Rehabilitációs hozzájárulás

Kit terhel a rehabilitációs hozzájárulás befizetésének kötelezettsége?

A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 %-át (kötelező foglalkoztatási szint).

Mentesül a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól különösen

  1. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres szerv,
  2. a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet,
  3. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti honvédségi szervezet.

A foglalkoztatási kötelezettség teljesítését, illetve a rehabilitációs hozzájárulást az átlagos statisztikai állományi létszám általános szabályai szerint kell kiszámítani.

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese.

A kötelező foglakoztatási szint teljesítésével, azaz a megváltozott munkaképességű munkavállalók megfelelő számban történő foglalkoztatásával a munkáltatónak nem áll fenn a rehabilitációs hozzájárulás befizetésének kötelezettsége.

Ki minősül a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében megváltozott munkaképességű személynek?

  1. akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján egészségi állapota 60 százalékos vagy kisebb mértékű
  2. aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás időbeli hatály alatt
  3. akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
  4. aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül.
  5. az Mmtv 33.§ szerinti felülvizsgálattal érintett személyek esetében a felülvizsgálat alapján hozott jogerős döntést követő harmadik hónap első napjáig
  6. az e) pont alá nem tartozó személyek esetében  a rehabilitációs hatósági bizonyítvány kiállítását követő harmadik hónap első napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt is, aki 2011. december 31-én a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 42. és 42/B. §-a szerint megváltozott munkaképességű munkavállalónak minősült vagy foglalkoztatása alapján a munkáltató 2011 decemberében megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült.

A megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaszerződése szerinti napi munkaidejének a 4 órát el kell érnie!

A munkaadó a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállaló adatairól az nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási azonosító jelét, a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni.

Hogyan kell megállapítani és megfizetni a rehabilitációs hozzájárulást?

A kvóta teljesítése, illetve a hiányzó létszám a munkavállalók és a foglalkoztatási kötelezettségben figyelembe vehető megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámának összevetéséből határozható meg. Létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni.

A munkaadónak létszáma megállapítása során az alábbi munkavállalói csoportokat figyelmen kívül kell hagynia:

  • a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyek,
  • az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállaló,
  • az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállaló, és
  • a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló
  • a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses katonát.

A több munkáltató által létesített munkaviszonnyal érintett

  • munkavállalót az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatottak létszámánál, illetve
  • megváltozott munkaképességű személyt az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek számának megállapítása során kell figyelembe venni.

A statisztikai állományi létszám számítása során 1 tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.

A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára.

A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, és a fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg vallja be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A munkáltató a negyedévenkénti előleget az I–III. negyedévben, a negyedévet követő hó 20. napjáig fizeti meg. A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25. napjáig köteles megfizetni.

A rehabilitációs hozzájárulás Mmtv. által nem szabályozott kérdéseiről az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Törvény (Art) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A rehabilitációs hozzájárulás központi költségvetés bevételét képezi.

Jogszabály: