Észre sem vesszük, milyen az, amikor van kezünk és lábunk, amíg el nem veszítjük

Észre sem vesszük, milyen az, amikor van kezünk és lábunk, amíg el nem veszítjük
Megjelenés: 2017.02.05
Kultúra
Forrás: Life.hu
#híreslajos
Fotó: Adrián Zoltán

Észre sem vesszük, milyen az, amikor van kezünk és lábunk, amíg el nem veszítjük - jelentette ki Hirtling István, aki az Életrevalók című színdarabban egy nyaktól lefelé béna férfit alakít.

A népszerű színművész sok szerepet alakított már, de a Játékszín darabja még neki is komoly kihívást jelentett. Nem csoda, ösztönös és természetes számunkra, hogy használjuk a végtagjainkat, így nehéz rávenni magunkat arra, ne tegyük. Éppen ezért karrierje egyik legnehezebb szerepe vár Hirtlingre.

"Már vannak próbák, amikor sikerül mozdulatlannak maradnom, de be kell vallanom, tényleg nehéz feladatot jelentett, hogy ne használjam a kezem és a lábam. Olyan gondtalanul éljük az akadálymentes életünket, bele sem gondolunk, milyen lehet azoknak, akik nem ilyen szerencsések. Remélem, aki megnézi ezt az előadást, s utána találkozik egy kerekesszékessel vagy egy fehér botos emberrel, elgondolkodik, miként segíthetne neki" - árulta el a színész a Blikknek.

"Ez az előadás a megértésről és az elfogadásról szól, amire nagy szükség van ebben az országban, mert szerintem ebben szenvedjük a legnagyobb hiányt. Tudom, hogy mindenkinek megvan a saját baja, de muszáj néha egy kis erőfeszítés, hogy ne csak magunkat, de másokat is elfogadjunk."

Attól nem kell tartani, hogy a néző magába roskadva, szomorúan távozik az előadásról. Ahogy azt az Életrevelók című filmben is láthattuk, a mozgásképtelen Philippe és a szegénynegyedből csak a munkanélküli-segélyhez szükséges igazolásért ápolónak jelentkező Driss története tele van humorral.

"Szerencsére Philippe rekeszizma nem bénult le a balesetben" - nevetett Hirtling, aki szerint éppen a darab fanyar humora mutathat jó példát az embereknek.

Hirtling István elárulta, egyre több színházi előadást akadálymentesítenek. Ráadásul korábban már ő maga is többször játszott olyan darabban, amelyet a gyengén látó vagy vak nézők számára egy fülhallgató segítségével meséltek el előadás közben.

Persze még rengeteget kell tenni ebben a témában, de a színész szerint a színházi világ jó úton halad.