekből indul ki mind társadalmi,, mind esélyegyenlőségi szempontok figyelembevételével
A legalapvetőbb, ám sajnos gyakori félreértés éppen itt jelentkezik: az egyetemes tervezés és az akadálymentesítés nem szinonimái egymásnak, hiszen egyetemes tervezésnek éppen az a rendeltetése, hogy megelőzze a későbbi, gyakran kényszer szülte akadálymentesítéseket, hiszen egy megfelelően, mindenki számára hozzáférhető módon megtervezett helyszín esetében fel sem merülhetnek akadályok.

Így tehát az akadálymentesítés helyett az akadályok megelőzésére, a prevencióra kerül a hangsúly. A fő cél az, hogy egy termékkel szolgáljuk ki a használók különböző, időben, szituációban változó igényeit, szükségleteit és ne költséges, sokszor esztétikailag is megkérdőjelezhető, stigmatizáló adaptációval, átalakítással.

A fizikai megvalósítás, vagy éppen meg-nem-valósítás terén melyek azok a gondolkodás- és megvalósításbeli hibák és problémák, melyekkel szembesülnek?

Sajnos a legtöbben úgy gondolkodnak az akadálymentesítésről, mint olyan többlet-beruházásról, „plusz kiadásról”, vagy különleges feltételről, ami kifejezetten a fogyatékossággal élő embereket szolgálja. A valóságban az ilyen törekvések által nyújtott előnyöket egy ennél lényegesen szélesebb társadalmi csoport élvezheti. Ide - azaz a speciális igényű felhasználók körébe - sorolhatjuk az időseket, a gyerekeket, balkezeseket, az átmenetileg megváltozott képességűeket pl. kismamákat, átmenetileg segédeszközzel közlekedőket, de akár az adott ország hivatalos nyelvét nem beszélőket is.

Hazánkban általában még mindig az utólagos akadálymentesítés valósul meg, szinte minden esetben komoly kompromisszumok megkötésével és nem ritkán valamely igény nem teljes körű kielégítésével történik, a fogyatékossággal élő emberek egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása, legyen szó egy iskoláról, egy egészségügyi intézményről, vagy bármely más közszolgáltatásról.

Népszámlálási adatok szerint a fogyatékossággal élő embernek több, mint felét teszik ki a mozgáskorlátozott személyek, nem véletlen tehát, ha az akadálymentesítés alatt legtöbben a rámpák és lesüllyesztett járdaszegélyek kialakítását értik.
Ugyanakkor az akadálymentesítés az utcai környezetben való közlekedésen vagy az épületek bejárhatóságán, vagyis a fizikai akadályok felszámolásán túl jelenti a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítását is. Eszerint valójában csak az a szolgáltatás tekinthető akadálymentesnek, ahol az épületbe való bejutáson túl maga az ott folyó tevékenység is igénybe vehető, lehetőleg plusz segítség nélkül.
A szolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének biztosításához a fizikai környezet akadálymentesítésén túl szükség van az információkhoz való hozzáférés biztosítására is. Információra ugyanakkor mindenkinek szüksége van, súlyos, ám gyakran elkövetett hiba tehát az információs rendszerek megtervezését is az akadálymentesítési folyamat körébe utalni. Tény, hogy a fogyatékos emberek számára kialakított speciális információhordozók, pl. egy nagybetűs vagy könnyen érthető nyelvezettel megfogalmazott nyomtatvány az idősek számára is nagy könnyebbséget jelenthet.

Miért hatékonyabb a "mindenkinek tervezés" a jelenlegi, hibás gyakorlatnál?

Mindenkinek tervezni azt jelenti, hogy a termékeket minél többen tudják használni és a szolgáltatásokat igénybe venni alkalmazkodás nélkül. Feladatunk bátorítani tervezőket, gyártókat és a szolgáltatókat, hogy új technológiákat fejlesszenek mindenkinek, de főleg időseknek és fogyatékossággal élő embereknek.

A mindenkinek tervezést az Európai Bizottság szorgalmazta Európában, hogy a társadalom minél „felhasználóbarátabb” legyen. A tervezés jelentősége megnőtt a népesség öregedése és a társadalmak etnikai sokszínűségének növekedése miatt. A könnyen használható, hozzáférhető és olcsó termékek és szolgáltatások általánosságban növelik az életszínvonalat. A mindenkinek tervezés költséghatékonyabb, mint az utólagos átalakítások.

Hogyan, milyen eszközökkel próbálják elérni az egyetemes tervezés iránt fogékony cégeket, szervezeteket? Hogyan segítik munkájukat?

Legfontosabb eszközeink az oktatás elősegítése és az érzékenyítés. A Központ egyetemi hallgatók gyakorlati[Z1]  képzésének is biztosít helyet. Együttműködési megállapodásunk van a BME Ergonómiai és Pszichológiai Tanszékével, valamint a Közlekedési Tanszékkel. Ezen túlmenően az egyetemes tervezés megismertetésével és társadalmi befogadásban való szerepével kapcsolatosan tartunk képzést az ELTE Bárczi Főiskola gyógypedagógus hallgatóival és tanáraival.  

A gyakorlati képzések mintegy 15-20 fő különböző típusú és súlyosságú fogyatékossággal élő személyek bevonásával dolgoznak, ők biztosítják a felhasználói csoportot, a BME pedig hozza a tervező hallgatókat, akikkel egy-egy tárgy, szolgáltatás fogyatékosság szempontú elemzését végzik együtt. A fogyatékos emberek a központ rehabilitációs mérnökének szakmai vezetésével dolgoznak. 

Fontos tevékenységünk továbbá a helyszíni bejárások és konzultációk biztosítása, melynek során a  Központ 5 különböző típusú fogyatékossággal élő személlyel és a rehabilitációs mérnökkel jár ki önkéntesen terepre, illetve tárgyal mérnökökkel  önkéntesen beruházások, épített környezet és közlekedési beruházások fogyatékosság szempontú véleményezésére. 

Szintén nagyfokú hatékonysággal végezzük cégek érzékenyítését, melynek keretében a Központ különböző csoportokat fogad, hogy terjessze az egyetemes tervezés módszerét, megteremtve annak társadalmi elfogadottságát (BKV, taxi társaság, környezetvédők, új beruházást végzők, stb. stb.)

Elengedhetetlen a fenti tevékenységek során szerzett információk közzététele. A Központ akadálymentes honlapján megjelenteti a korábbiakban részletezett együttműködésekkel szerzett tapasztalatait, nemzetközi híreket jelentet meg magyar nyelven annak érdekében, hogy bemutassa a jó példákat, gyakorlatokat ezen a területen és terjessze azokat.

Kiknek érdemes felkeresni a központot, miért érdemes igénybe venni a fenti szolgáltatásokat?

Tulajdonképpen bárkinek. Mint az látható, a központ programjai kortól, nemtől, egészségi állapottól függetlenül mindenki számára lehetőséget adnak arra, hogy nagyobb rálátást kapjon az egyetemes tervezés, és ezáltal egy magasabb szintű életminőség megteremtésének ideológiai,- és technikai hátterére.

Kiemelnék azonban egy dedikált csoportot, akik számára nem csak fontos, de több szempontból jövedelmező is ez a módszer: az egyes cégek, szervezetek.

Számukra amellett, hogy – reményeink szerint – mára már fontossá vált az érzékenyítés, a CSR tevékenység, a megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása, az egyetemes tervezés jelentős megtakarítást is jelenthet, hiszen egy megfelelően átgondolt és ennek megfelelően kialakított telephelyen, irodában, oktatási központban, stb. nem kell a későbbiekben akadálymentesítésre, kényszerű átalakításokra pénzt és energiát fordítani. Ugyanez érvényes természetesen az általuk előállított termékekre is.

Nem véletlen tehát, hogy a Központ kiemelt szeretettel és lelkesedéssel várja jelentkezésüket az egyes programokon való aktív részvételre.

Hírdetés