Nem vesszük komolyan, pedig rámehet a hallásunk

Nem vesszük komolyan, pedig rámehet a hallásunk
Megjelenés: 2016.06.28
Egészség
Forrás: HIRADO.hu

Sokféle zajhatás ér bennünket naponta. Elég, ha csak kimegyünk az utcára, de ott vannak a mobiltelefonok vagy a fülhallgatók. Ráadásul egy egész Európára kiterjedő kutatás szerint a magyarok egynegyede gondolja úgy, hogy hangos zajnak van kitéve a munkahelyén is, így lehet a halláskárosodás Európában a leggyakoribb munkahelyi betegség.

A zajnak ugyanakkor a halláskárosodás mellett komoly stresszkeltő hatása is van. Hosszabb távon pedig ennek súlyos következményei lehetnek.

Mindennaposak életünkben a hanghatások, nem mindegy azonban, hogy milyen hangosak és mennyire tartósak. A fül ugyanis az egyetlen érzékszervünk, amely még alvás közben sem kapcsol ki, így a zajokat és a hangokat folyamatosan feldolgozza az agyunk.

Egyszer csak nem hallja már a beszélgetést

Kétféle zajkárosodást kell megkülönböztetni. Az egyik, amikor nagy zajártalom ér valakit, például egy rock koncerten szórakozik vagy amikor petárdák durrannak a füle mellett. Ilyenkor másodpercek alatt kialakulhat az akut zajkárosodás.

A másik a krónikus változat. Azok a zajok, amelyek az ember fülét élete során érik, összeadónak, majd egy idő múlva kialakul a betegség. Először szinte észrevétlenül, csak 4000 Hz-es tartományban lesz halláskárosodás, esetleg némi fülzúgás jelzi, hogy baj van. Később a még magasabb hangok terén is problémák jelentkeznek, és a beteg zajban már nem érti meg a beszédet. Pár év, évtized alatt nagyon súlyos állapotba lehet kerülni – mutatott rá dr. Tamás László professzor, a SOTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika vezetője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Nem vesszük eléggé komolyan

Egy friss felmérésből kiderült, hogy a magyarok egynegyede szenved munkahelyi zajártalomtól, és több mint 500 ezer egészséges évet veszítünk el Európa szerte.

Arató Éva akusztikus szakértő szerint az emberek nem veszik elég komolyan az erős hanghatások elleni védekezést, pedig sok szakmánál ez elengedhetetlen lenne. E tekintetben a munkáltatót is nagy felelősség terheli. Rendszeresen ellenőriznie kellene, hogy a dolgozói használnak-e zajvédő felszerelést.

Ha krónikusan és tartósan éri őket a zajszennyezés, és nem védekeznek ellene, akkor az pszichés és szervi problémákat is előidézhet. Kialakulhatnak náluk alvászavarok, ami a kipihentség hiányával, ingerlékenységgel, változó lelkiállapottal jár, és akár depresszióval, magas vérnyomással, illetve szívritmuszavarokkal is társulhat, sőt még gyomorfekély is gyakrabban alakulhat ki – magyarázta Karosi Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Fül-Orr-Gége Osztályának vezető főorvosa.

Egyre több lesz a hallókészülékes

Arató Éva egyébként úgy vélte, hogy a védelemhez szükséges jogszabályi háttér nincs meg Magyarországon. Az olyan tudományos ajánlásokon kívül, mint hogy például milyen szintet nem lehet tullépni egy zenés rendezvényen, további szabályozásra lenne szükség. Továbbá olyan általános egészségügyi nevelést is el kellene indítani a gyerekek számára, amely során megtanulnák, hogy az egészségük szempontból milyen a megfelelő zajkörnyezet – emelte ki.

Karosi Tamás szerint a nemzetgazdaságnak fel kell készülnie arra, hogy a most felnövő generáció, beleértve a mostani 30 éveseket is, potenciálisan hallókészülék-viselő lesz 65 éves kora fölött, ez pedig óriási terhet ró majd a társadalombiztosításra.

Hírdetés