Az aktuális jogszabályváltozásokról bővebben

Az aktuális jogszabályváltozásokról bővebben
Megjelenés: 2016.05.04
Munka
Forrás: Rehabportál

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) egyes rendelkezései 2016. május 1-jei hatállyal módosultak.

Az alábbiakban áttekintést adunk az akkreditált munkáltatók számára releváns változásokról.

1. Általános rendelkezések, a fogalmi rendszer változásai

A havi átlagjövedelem számítás referencia időszakának kezdő időpontja.

A továbbiakban nem a jogosultság kezdőnapja, hanem a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa vehető figyelembe.

Ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, akkor is a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa a számítás alapja.

A keresőtevékenység fogalma, az egyéni és a társas vállalkozásokra vonatkozó Tbj.-re történő hivatkozással, pontosítással, kiegészítéssel. (Figyelmet érdemel a szünetelés esetére vonatkozó szabályozás.)

Kereső tevékenység: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti kereső tevékenység azzal, hogy

  • az egyéni vállalkozó és társas vállalkozó tevékenysége azon időszakban minősül keresőtevékenységnek, amelyben a biztosítása e jogviszony alapján a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint fennáll, ide nem értve a biztosítás szünetelésének esetét;
  • az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban - a jogosult nyilatkozata vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - fennálló keresőtevékenység is keresőtevékenységnek minősül;

Egyéni vállalkozó: a Tbj. 4. § b) pontjában meghatározott személy;

Társas vállalkozó: a Tbj. 4. § d) pontjában meghatározott személy.

2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő változások

Ellátásokra való jogosultság.

A kérelem benyújtása alsó életkori határhoz kötődik, az Mt. 34.§ (2) bekezdése értelmében.

„Mmtv. 2. § (1) Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki…”

A kedvezményre jogosító iskolai tanulmányok időszakának meghatározása.

A módosítás egyrészt értelmezési problémát oldott meg, másrészt lehetővé tette, hogy ezt a kedvezményt, a tanulmányuk mellett dolgozók is igénybe vehessék.

A biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak, aki 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy etanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt.

3. A rehabilitációs ellátásra vonatkozó szabályok változásai

A rehabilitációs ellátás magállapításának kezdő időpontja, alapesetben egy teljesen egyértelműen és egységesen, naptárilag meghatározható időpont lett, mégpedig, a hatósági eljárást lezáró érdemi döntés napját követő nap. Az ellátás megállapításának alapesetben így, nem lehet visszamenőleges hatálya, a kérelem benyújtásának időpontjától csak akkor állapítható meg az ellátás, ha már a kérelem benyújtáskor rendelkezett az ügyfél hatályos, komplex minősítéssel. A rehabilitációs szolgáltatás(ok) visszamenőleges igénybevétele meg fogalmilag kizárt. A rehabilitációhoz szükséges időtartam pedig, a jobb kezelhetőség érdekében hónapokban került meghatározásra.

  • A rehabilitációs ellátás a megállapítására irányuló elsőfokú közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltét követő naptól a rehabilitációhoz szükséges időtartamra állapítható meg. A rehabilitációhoz szükséges időtartamot legfeljebb 36 hónapban lehet meghatározni.
  • Azon személy esetében, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem benyújtásakor rendelkezik hatályos komplex minősítéssel, és az ellátás megállapítására irányuló eljárás során ismételt komplex minősítés elvégzésére nem kerül sor, a rehabilitációs ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani a komplex minősítés időbeli hatályának végéig.

Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén alkalmazható szankciórendszer, amely differenciáltabb lett. Az első alkalommal történő kötelezettségszegés esetén csak a rehabilitációs ellátás folyósításának felfüggesztésére kerülhet sor, továbbá, a rehabilitációs ellátott kereső tevékenysége időbeni korlátjának eltörlésre való tekintettel változott a szankcionálandó magatartások köre is.

  • Ha rehabilitációs ellátásban részesülő személy az együttműködési kötelezettségét, vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását a kötelezettségszegésről való tudomásszerzés hónapját követő második hónap első napjától 3 hónap időtartamra, de legfeljebb a rehabilitációs ellátás megszűnéséig hátralevő időtartamra - fel kell függeszteni.
  • A folyósítás felfüggesztésének időtartama a rehabilitációs ellátásra való jogosultság időtartamába beleszámít.
  • A folyósítás felfüggesztése időtartamának lejártát követően a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv hivatalból intézkedik a rehabilitációs pénzbeli ellátás ismételt folyósításáról.

A szolgáltatást nyújtó szervezetek kötelezettsége.

A módosítás előírja a szolgáltatásokat biztosító szervezetek nyilvántartásba vételi/akkreditációs kötelezettségét, amely által egységes szolgáltatási színvonal biztosítható, ezzel együtt rögzítésre került az is, hogy a részükre ezért a tevékenységükért támogatás nyújtható. (A részletes szabályok várhatóan a 327/2011. (XII.29.) Korm. rendeletben fognak megjelenni.)

  • A rehabilitációs hatóság biztosítja a rehabilitációs szolgáltatásokhoz, a közfoglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést, ennek érdekében szükség szerint megállapodást köt a szolgáltatókkal. A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások biztosításához a Kormány rendeletében meghatározott akkreditált foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szervezetek (a továbbiakban: akkreditált szolgáltató) részére támogatás nyújthat.

A rehabilitációs pénzbeli ellátások mindegyikénél a számítás alapjául, az eddig használt minimálbér helyett, az un. alapösszeg jogintézménye kerül bevezetésre és ennek százalékában kerülnek differenciáltan megállapításra az ellátások.

A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek,

  • akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a jogszabályban meghatározott mértékű alapösszeg (a továbbiakban: alapösszeg) 30 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 40 százaléka,
  • aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább az alapösszeg 40 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 50 százaléka.

Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a pénzbeli ellátás havi összege annak,

  • akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, az alapösszeg 30 százaléka,
  • aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, az alapösszeg 40 százaléka.

Az alapösszeg 2016. évben 94500 Ft. Az alapösszeg a Tny. 62. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik. A rehabilitációs pénzbeli ellátást a Tny. 62. §-ában meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelni kell.

A rehabilitációs ellátást megszüntető okok köre.

Az ellátást megszüntető ok lett a keresőtevékenységet szabályozó – időbeni korlát helyett – a kereseti korlát, így a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás vonatkozásában egyforma lett a kereseti korlát szabályozásának kritériuma. Az ellátást megszüntető új ok lett –a szankciórendszer differenciálódásának következtében,- az ismételt kötelezettségszegés esete is.

A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő

  • kérte,
  • keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,
  • más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat,
  • egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi,
  • egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek,
  • az együttműködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból ismételten nem teljesíti,
  • a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, vagy
  • foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.

4. A rokkantsági ellátás szabályainak változása

A rokkantsági ellátás összege, amely az alapösszeg relációjában kerül megállapításra,

  • az Mmtv.3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább az alapösszeg 30 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 45 százaléka,
  • az Mmtv. 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg 45 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka,
  • az Mmtv. 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább az alapösszeg 50 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka,
  • az Mmtv. 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább az alapösszeg 55 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka.

Amennyiben a rokkantsági ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás összege

  • az Mmtv. 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az alapösszeg 30 százaléka,
  • az Mmtv. 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az alapösszeg 45 százaléka,
  • az Mmtv. 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben az alapösszeg 50 százaléka,
  • Az Mmtv. 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben az alapösszeg 55 százaléka.

A rokkantsági ellátást a Tny. 62. §-ában meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelni kell.

5. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályok változásai

Az ellátás iránti kérelem 12 hónapon belüli, ismételt benyújtásának a szabálya.

Az eddigi rendelkezések gyakorlatilag korlátozás nélkül lehetővé tették az ügyfelek számára a kérelem benyújtását, függetlenül attól, hogy részesülnek-e megváltozott munkaképességű személyek ellátásában vagy sem. Az ellátásra egészségi állapotuk miatt nem jogosult személyek esetében eddig is adott volt, hogy csak abban az esetben lehetett újabb hatósági eljárást lefolytatni 12 hónapon belül, ha az ügyfél iratokkal valószínűsítette, hogy állapotában tartós rosszabbodás következett be. A módosítás ezt a korlátot kiterjeszti a megállapító döntéseket követően benyújtott kérelmekre is.

Az ellátásra való jogosultságot megállapító, vagy az egészségi állapotra tekintettel hozott elutasító döntés jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb kérelmet csak akkor kell elbírálni, ha a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy a kérelmező egészségi állapotában a korábbi döntésben még figyelembe nem vett tartós változás következett be.

Az ellátás időtartama alatti, de 12 hónapon túli, újabb kérelem elbírálása.

A módosítás itt tisztázza, hogy az ellátás megállapítását követő 12 hónapon túl benyújtott kérelmeket nem új igényként, hanem állapotváltozás bejelentéseként kell kezelni.

Ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy az ellátásra való jogosultságot megállapító döntés jogerőre emelkedését követően újabb kérelmet terjeszt elő, azt felülvizsgálat iránti kérelemnek kell tekinteni.

A rehabilitációs hatóság által adatszolgáltatás tárgyában megkereshető szervezetek köre.

A rehabilitációs hatóságoknak sok esetben a tényállás tisztázása, adatok beszerzése tárgyában meg kell keresni a foglalkoztatót, felszámolót, végelszámolót, vagy a régebbi iratokat őrző személyt vagy szervezetet, azonban az Mmtv. eddig erre nem biztosított lehetőséget. A módosítás ezt a hiányosságot pótolja.

A biztosításban töltött idő és a havi átlagjövedelem számításához szükséges adatok beszerzése céljából - amennyiben az a tényállás tisztázása érdekében szükséges - a foglalkoztatótól, más adatszolgáltatásra kötelezettől, továbbá az egykorú iratokat őrző más személytől vagy szervezettől adatot kérhet.

A komplex minősítés hatálya alatti újabb komplex minősítés esete.

A szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, komplex minősítés időbeli hatálya alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárásban nem kell ismételt komplex minősítést végezni, kivéve, ha ezt az ügyfél kéri.

A komplex minősítés időbeni hatálya.

A komplex minősítés időbeli hatályának kezdete egységesen, azon közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntést követő nap, amely során a komplex minősítést elvégezték. Az időbeli hatály vége attól függően differenciált, hogy a minősítésben részt vett személy részére rehabilitációs időtartamot kell-e meghatározni, a felülvizsgálatáról kell-e rendelkezni, illetve, ha felülvizsgálatáról kell rendelkezni, akkor kerül-e számára rokkantsági ellátás megállapításra. Amennyiben a komplex minősítés időbeli hatálya alatt új minősítést végeznek, akkor a korábbi minősítés az ismételt komplex minősítés alapján hozott döntés keltéig tart. Ezt követő naptól ugyanis az új minősítés lesz a hatályos

A komplex minősítés időbeli hatálya azon közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntést követő naptól kezdődik, amely során a komplex minősítést elvégezték.

A komplex minősítés időbeli hatálya

  • végleges egészségi állapotú, valamint a 19. § (1a) bekezdése vagy a 38/C. § alapján a felülvizsgálat alól mentesülő személy esetén a megváltozott munkaképességű személy haláláig,
  • amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot e törvény értelmében meg kell határozni, a rehabilitációhoz szükséges időtartam végéig, vagy
  • amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot e törvény értelmében nem kell meghatározni, és az ügyfél részére
  • rokkantsági ellátás került megállapításra, úgy a döntésben előírt felülvizsgálat alapján indult közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltéig,
  • rokkantsági ellátás nem került megállapításra, vagy ellátás került megállapításra, de az a felülvizsgálat döntésben meghatározott időpontját megelőzően megszüntetésre került, úgy az előírt felülvizsgálat hónapjának utolsó napjáig tart.

Az előzőektől eltérően a komplex minősítés időbeli hatálya az ismételt komplex minősítés alapján hozott döntés keltéig tart, ha az érintett újabb komplex minősítésére annak hatályán belül kerül sor.

A bejelentési kötelezettség tartalma és teljesítésének határideje.

A rokkantsági ellátásban részesülő tíz napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha

  • a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be,
  • az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, vagy
  • keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát és egyidejűleghaladéktalanul igazolja jövedelmének összegét.

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy tíz napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha

  • az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be,
  • keresőtevékenységet folytat vagy keresőtevékenysége megszűnt, vagy
  • keresőtevékenység folytatása esetén a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát és egyidejűleg haladéktalanul igazolja jövedelmének összegét.

A jogerős, nem jogszabályt sértő határozat rehabilitációs hatóság által – ügyfél javára – történő módosítása.

A rehabilitációs hatóság a döntés közlésétől számított három éven belül előterjesztett kérelemre vagy a döntés közlésétől számított öt éven belül hivatalból a döntés jogerőre emelkedését követően tudomására jutott tények, adatok alapján a nem jogszabálysértő döntését az ügyfél javára korlátozás nélkül módosíthatja azzal, hogy a magasabb összegű ellátás legfeljebb hat hónapra visszamenőleg jár.

A jogszabályt sértő határozat rehabilitációs hatóság által történő módosítása, visszavonása.

Ha a rehabilitációs hatóság kérelemre vagy hivatalból megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését

  • az ügyfél javára korlátozás nélkül,
  • az ügyfél terhére egy ízben

a döntés közlésétől számított öt éven belül módosítja vagy visszavonja.

Ha az Mmtv. 19/A. § (2) bekezdésben foglalt, az ügyfél terhére hozott intézkedés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért, a módosítást vagy visszavonást az erről szóló döntés keltét követő hónap első napjától, egyéb esetben a módosított vagy visszavont döntéssel érintett ellátásra való jogosultság kezdő időpontjára visszamenőlegesen kell elrendelni.

A jogalap nélkül felvett illetőleg igénybevett ellátás visszatértése, megtérítése címen fennálló követelés során alkalmazott eljárás.

Az Ebtv. 72. §-ában foglaltak alapján, méltányossági jogkörben hozott döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. A rehabilitációs hatóság a méltányossági jogkörben hozott döntésében annak végrehajtását feltételhez is kötheti. Ha a fizetésre kötelezett a méltányossági jogkörben hozott döntésben meghatározott feltételt nem teljesíti, a tartozás egy összegben esedékessé válik.

6. Adatkezelés területét érintő változások

A módosítás egyértelműen rögzíti a megváltozott munkaképességű munkavállalók számára felajánlható munkahelyek bejelentésével kapcsolatos kötelezettség teljesítésnek szabályait, kibővíti a rehabilitációs hatóság által a rehabilitációs szolgáltatások biztosítása céljából vezetett nyilvántartás adattartalmát, megjelenik az akkreditált szolgáltatókra vonatkozó adatok rögzítésének kötelezettsége is. A nyilvántartás tartalmazza majdan a rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szervezet nevét, székhelyét, telephelyét, gazdálkodási formáját, adószámát, az általa nyújtott szolgáltatások körét és az elérhetőségét. Így a megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékos személyeknek lehetősége lesz arra, hogy a nyilvántartás alapján kiválasszák a számukra leginkább megfelelő szolgáltatatást nyújtó szervezetet.

A megváltozott munkaképességű személyek számára történő rehabilitációs szolgáltatások biztosítása céljából a rehabilitációs hatóság nyilvántartást vezet

a megváltozott munkaképességű személyről, ha

  • rehabilitációs ellátásban vagy
  • önként kéri a nyilvántartásba vételét,

az akkreditált szolgáltatókról,

  • az akkreditált munkaadókról, és
  • az akkreditált és egyéb munkaadók megváltozott munkaképességű munkavállalók számára felajánlható betöltetlen álláshelyeiről.

A fenti nyilvántartás –többek között,– tartalmazza

  • az akkreditált szolgáltató nevét, székhelyét, telephelyét, gazdálkodási formáját, adószámát, által nyújtott rehabilitációs szolgáltatások körét, elérhetőségét;
  • az akkreditált és egyéb munkaadó nevét, székhelyét, telephelyét, gazdálkodási formáját, adószámát, elérhetőségét;

a betöltetlen álláshely tekintetében

  • a munkakör megnevezését, tartalmát,
  • a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb követelményeket,
  • a várható kereset összegét, a foglalkoztatási jogviszony típusát,
  • a munkavégzés helyét.

7. A rehabilitációs hozzájárulás és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása

A rehabilitációs hozzájárulás szempontjából megváltozott munkaképességű személynek minősíthetők köre.

A módosítás, a jogértelmezés egységessége érdekében meghatározza a rehabilitációs hozzájárulás fizetése szempontjából megváltozott munkaképességű személynek minősülők körét, egyértelművé téve, hogy a komplex minősítésen részt vett személyek közül azok tekinthetők a rehabilitációs hozzájárulás fizetése szempontjából megváltozott munkaképességűnek, akiknek egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultság egyéb feltételeit (jogszerző idő megléte, a kereső tevékenység hiánya, valamint a rendszeres pénzellátásban való részesülés tilalma) ennek a szakasznak az alkalmazásában nem kell vizsgálni.

A rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában, megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,

  • akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
  • aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
  • akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
  • aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül

és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

Az akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező munkáltatók támogatható tevékenységének és a támogatással foglalkoztatható személyek köre.

Az Mmtv. 25. §-ának módosítása megteremti annak a lehetőségét, hogy az akkreditált munkáltatók részére a munkahelyek rehabilitációs célú átalakítása, a bér- és költségtámogatás mellett a megváltozott munkaképességű munkavállalók képzése is támogatható legyen. A támogatás feltétele, hogy a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező munkáltatók a foglalkoztatás keretei között olyan képzést biztosítsanak, amellyel az egyén kompetenciái, a rehabilitáció, illetve a tranzitálás esélyei javulnak.

Lényeges változás továbbá, hogy az akkreditált munkáltatók részére nyújtott támogatások foglalkoztatotti célcsoportja kiegészült a vakok személyi járadékában részesülő személyekkel.

A rehabilitációs hatóság az akkreditált munkáltató részére a Kormány rendeletében meghatározottak szerint pályázati úton

  • támogatást nyújthat a munkahely rehabilitációs célú átalakításához,
  • bér- és költségtámogatást nyújthat,
  • képzési támogatást nyújthat,

ha a munkáltató a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy, fogyatékossági támogatásban részesülő személy vagy vakok személyi járadékában részesülő személy foglalkoztatását biztosítja.

A megváltozott munkaképességű személy, illetve a fogyatékossági támogatásban vagy a vakok személyi járadékában részesülő személy határozott idejű munkaviszonya a támogatott foglalkoztatása időtartamára meghosszabbítható.

Hatósági bizonyítvány kiállításának eljárási szabálya.

A komplex minősítés elvégzésére, és az annak eredményéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló kérelmet benyújtó alsó életkori határa is a 15. évben került meghatározásra. A hatósági bizonyítvány időbeli hatálya, a komplex minősítés időbeli hatályával egyezik meg, eltérően az ellátásban részesülő személyek komplex minősítésének hatályára vonatkozó szabályoktól!

A rehabilitációs hatóság a 15. életévét betöltött személy kérelmére komplex minősítést végez, és ennek eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány kiállítására vonatkozó ügyintézési határidő 50 nap. A hatósági bizonyítvány időbeli hatálya megegyezik a komplex minősítés időbeli hatályával.

8. Záró rendelkezések

Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy többek között:

  • a rehabilitációs szolgáltatásokra, azok támogatására, a rehabilitációval kapcsolatos eljárási szabályokra, a rehabilitációs ellátásban részesülő, valamint a nyilvántartásba vételét önként kérő megváltozott munkaképességű személyek együttműködésére, továbbá a rehabilitációs tervre vonatkozó szabályokat,
  • a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható bér-, többletköltség- és képzési támogatás feltételeit, mértékét, a támogatás megállapításával, folyósításával, nyilvántartásával, megszüntetésével, visszakövetelésével és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat, valamint az európai uniós források felhasználásával nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatások szabályait,
  • az alapösszeg évenkénti mértékét,
  • a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szervezetek akkreditációjának és ellenőrzésének szabályait,
  • a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele érdekében a munkaadó számára nyújtható szolgáltatásokat,
  • a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő képzéshez nyújtható támogatásra vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.

A záró rendelkezés a továbbiakban szövegszerű kiegészítéseket, illetve a folyamatban lévő eljárásokra vonatkozó, ún. átmeneti szabályokat tartalmaz, amelyekből a teljesség igénye nélkül értelmezünk egy-két érdeklődésre számot tartó szabályozást:

Az 1. § (2) bekezdésének 4. pontját érintő módosítás

a keresőtevékenység fogalmát, pontosítja, mely szerint a vállalkozók a biztosításuk időtartama alatt minősülnek keresőtevékenységet folytatónak. A módosításból következően azok az egyéni vállalkozók, akiknek vállalkozói jogviszonya szünetel, nem minősülnek keresőtevékenységet folytatónak. Az átmeneti rendelkezés értelmében a módosítást a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Az Mmtv. 10. § (2) bekezdését érintő módosítás

egységesíti a rokkantsági és a rehabilitációs ellátásra vonatkozó keresőtevékenység-korlátot. A módosítás értelmében a szüneteltetés jogintézménye megszűnik, a rehabilitációs ellátást keresőtevékenység folytatása esetén meg kell szüntetni, ha a jövedelem három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150%-át. A kapcsolódó átmeneti szabályok értelmében a 2016. április 30-án a keresőtevékenységre vagy közfoglalkoztatásra tekintettel szünetelő rehabilitációs pénzbeli ellátásokat 2016. május 1-jétől tovább kell folyósítani. Ezekben az esetekben, ha a szünetelés időtartamára rehabilitációs pénzbeli ellátás került folyósításra, úgy az Mmtv. 2016. április 30-án hatályos 7. § (4a) bekezdését még alkalmazni kell, tehát a szüneteltetés időtartamára folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az ok bekövetkezéséről való tudomásszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszüntetése esetén vissza kell követelni. A levonás legfeljebb a rehabilitációs pénzbeli ellátás 50%-áig terjedhet. Az átmeneti rendelkezések kimondják továbbá, hogy a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenység-korlátra vonatkozó új megszüntetési szabály alkalmazásánál a 2016. április 30-át követően szerzett jövedelmeket kell figyelembe venni.

Az Mmtv. 9. és 12. §-át érintő módosítás

a rokkantsági és rehabilitációs ellátások minimum és maximum összegét az újonnan bevezetett alapösszeg meghatározott arányában határozza meg. Az alapösszeg mértéke 2016. évben 94 500 Ft. Az átmeneti rendelkezés kimondja, hogy az alapösszeg alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket az új ügyekben, tehát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása vagy felülvizsgálata iránt 2016. április 30-át követően indult ügyekben kell alkalmazni.

33/A.§ a (2a) bekezdéssel egészül ki,

amely szerint, azon megváltozott munkaképességű személyek, akik részére 2011. december 31-én folyósított ellátásuk első felülvizsgálatát követően rehabilitációs ellátás kerül megállapításra, a közfoglalkoztatási bér 40%-ában vagy 80%-ában meghatározott összegű ellátásban részesülnek. A következő felülvizsgálatkor problémát jelent, hogy ezekben az esetekben az újabb felülvizsgálatot követően járó összeget miként kell meghatározni, mivel az ellátási összeg alapja a „korábban alapul vett havi átlagjövedelem” lenne, amely azonban ilyen esetekben nincs. A módosítás alapján ezekben az esetekben „korábban alapul vett havi átlagjövedelemként” a minimálbért kell figyelembe venni.

38/C. § helyébe lépő szövegben

rendezésre kerül, hogy a 2011. december 31-én folyósított ellátásuk továbbfolyósításával ellátásban részesülő, a felülvizsgálat alól az életkoruk miatt mentesülő személyek esetében milyen szabályokat kell alkalmazni, ha felülvizsgálatukra később kérelmükre, állapotváltozás miatt, vagy rendkívüli felülvizsgálatra okot adó körülmény miatt, mégis sor kerül. Ilyen esetben a felülvizsgálatot követően járó ellátás megállapítására, a folyósítandó ellátás összegének meghatározására a 2011. december 31-én folyósított ellátásban részesülők első felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Itt került tovább egyértelműen szabályozásra, hogy az Mmtv. 38/C. §-ának alkalmazásával rokkantsági ellátásban részesülő személyekre az Mmtv.-ben egységesen érvényesülő keresőtevékenység-korlát vonatkozik, tehát az ellátásukat akkor kell megszüntetni, ha a jövedelmük három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150%-át, kimondva, hogy a megszüntetési ok megállapításánál a 2016. április 30-át követően szerzett jövedelmet lehet figyelembe venni.

A 38/F.§ (1-4) bekezdései

a rehabilitációs hatóságok számára tartalmaznak átmeneti eljárási szabályokat, de nem a 2016. évi XXVI. évi törvény, hanem az általa módosított Mmtv. §-aira történő hivatkozással.