Bélbetegségként indul a Parkinson-kór

Bélbetegségként indul a Parkinson-kór
Megjelenés: 2016.12.19
Egészség
Forrás: MedicalOnline
Dr. Kazai Anita

Újabb bizonyíték szól amellett, hogy a Parkinson-kór valóban a bélben, és nem az agyban kezdődik. Így, hogy jobbak lehetünk a betegség korai detektálásában, a specifikus kezeléshez is közelebb kerültünk, jelentették be az Amerikai Idegtudományi Társaság konferenciáján.

 Úgy tűnik, hogy még mielőtt az agy sejtjeire terjedne, a Parkinson-kór hátterében álló idegpusztulás a gyomorban vagy a vastagbélben kezdődik, azonban még nem tudjuk, hogy mi lehet ennek az idegpusztulásnak az oka, nyilatkozta David Burn (Newcastle University) az Amerikai Idegtudományi Társaság konferenciájáról beszámoló New Scientistnek.  Azaz, teszi hozzá a cikkíró Clare Wilson, végig téves elképzelésünk volt ezzel a betegséggel kapcsolatban, hiszen napjainkig az a hit él az orvosokban is, hogy a Parkinson-kór elsődlegesen központi idegrendszeri betegség.

Mint Burn kifejti, az új tudás új utakat nyit meg a gyógyítás számára, sőt a betegséget már azelőtt azonosíthatjuk, hogy megjelennének az első tünetek, és az új mechanizmusok megismerése révén talán megállíthatjuk a betegség további terjedését.

Parkinson-kór esetén neuronok pusztulnak az agyi szürkeállomány mélyén, ami tremort, izommerevséget és mozgásproblémákat okoz; vannak gyógyszerek, amik enyhítik ezeket a tüneteket, de idővel hozzászokás alakul ki, és ahogy halad előre a betegség, a gyógyszerek egyre kevésbé hatásosak.

Az állapot egyik sajátossága a synucleinnek nevezett alapanyagból összeálló oldhatatlan rostok lerakódása. Normális esetben, az egészséges idegsejtekben a synuclein oldható kismolekula formájában van jelen, a Parkinson-betegek esetében viszont ismeretlen okból a synuclein molekulák megváltoztatják térszerkezetüket, és rostokká tömörülnek.

Az ötlet, hogy a fehérje-térszerkezet átalakulása az agyon kívül kezdődik, kb. egy évtizede merült fel, amikor patológusok arról számoltak be, hogy tipikus synuclein rostokat láttak boncolás során a bél idegsejtjeiben (Heiko Braak és munkatársai: Gastric α-synuclein immunoreactive inclusions in Meissner's and Auerbach's plexuses in cases staged for Parkinson's disease-related brain pathology; Neuroscience Letters), olyan elhunytak esetében is, akiknek korábban voltak Parkinson-kóros tüneteik, és olyanokéban is, akiknél nem jelentkeztek tünetek. Braakék felvetése szerint valamilyen ismeretlen mikroba vagy toxin lehetett a kiváltó ok.

A lelet (synuclein rostok a bél idegsejtjeiben) nem tűnt teljesen érthetetlennek, mivel Parkinson-betegek gyakran számolnak be emésztőrendszerbeli problémákról, leggyakrabban székrekedésről (Anette Schrag és munkatársai: Prediagnostic presentations of Parkinson's disease in primary care: a case-control study; The Lancet Neurology), ami akár a tremor első jelentkezése előtt tíz évvel is megjelenhetett.

A Parkinson-kór másik korai tünete a szaglás romlása, elvesztése. Talán nem véletlen, mondja Burn, hogy az orr és a bél az a két szerv, amelyekben az idegsejtek közvetlenül ki vannak téve a külvilágnak, és veszélyes toxinoknak, mikrobáknak. Most arra is fény derült, hogy a synuclein rostok képesek arra, hogy a bélből az agyba vándoroljanak: Collin Challis és munkatársai ( California Institute of Technology) synuclein rostokat injektáltak kísérleti állatok (egerek) gyomrába és vékonybelébe, majd a rostokat három héttel később az agytörzsben, két hónappal később pedig az agyféltekék mozgásszabályozásért felelős területein detektálták; az egerek eközben kevésbé agilissé váltak, ami hasonló a Parkinson-kóros betegeknél jelentkező mozgáshiányhoz. Mint Burn hozzáteszi, más vizsgálatok is arra hívják fel a figyelmet, hogy a bél fontos szerepet játszik a Parkinson-kórban, így pl. kiderült, hogy azokban a gyomorfekélyes betegekben, akiknél terápiás célból átvágták a gyomrot beidegző n. vagus-t, kisebb eséllyel alakul ki (Elisabeth Svensson és munkatársai: Vagotomy and subsequent risk of Parkinson's disease; Annals of Neurology) Parkinson-kór.

Eddig még nem derült fény egyetlen baktérium vagy vírus kóroki szerepére sem, az azonban már bizonyos, hogy egészségesekhez képest a Parkinson-kórosokban eltérő a bél-mikrobiom összetétele – ezért néhány orvos azzal kísérletezik, hogy antibiotikummal vagy széklettranszplantációval gyógyítsa a betegséget. Mivel ismert, hogy gyulladás esetén a synuclein nagyobb eséllyel aggregálódik, a kutatók szerint elképzelhető lehet az is, hogy egy nem oda való baktérium bélgyulladást indít be, és az vezet a Parkinson-kór kialakulásához. További vizsgálatok a környezetszennyezés és a peszticidek szerepére hívják fel a figyelmet: azok a mezőgazdasági munkások, akik bizonyos rovarirtókkal dolgoznak, illetve azok, akik peszticiddel szennyezett kutakból származó vizet fogyasztanak, nagyobb valószínűséggel lesznek Parkinson-kórosok – ezek a kemikáliák valószínűleg szintén a bél idegsejtjeit pusztítják.

A kutatók szerint most, hogy kiderült, a bélben kezdődik a baj, olyan módszerek kidolgozásába is kezdhetünk, amelyek megakadályozzák, hogy a synuclein a bélből eljusson az agyba, továbbá az is elképzelhető, hogy a jövőben pl. a bélrákszűrés kolonoszkópos vizsgálatához társítva korai szűrőmódszert alkalmazzunk.

Hírdetés