Így tehet panaszt, ha munkahelyén diszkriminálták a betegsége miatt

A hatályos jogszabályok a fogyatékos munkavállalók megfelelő jogvédelmét garantálják, sőt a védelem nem csupán a fogyatékosokra, hanem a betegekre is kiterjed.

A hazai szabályozás a foglalkoztatással összefüggésben is védi a fogyatékos, illetve a beteg munkavállalókat. A védelem alapja elsősorban egyrészt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló 2003. évi CXXV.tv. (Ebktv.), másrészt pedig a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.). Míg az Ebktv. elsősorban a munkahelyi hátrányos megkülönböztetést tiltja, addig az Mt. azokat a konkrét területeket nevesíti, melyeken az érintettek többlet védelemben részesülnek (munkavégzés, munkaidő-beosztás, munkaviszony megszüntetése stb.). A különböző törvényi rendelkezések pedig együttesen alkalmazandóak.

Törvény definiálja a hátrányos megkülönböztetést

A hatályos jogszabályok a fogyatékos munkavállalók megfelelő jogvédelmét garantálják, sőt a védelem nem csupán a fogyatékosokra, hanem a betegekre is kiterjed. Az Ebktv. két szempontból jelentős.

Egyrészt a törvény 8.§-a meghatározza a diszkrimináció fajtáit, melyek a közvetlen és a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás és az ezekre adott utasítás. Meghatározza továbbá azokat a védett tulajdonságokat is, melyekkel összefüggésben a tiltott cselekmények diszkriminációnak minősülnek.

Ilyen tulajdonságnak ismeri el az egészségi állapotot és a fogyatékosságot is. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül például az, ha a munkáltató nem létesít munkaviszony egy pályázóval azért, mert arról kiderül, hogy cukorbeteg. Ebben az esetben a bíróság a munkaviszonyt létre nem hozhatja, a munkavállalónak azonban kártérítésként sérelemdíjat ítélhet meg.

Az is közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül, amennyiben például a munkáltató a daganatos beteg munkavállaló munkaviszonyát betegsége miatt szünteti meg. Ebben az esetben a bíróságtól kérhető a munkaviszony megszüntetése jogellenességének a megállapítása, sőt akár a visszahelyezésre is mód van. Természetesen kártérítésként sérelemdíjat is igényelhet a munkavállaló. A zaklatásra pedig az lehet példa, amikor a munkahelyi felettes vagy akár a munkatársak a fogyatékos vagy beteg munkavállaló vonatkozásában ellenséges, elidegenítő, megszégyenítő légkörthoznak létre azaz, piszkálják. Kompenzációként ebben az esetben is sérelemdíj kérhető a bíróságon.

A munkáltató a munka természetére, jellegére hivatkozhat

Amennyiben diszkriminációs igénnyel áll elő a munkavállaló, abban az esetben az irányelvben előírt, és az Ebktv.-ben átültetett ún. osztott bizonyítás szabályait kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalónak csupán a védett tulajdonságát azaz: betegségét vagy fogyatékosságát, valamint a sérelmét kell bizonyítania, s a munkáltatóra hárul a kimentési bizonyítás kötelezettsége. Ennek keretében azt kell bizonyítania, hogy a vitás lépésnek indoka a munka természete, jellege volt, és nem az igényérvényesítő munkavállaló ún. védett tulajdonsága. Azért nem vette például fel adott esetben a munkavállalót, mert nem beszélt angolul, és nem azért, mert kerekesszékes.

Zaklatással összefüggésben pedig bizonyíthatja azt, hogy a megalázó légkör nem alakult ki vagy pedig nem a munkavállaló védett tulajdonságával összefüggésben. Személyiségi jogi sérelem ez utóbbi esetben is megvalósulhat, de az egyenlő bánásmód követelménye nem fog sérülni.

(...)

Így érheti el a hatóságot

Egyenlő Bánásmód Hatóság 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B.
Telefon: 06-1-795-2975, fax: 06-1-795-0760 Postacím: 1539 Budapest, Pf. 672
E-mail: ebh [KUKAC] egyenlobanasmod [PONT] hu
A Hatósági és Jogi Főosztály ügyfélfogadása: hétfő 9.00-16.00
Előzetes bejelentkezés a 06-1-795-2975 telefonszámon és az ingyenesen hívható 06 80 203 939 zöldszámon.

Az eredeti cikk teljes terjedelmében ITT OLVASHATÓ.
Hírdetés