Egy autista fiú történetét vitte színre Lukáts Andor Miskolcon

Egy autista fiú történetét vitte színre Lukáts Andor Miskolcon
Megjelenés: 2016.11.21
Kultúra
Forrás: szinhaz.org
Fotó: Hajdufi Péter

Mark Haddon A kutya különös esete az éjszakában című regényét Simon Stephens írta színpadra. Adaptációja egyszerre szól felnövésről és egy fiú önmagára ébredéséről. Bemutató november 25-én, a Kamaraszínházban.

Ajánló a darab elé

Mark Haddon nagysikerű regényének főhőse egy autista fiú, aki egy nap rábukkan a szomszéd kutyájának a tetemére – valaki az éjjel egy vasvillát vágott szegény jószágba, és kint hagyta a kertben. Cristofer úgy dönt, hogy kideríti, ki volt a tettes, és bár nincs könnyű dolga – hiszen nehezen ért szót az emberekkel, és csakhamar ő lesz a legfőbb gyanúsított is – végül kideríti, ki ölte meg a kutyát. Ez a felfedezés viszont új kalandra sarkallja, így útra kel, hogy egyedül jusson el Londonba. Nagy titkokra derül majd még fény… És Cristofer élete soha többé nem lesz olyan, mint azelőtt.

Alkotók az előadásról

Lukáts Andor elárulta, nagyon izgalmas és összetett ez a történet. Cristofer, a 15 éves autista fiú élete az iskola és a házuk között zajlik, ezen kívül nem ismer mást. Fel tudja sorolni a prímszámokat, nagyon érdekli a csillagászat, utálja a sárgát és a barnát, de rajong a piros színért. Az emberi érzelmek viszont érthetetlenek és zavaróak számára. – Ebben az előadásban megpróbálunk Cristofer szemével látni.

Amikor a fiú nyomozásba kezd a szomszéd kutyája miatt, elhagyja saját biztonságos területét, akkor kezdi felismerni, hogy milyen is a világ, hogy hogyan néz ki egy nagyváros, és milyen zavarosak, figyelmetlenek és ijesztőek benne az emberek – akár egy elvarázsolt kastélyban – mondja a rendező.

– Egyszerre szól ez a történet a felnőttekhez és az ifjúsághoz. Azt mutatja meg, hogy egyszerre lehet irigylésre méltó és riasztó az a tudás és látásmód, amit ez a fiú a magáénak tudhat. Mi csak felületesen élünk, folyton a telefonunkat nyomogatva, miközben rengeteg csodálatos dolog van a világban, amit Cristofer felfedezett és el is mesél a darabban. Másrészről viszont az érzelmi gátak miatt sok mindenből kimarad: nem focizik, soha nem jár strandra és nem öleli meg a szüleit, hiszen nem bírja elviselni az érintést. Azt hiszem, a nézők elgondolkodnak majd azon, hogy bár nem akarunk olyanok lenni, mint ő, mégis jó lenne tudni mindazt, amit Cristofer tud.

A Khell Csörsz tervezte díszletek is ezt a fajta világot mutatják be. – A darab szerkezete sem engedi, hogy igazán realista módon építsük meg a helyszíneket, hiszen időben és térben is folyamatos váltások vannak, elcsúsznak ezek a síkok. Éppen ezért egy stilizált világot terveztünk, amiben a néző teremti meg magában a helyszíneket a színészek játéka és hangeffektek segítségével. Ez így sokkal gazdagabb, hiszen nem kényelmesedik el a néző, hanem gondolkozik, és épít önmagában – hangsúlyozta Lukáts Andor.

Somhegyi Györgyöt láthatjuk az előadás főszerepében. A Cristofert játszó fiatal színész elmondta, sokat készült a szerepre. – Rengeteget olvastam, néztem filmeket és beszélgettem is autistákkal. Mindegyiküknek saját személyisége van, az autizmus pedig egyfajta szűrő, amivel a világ felé fordulnak. Azt gondolom, hogy ennél a szerepnél az egyéniség fontosabb, mint az, hogy ő autista – emelte ki.
– Igyekszem minél személyesebbé tenni az alakítást. A regény miatt mostanában engem is sok minden foglalkoztat, ami ezt a fiút: a csillagászat, a világegyetem működése vagy a matematika. Van egy mondat a regényben, ami számomra is nagyon fontos lett: Cristofer azért szereti a prímszámokat, mert olyanok, mint az élet. Ki lehet számolni őket, de egyetlen egyenletet sem lehet ráhúzni erre a számsorra, nem lehet kitalálni, hogy mi lesz a következő – mondta a miskolci társulat tagja.

– Számomra nagyon izgalmas, ahogy az emberi kapcsolatokat bemutatja ez a darab. Nagyon jól megrajzolt figurák vannak benne. Azok az emberek, akikkel Cristofer találkozik a nyomozása során, igazából hétköznapi emberek, akikkel mi is találkozunk az utcán, csak éppen most egy másik nézőpontból, egy autista fiú szemszögéből látjuk őket és csodálkozhatunk rá, hogy mi is vesz körül bennünket – tette hozzá Somhegyi György.

Az előadásban Cristofer családját is megismerjük, az apját, Edet, akivel él, és az anyját, Judyt, aki elhagyta a családját, mert nem bír tovább együtt élni ezzel a betegséggel. Judy szerepében Szirbik Bernadettet láthatjuk.

– Judy, az anya egy mentálisan instabil nő, akinek szüksége volt egy lehetőségre, hogy váltani tudjon. Van egy mondás, ami szerint a nők olyanok, mint a majmok: addig nem engedik el a faágat, míg nem fognak egy másikat. Nem biztos, hogy a következő ág lesz a végcél, a fontos az, hogy más legyen, ebbe próbál kapaszkodni – elemzi a karaktert Szirbik Bernadett, aki elmondta, maga a próbafolyamat is rendkívül izgalmas számára. –Lukáts Andor személyisége és szakmai tudása egy különleges aurát teremt a próbafolyamat során. Nagyon szereti a színészeit és maximálisan belőlünk dolgozik. Azt érzem, hogy az instrukciói alapján tökéletesen meg tudom formálni ezt az alakot – tette hozzá.

Bemutató előadás: 2016. november 25. - Miskolci Nemzeti Színház – Kamaraszínház

Hírdetés