A babák megmentői: magyarok, akikről speciális módszert neveztek el

A babák megmentői: magyarok, akikről speciális módszert neveztek el
Megjelenés: 2016.10.06
Egészség
Forrás: Nők Lapja Café

Hatalmas dolog, amikor egy aprócska baba végre elhagyhatja az inkubátort. Ám mint a szülők mondják, a neheze bizony csak ekkor kezdődik. Ez a korai fejlesztés időszaka. A koraszülött babák ugyanis a legtöbbször fejlesztésre szorulnak. Szerencsére akadtak olyan magyar szakemberek, akik szívükön viselték a sorsukat – és ma már tőlük tanul a fél világ.

Pető András – Pető-módszer, konduktív nevelés

Pető András egyedülálló gyógymódjának alapgondolata az volt, hogy ha az idegrendszer károsodott, attól még rendelkezik tartalékokkal, létre lehet hozni benne új kapcsolatokat, amelyek mozgósíthatók – vagyis az agy újra tanítható. Az új módszer szerte a világon jelentős változásokat hozott a szakmában. A Pető András Főiskola Korai Fejlesztő Központja ma olyan csecsemők és kisgyermekek számára nyújt komplex segítséget, akik a központi idegrendszer károsodása következtében nem életkoruknak megfelelően fejlődnek. Annál eredményesebben, minél fiatalabb életkorban kerülnek ide.

A Pető-módszer tulajdonképpen egy komplex program különféle mozgásos és kognitív feladatokkal, amelyeket újra és újra gyakorolnak a páciensek. A mozgássérült gyermekekre jellemző, hogy amikor elmaradnak a fejlődési folyamatban, egy-két bátortalan próbálkozás után megrekednek. Szerencsés esetben ilyenkor kerül a képbe a konduktor, aki megállapítja a mozgáselmaradás mértékét, és rögtön tanácsokat is ad a további fejlesztésre.

A Korai Fejlesztő Központ olyan prevenciós technikákat alkalmaz, melyekkel elkerülhető a további fogyatékosságok kialakulása. A csoportos és egyéni foglalkozásokon a konduktor segítségével maga a szülő közvetíti gyermekének a feladatokat. Ez nemcsak a korosztály pszichológiai sajátosságai miatt helyes, hanem azért is, mert az együttműködés során a család megérti, hogy nem a tornagyakorlatok elvégzése a cél, hanem a tanultak alkalmazása, felhasználása az életben adódó helyzetekben. A konduktív pedagógia szerint nem a gyermek körüli környezetet kell átalakítani, hanem a gyermeket kell környezetéhez felemelni – írják az intézmény honlapján.

A konduktív pedagógia során lazulnak a feszes izmok és erősödnek a gyengék, fejlődik az értelem, javul a beszéd, fejlődik a mozgás. Ám arra több helyen felhívják a figyelmet, hogy a Pető-módszer nem „csodaszer”. Pici korban a szülők, később pedig a gyermekek mindennapos, megerőltető fizikai és szellemi munkájára épít. Nincs garancia, hogy mennyi idő alatt milyen fejlődés érhető el, hiszen minden gyerek más és más. Ki lassabban, ki gyorsabban halad előre. Néha évek kellenek ahhoz, hogy először fekvő, majd ülő helyzetben megtanuljon valaki öltözni… Ahogyan Pásztorné Tass Ildikó, a Nemzetközi Pető Intézet főigazgatója korábban kifejtette:

„Minél korábban megkezdett és minél intenzívebb konduktív neveléssel el lehet érni, hogy például a konduktív nevelésben foglalkoztatott gyermekeink 60-70%-a hároméves korára többségi óvodába mehet. És ez a cél.”

Dr. Katona Ferenc – Katona fejlődésneurológiai, diagnosztikai, prognosztikai módszer és terápia

A Katona-módszer szintén azokon a babákon segít, akik valamilyen idegrendszeri elmaradás miatt nem fejlődnek megfelelően. A szakemberek a szülőknek is megtanítják a különféle fogásokat, így a speciális mozgássorok otthon is végezhetők. Igaz, hogy ez a fajta fejlesztés rengeteg időt és figyelmet igényel, hiszen akár egy éven át, napi három órában is kell végezni a gyakorlatokat, de a gyerekek csaknem fele egészséges a végére!

A Katona-módszer főként oxigénhiány miatt károsodott csecsemők kezelésére alkalmas. Lényege, hogy a velünk született komplex elemi mozgásmintákat (mászás, ülésbe húzódzkodás, ülésbe emelkedés, kúszás…) napi rendszerességgel kiváltják a piciknél az agy serkentésével úgy, hogy különböző gravitációs helyzetekbe hozzák őt. Az így létrejövő új idegi kapcsolatok képesek átvenni a sérült agyi területek funkcióját. Ha ezt naponta elég sokszor végzik, az képes a kóros izomtónust és mozgást helyrehozni.

Az elgondolásból azóta önálló szakmai ágazat nőtt ki, és ma az egész országból fogadják a kicsiket a budapesti Szent Margit Kórházban. Ez az osztály az országban az egyetlen olyan intézmény, ahol fekvőbeteg-ellátás keretében történik a komplex neurológiai kivizsgálás. „Előfordulhat, hogy a születés előtti időben, a magzati életben vagy a születés után a babák idegrendszeri állapotában valamilyen változás áll be agyi, gerincvelői vagy a környéki idegrendszer károsodása miatt. Minél előbb fedezhető fel ez, annál nagyobb esély van a megelőzésre” – magyarázza a professzor. Mikor ő kezdte a pályáját, még fejletlen volt a műszerezettség, így ezek a csecsemők nem kaptak megfelelő kezelést. Ma viszont az osztályra kerülő koraszülöttek negyven százalékát másfél éves korban egészségesen engedik útjára.

„A magamfajták általában nem mennek nyugdíjba” – mondja a professzor. És hogy miért szeret a legkisebbekkel foglalkozni? „Sikerélményt ad, ha meg tudunk gyógyítani valakit. Orvos vagyok, ez a hivatásom. Nem is kérdés” – mondja.

Dévény Anna – Dévény speciális manuális technika-gimnasztika módszer

Évente sok-sok gyógytornász végez a főiskolán, aztán csinálja azt, amit tanult. Ritkán fordul elő olyasmi, hogy az illető nem csupán alkalmazza, amit a könyvekben olvasott, hanem saját úton indul el, saját módszert dolgoz ki azért, mert hisz benne, hogy azzal még hatékonyabban tud segíteni. Ilyen Dévény Anna gyógytornász, művészi torna-szakedző, aki 1957-ben diplomázott, majd kidolgozta, és egyre csak tökéletesítette saját elgondolását, amit Dévény speciális manuális technika-gimnasztika módszernek (DSGM) nevezett el. Ahogy ő szokta mondani: „a szitában csak az marad fenn, ami működik”. A fejlesztő eljárást (amely mind szemléletében, mind gyakorlatában gyökeresen eltér az addigi mozgásrehabilitációs módszerektől) nemcsak alkalmazza kollégáival, de másokat is megtanít rá: Anna az erre épülő alapítvány mellett posztgraduális képzést is létrehozott.

A DSGM tehát egy több mint fél évszázados múltra visszatekintő módszer, amely képes korrigálni a mozgásfejlődést koraszülötteknél, sérült gyerekeknél és felnőtteknél. A kizárólag saját törvényszerűségei alapján működő rendszer két nagy tevékenységi területet ölel fel: a gyógyítást és a mozgásfejlesztést.

A DSGM abban hozott újat, hogy nem erőltet olyasmit, amire a beteg nem képes, viszont speciális technikája a „képessé tevés” egyedüli eszköze. Manuálisan gyógyít, ami szintén nem jellemző a rehabilitációban. Az SMT a masszázstól gyökeresen eltérő, kézzel végzett izom-ín kezelés, amely képes oldani az izomrövidüléseket, ízületi zsugorodásokat, az idegrendszert pedig direkt módon ingerli. A kezelő saját kezének érintésével, mozdulataival dolgozik, ami szellemileg és fizikailag is igénybe veszi. A szülőt pedig lelkileg, hiszen a babák sokszor sírdogálnak az elején az ismeretlen érzésektől, vagy mert kellemetlenek nekik bizonyos mozdulatok. Mégis muszáj kibírni a dolgot kicsinek és szülőjének egyaránt, hiszen a statisztika igazolja a dolgot: a módszer hatásosabbnak bizonyult minden más rehabilitációs eljárásnál. Olyan kórképben is tudott teljes gyógyulást felmutatni, amelyet világszerte megoldhatatlannak gondoltak. Az analitikus gimnasztika pedig a művészi torna szemléletét, gyakorlatait használja fel korrekciós céllal egyéni aktív torna és zenés csoportos tanítás formájában.

Dévény Anna hite megingathatatlan abban, hogy küldetése a folyamatos segítés – ő ezt így mondja:

„Fogalmam sem volt róla, milyen nehéz utat kell majd megjárnom, de úgy érzem közvetítő vagyok, akit odafentről megbíztak, hogy ezt a csatát vívjam meg.”
Az eredeti cikk teljes terjedelmében ITT OLVASHATÓ.
Hírdetés