Komplex minősítés

Leszázalékolás, rokkantnyugdíj. Ezek a kifejezések jóformán már csak a köznyelvben léteznek. Néhány éve már olyan fogalmakkal találkozhatunk, mint megváltozott munkaképesség, komplex minősítés, rehabilitációs szolgáltatás és ellátás. Összeszedtük a legfontosabb információkat.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatban végzett felülvizsgálat lehet személyes és irat alapú, ebben az esetben nem szükséges megjelenni a vizsgálaton. Amennyiben az igénylő egészségkárosodásának mértéke nem állapítható meg a beküldött leletek alapján, illetve a megjelenés befolyásolhatja a minősítést, személyesen végzik el a vizsgálatot. Ez bizonyos esetekben megvalósulhat az érintett saját otthonában is.

A minősítést egy minimum négytagú bizottság végzi, amely két orvosszakértőből, valamint egy foglalkozási-rehabilitációs, illetve egy szociális szakértőből áll. Feladatuk az egészségi állapot, a rehabilitálhatóság, a rehabilitációs szükséglet, a rehabilitáció lehetséges irányának véleményezése, valamint javaslattétel az ellátás típusára.

A véleményezés tehát nem csak orvosi alapon történik!

Az orvosi vizsgálatot követően foglalkozási rehabilitációs és szociális szakértői interjú kezdődik. Ennek célja, hogy vélemény szülessen a foglalkoztathatóságra (képzettségek, életpálya, érdeklődés, munkahelyi terhelhetőség, egyéb akadályozó tényezők stb.) vonatkozóan és a szociális szempontok (kommunikáció, motiváltság, mobilitás, kapcsolatok, családi háttér stb.) alapján is. Erről bővebben lentebb olvashat.

A kezdetek
Ha úgy gondolja, betegsége miatt nem bírja a jelenlegi munkáját, sokat betegeskedik, akkor beszélje meg a lehetőségeket háziorvosával.
Fontos!
A komplex minősítést megelőzően a megfelelő szakrendeléseken kell a panaszát kivizsgáltatni, az eredményekről az orvosi papírokat időben kell beszerezni, és azokat a vizsgálat során az orvosszakértőnek hiánytalanul átadni.

Hová menjek, mit vigyek magammal?

A minősítés a fővárosi és megyei kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szerveinél zajlik, tehát az ellátást igénylő személynek a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti szakigazgatási szervnél kell megjelennie.

A személyes vizsgálat alkalmával nagyon fontos, hogy az igénylő magával vigye az összes egészségügyi dokumentációját, különös tekintettel a korábban be nem küldött vagy időközben készült zárójelentéseket, szakorvosi leleteket, illetve a személyazonosításra szolgáló okmányait, a TAJ-kártyát.

Amikor nem kell megjelenni...

A személyes vizsgálat mellőzhető, azaz a beküldött dokumentumok alapján végzi el a minősítést a szakértői bizottság akkor, ha a korábbi szakvélemény vagy a hiteles szakorvosi vélemény alapján megállapítható, hogy az érintett állapotában nem történt és nem is várható érdemi változás. Irat alapon történhet a felülvizsgálat akkor is, ha az ügyfél hatályban lévő szakvéleménye tartalmazza azokat az adatokat, amely alapján elbírálható egy esetleges új igény.

Házhoz megy a vizsgálat

Amennyiben nincs lehetőség személyesen vagy irat benyújtása alapján elvégezni a vizsgálatot, az orvosszakértő – egy előre egyeztetett időpontban – az ápolás vagy a gondozás helyszínére (lakóhely, tartózkodási hely) megy ki. Ehhez azonban a háziorvosi beutaló alapján kellően indokolt és az egészségi állapotot igazoló szakorvosi lelet szükséges.

A komplex minősítés elbírálásához az ügyfél lakóhelyén vagy tartózkodási helyén kell elvégezni a személyes vizsgálatot, amennyiben a minősítéshez a lakhatási viszonyainak, környezetének, önellátási vagy önkiszolgálási képességének megismerése szükséges.

Mi a menete a minősítésnek?

Az orvosszakértői vizsgálattal indul. Előtte áttanulmányozzák a rendelkezésre álló orvosi dokumentációt (háziorvosi tájékoztatót, zárójelentéseket, szakorvosi leletek, egyéb leletek), majd egy tájékozódó jellegű orvosi vizsgálat kezdődik, ennek során szakértői véleményben rögzítik az igénylő aktuális egészségi állapotát. Az orvos a rendelkezésre álló leletek, a TAJ-számon alapuló egészségügyi nyilvántartások, valamint az általa végzett vizsgálatra alapozva, jogszabályban rögzített szakmai táblázatok használatával megállapítja a betegségcsoportonkénti részkárosodási értékeket, majd meghatározza az össz-szervezeti egészségkárosodást és az egészségi állapot mértékét.

Betegség, amiről nincs papírom...

Az orvosi papírokból a fennálló betegségek pontosan kiderülnek, azonban a tünetekről és a panaszokról csak a beteg tud beszámolni (pl.: betegségként a magas vérnyomás szerepel a dokumentumokban, ezért azt nem kell külön megemlíteni, a szédülés azonban panasz, így fontos információ lehet az orvosszakértő számára).

A vizsgálat során felmerülhet egy új, az orvosi dokumentumokban még nem szereplő betegség gyanúja is. Ezekben az esetekben a szakértő az észrevételeiről tájékoztatja a háziorvost, aki kezdeményezheti a beteg kivizsgálását.

Mire számíthatok a vizsgálaton?

Az egészségi állapot megállapításához minden esetben le kell vetkőzni. A végtagok, a testrészek, valamint a bőr jellegzetességei és elváltozásai fontos információk az orvos számára, ruhán keresztül azonban ezek nem vizsgálhatóak. Az orvos különböző gyakorlatok, mozgások végzésére is megkérheti a vizsgált személyt, ezekre a mozgásszervi funkciók felmérése miatt van szükség.

Adókedvezmények
Havonta 6300 forint kedvezményt érvényesíthetnek személyi jövedelemadójukból a tartósan betegek, a súlyos fogyatékkal élők. A kedvezmény a súlyos fogyatékosságról szóló igazolás alapján vehető igénybe, amelyet szakambulancia, kórházi osztály szakorvosa, vagy az általuk kiadott dokumentáció alapján a háziorvos állít ki.
Betegségek, amelyekre adókedvezmény igényelhető

Mit jelent a szociális szempontú véleményezés?

A szociális szakértő az interjú során azt vizsgálja, akadályozza-e kielégítetlen szociális szükséglet, illetve nem megfelelő életkörülmény a foglalkozási rehabilitációt, és ha igen, szociális rehabilitációval felszámolhatók-e ezek az akadályok. Ez kiterjed a kérelmező családjára és közvetlen környezetére is.

A szakértő segít a feltárt problémák megoldásához szükséges szolgáltatások és ellátások elérésében, felvilágosítja az igénylőt az ellátórendszerben található támogatásokról, és információt nyújt a szolgáltatók, szociális intézmények elérhetőségeiről.

A szakértő értékelési szempontjai között a kommunikációs képesség, a motiváltság, az életvezetés, a problémamegoldó képesség mellett az érzelmi és családi kapcsolatok, az életkörülmények, valamint a mobilitást esetlegesen akadályozó tényezők is megtalálhatók.

Mire számíthatok a foglalkoztathatósági szempontú véleményezésnél?

A foglalkozási rehabilitációs szakértő személyes interjú keretében az érintett személy egészségi állapotát, személyi adottságait, képzettségét, szakmai gyakorlatát, a rehabilitációt is befolyásoló szociális körülményeit, közvetlen és tágabb fizikai, társadalmi környezetét és munkaerő-piaci lehetőségeit figyelembe véve jár el.

A vizsgálat keretében felméri a foglalkoztatási előzményeket, a képzettségi, tanulmányi előzményeket, a személyes érdeklődés összhangját a foglalkoztatási lehetőségekkel, az életpálya-karaktert, a szocializáltságot a munkára, az életutat, életkort, mobilitási képességet, a speciális foglalkoztatási feltételek szükségességét, az egyéb hátrányos helyzetű csoporthoz tartozást, a munkahelyi terhelhetőséget, az életmódot, a meglévő, felajánlható foglalkozás munkaerőpiaci pozíciót, a foglalkoztatási lehetőségeket, a térség foglalkoztatási helyzetét, foglalkoztatás esetén igénybe vehető kedvezményeket, támogatásokat.

A szakértő az elmondottak, a rendelkezésre bocsátott, beszerezhető és elérhető dokumentumok, adatok, nyilvántartások információk és az abból levont következtetések alapján alakítja ki véleményét. Szükség esetén jogosult megkeresni a területileg illetékes járási hivatal munkaügyi kirendeltségét az ügyfélre vonatkozó munkaerőpiaci információ beszerzése céljából.

Milyen kategóriák vannak?
Az ember egészségi állapota alapesetben 100%, a betegségek, sérülések, károsodások következtében megállapított egészségi állapot mértékeket az alapesethez viszonyítottan kell értelmezni. A komplex minősítés során alkalmazandó szempontrendszereket 2012-ben foglalták jogszabályba.
„B1” minősítési kategória
Ide az sorolható, akinek az egészségi állapota 51-60 százalék közötti, a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható.
„B2” minősítési kategória
Akinek az egészségi állapota szintén 51-60 százalék között van, egészségi állapota alapján rehabilitálható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt.
„C1” minősítési kategória
Akinek egészségi állapota 31-50 százalék közötti, és tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.
„C2” minősítési kategória
Ide az a kérelmező sorolható, akinek az egészségi állapota 31–50 százalék között van, tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt.
„D” minősítési kategória
Akinek egészségi állapota 1-30 százalék között van, és csak folyamatos támogatással foglalkoztatható megváltozott munkaképességű munkavállaló.
„E” minősítési kategória
Ide az a kérelmező sorolható, akinek egészségkárosodása jelentős, önellátásra részben vagy egyáltalán nem képes (1–30%).
A minősítési kategóriák függvényében rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátást kaphatnak mindazok, akiknek az egészségi állapota 60%-os, vagy annál kisebb mértékű, és rendelkeznek a jogosultság megállapításához szükséges további feltétekkel. Az ellátás típusát az egészségi állapot mellett az érintett személy rehabilitálhatósága is befolyásolja.

Miként kapom meg az eredményt?

A komplex minősítés eredményéről a szakértői bizottság véleménye alapján az illetékes kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szerve hoz határozatot, és azt megküldi az igénylőnek.

Milyen ellátásra leszek jogosult?

Rehabilitációs ellátásra (rehabilitációs szolgáltatás és pénzbeli ellátás) az a 15. életévét betöltött megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek egészségi állapotát 60 százalékban vagy annál kisebb mértékben véleményezte a szakértői bizottság (ez korábban 40 százalék vagy azt meghaladó egészségkárosodásnak felelt meg), és a foglalkoztathatósága tekintetében rehabilitálhatónak minősíti.

Az ellátás az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés napját követő naptól állapítható meg legfeljebb a folyósítás kezdetétől számított 3 évre.

Rehabilitációs szolgáltatás lehet egyéni és csoportos tanácsadás: biztosítják a megváltozott munkaképességű személy egészségi állapotának, képességeinek és készségeinek, szükségleteinek megfelelő munkahelyen történő tartós munkavégzésre való felkészítését, a rehabilitációs célú munkaközvetítést, illetve segítik a megfelelő munkahely megtartását.

Olvasson tovább! Ellátások

Történik-e újabb felülvizsgálat?

A vizsgált személy károsodásának, károsodásainak jellege, mértéke, életkora, a várható prognózis figyelembe vételével kell meghatározni a következő felülvizsgálat időpontját.

Mi értelme a folyamatos vizsgálatnak?

Az emberek egészségi állapota nem állandó, hanem folyamatosan változik. Betegségek, sérülések hatására rosszabbodhat, de az orvosok gyógyító munkájának, a gyógyszereknek és az orvosi rehabilitációnak köszönhetően javulhat is. Ezért van szükség a megváltozott munkaképességű személyek estében a szakértői véleményezésre és annak alapján az ellátási jogosultság rendszeres felülvizsgálatára.

Ha nem értek egyet...

Az elsőfokú határozat ellen fellebbezés nyújtható be. Amennyiben a jogszabály eltérően nem rendelkezik, rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként és orvosszakértői szervként másodfokon a Budapest Főváros Kormányhivatala jár el. A Rehabilitációs Főosztály ebben az esetben országos hatáskörű, azonban a vizsgálati helyek regionális szinten is elérhetőek.

A másodfokú határozat ellen a közléstől számított 30 napon belül keresettel lehet fordulni az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Tóth András, újságíró

Utoljára frissítve: 2017. február 25., szombat 16:07